Mitől lehet sikeres a jövő embere, és mit tehetünk érte ma?

Motivációs üzenetek buzdítanak arra, hogy törjünk át minden falat, és küzdjünk meg céljainkért. A karma hívői inkább lecsendesítenének, ők a vizualizációban és a jól irányított gondolatokban bíznak. Van, aki az élethosszig tartó tanulást tartja a siker kulcsának, más a tapasztalatokban hisz, megint más úgy gondolja, hogy minek bármilyen okoskodó szakértelem, bőven elég a „józan paraszti ész”, a változtatás irányába ható akarat ahhoz, hogy elérjünk céljainkat.

Valójában az, hogy mi kell vágyaink megvalósításához, többnyire környezetünkön, habitusunkon és nevelésünkön múlik. És persze azon, hogy jó időben legyünk jó helyen. Ez pedig nem sikerül mindenkinek. Ahogy Zerkovitz örökérvényű dala mondja: „Az egyiknek sikerül, a másiknak nem, a sors olykor nem tudja, mit akar”. A szöveg pontosan leírja a megfejthetetlent, legyen ez munka, kapcsolat, vagy egy művészeti produkció sorsa: sosem tudhatjuk biztosan, mi, miért (nem) válik be valakinek.

Mi a siker?

A siker, érték és tehetség fogalmaink az idők során folyamatosan változtak, és jelentősen átalakultak az elmúlt években is. Ennek egyik fő oka, hogy a közösségi platformokat elárasztják a különféle videós tartalmak, a telefonon szocializálódó generáció nagy része az új, mesés, lenyűgöző, áhított valóság felé fordult. Furcsa lehet a párhuzam, de a reneszánsz, a romantika, vagy az avantgárd forradalmi előretöréséhez lehet azt hasonlítani, ami most történik. Egyre modernebb, egyre fejlettebb technológiák hódítanak, különleges, egyre hatásosabban megkomponált üzenetek ezrei bombáznak minket nap mint nap.

Új emberkép formálódik, új történetek, új megjelenítési formák szövik át életünket.

Ennek példája az is, hogy míg a zene, a képek rögzítésének tudása, a filmezés vagy a slágerek gyártása sokáig a kiváltságosok játszótere volt, ma már telefonnal, akciókamerával forgathatjuk életünk filmjét-klipjét és közzétehetünk bármit. Ha van érdeklődés a közölt tartalomra, szinte bármelyikünkből lehet „sztár”. Ez pedig jócskán átírta azt, mit gondolunk a sikerről, és mit teszünk az elismertségért.

Mennyire gyorsul a világ? Civilizációnk története nagyjából tizennégyezer éve kezdődött. A modern kor vívmányait útnak indító ipari forradalom ~250 éves, a hangosfilm kevesebb mint 100 évre tekint vissza (1927) és alig harminc év kellett ahhoz, hogy a közösségi internet kilépjen lassan zörgő dobozos világából, hogy napjaink síkképernyős multimédiás készülékein dübörögjön 8K-val a „valóságnál is valóságosabb” élmény. Ebben a világban a siker, az érték és a tehetség természetesen egészen mást jelent, mint egykor, és ezért könnyen feltételezhetnénk, hogy a tehetség is más, vagy legalábbis máshogyan fejleszthető. 

Hogyan formálódik a tehetség?

A genetika, a születési hely és az anyagi lehetőségek nagymértékben meghatározzák a kiindulási alapokat. A statisztikák azt mutatják, hogy azoknak, akik nagyvárosban, és/vagy jó anyagi körülmények közé születnek, vagy szüleik által kapcsolódnak a vágyott szakmához (legyen az bármi is), lényegesen jobbak a kilátásaik.

A tehetséggondozás feladata, hogy ezeket a különbségeket megszűntesse és esélyegyenlőséget biztosítson.

Élményeink hatására agyunk és testünk folyamatosan formálódik. Tapasztalatokat gyűjtünk magunkkal kapcsolatban és a világról, majd tapasztalatainkon keresztül tanulunk meg alkalmazkodni környezetünkhöz. Vagyis ha egy – bármilyen háttérrel rendelkező ember – szeretne fejlődni, és eljut egy jó tehetséggondozó attitűdöt képviselő csoporthoz, a papírforma szerint előre kell tudjon lépni, bárhonnan is indult. 

A boldogulás, a siker a jól működő alkalmazkodás eredménye.

Egész életünket, civilizációnkat le tudjuk írni az alkalmazkodásra való képességünkkel, vagy ennek hiányával.

E vonás szervesen kötődik az érzelmi intelligenciához, a szokások kialakításához, az ún. korai bevésődésekhez. Olyan, az érvényesülésben jelentős szereppel bíró tulajdonságokhoz kapcsolódik, mint a tudatosság, önmegvalósítás és önkontroll, a stressz tűrése, a kompromisszumra, vagy együttműködésre való készség. Bármit is gyakorlunk életünkben, a kitartás biztosan eredményre vezet. Az önfejlesztés bármeddig folytatható, nincs korhoz kapcsolható határa. De az biztos, hogy minél korábban tesszük le az alapokat, annál biztosabb a mérhető eredmény. Pl. Polgár László pszichológus három gyermekén keresztül bizonyította be, hogy célzott fejlesztéssel kis túlzással bármi megvalósítható. Judit, Zsófia és Zsuzsa a sakk kimagasló játékosaivá váltak: a játék vágya szenvedéllyé, majd kiválósággá érett bennük

Az alkalmazkodás hatéves kor előtt fejleszthető a leghatékonyabban, utána egyre kevésbé.

Méltatlanul kevés figyelmet kap a nevelésnek és tehetséggondozásnak ez a rendkívül hangsúlyos időszaka. Mintha egy sprint úszó-, vagy futóversenyen figyelmen kívül hagynánk a rajtot.

Sok minden eldől az óvodában, majd iskolában. A szülők számára büszkeség, ha gyermekük megállja helyét iskolában, ha szerepel az osztályműsorban, vagy beválogatják az iskolai sportcsapatba. Mindez a gyermeket ért és befogadott korai hatások által jön létre. Az elégedett, pozitív környezet újabb megerősítő, fejlesztő, biztató gondolatokat formál, így tud a tehetség egyre jobban kiteljesedni. Az utód, ha megtalálja magát a tanulásban, lehet, hogy később maga is tanár lesz, esetleg tudós, és az is biztosra vehető, hogy legtöbb bajnokunk már az iskolai sportban is jeleskedett.

Gyermekeink tehetséggondozása

Ha gyermekünkből szeretnénk a legjobbat kihozni, öt pontban lehet összefoglalni, hogy mire érdemes figyelni – már a születése pillanatától.  Öt pont a gyermekért, aki megállja helyét a világban:

1. Rendszer a napirendben
2. Sok mozgás (pl. kúszás-mászás-hintázás-labdázás-fogócska ugyanúgy ér, mint az egyesületi edzések!)
3. Olyan közös programokra szánt idő, mint a beszélgetés, játék
4. Művészeti tevékenységek – mese, rajz, ének, tánc stb. megismerése, megtapasztalása
5. Megfelelő társadalmi szokások fokozatos elsajátítása (pl. köszönés, étkezés)

A rend és rendszertelenség, a szabály és szabálytalanság, a határok feszegetésének lehetősége és megtapasztalása rámutat arra, hogy a gyermek miben ügyes. A korai fejlesztés lényege és értelme, hogy a kialakított viselkedés belső motivációvá, az élet szerves részévé, szükségletévé alakul.

A külső szabályok belső szabályokat alakítanak.

A gyermekben a külső irányítás terhe és a cél nélküli szabadság vágya helyébe a jó érzés, a döntések, a belső irányítás szabadsága lép.

Benjamin Bloom pszichológus szerint a tehetség kifejlődéséhez három lépcsőn keresztül vezet az út:

1. Ismerkedés, tapasztalatgyűjtés (pl. Tiger Woods kilenc hónaposan fogott először golfütőt)
2. Játék és kíváncsiság.
3. Tanítás – a felfedezés, az erősödő motiváció szakasza. Megjelennek olyan értékek, mint az önfegyelem, a felelősség és a szorgalom, a „jobbá válni” vágya.

József Attila ikonikus, „Levegőt!” című versében összekapcsolja a szabadságot a rendet, a jó szóval oktatást és a játékot. A tehetséges, sikeres emberek ebben a mindhárom lépcsőfokot átfogó széles spektrumban ide-oda lépegetve tudnak fejlődni és működni. Figyelmes, felelősséget vállaló közegben.