Mi történik egy családállításon?
A családállítás egy csoportos módszer a pszichológiában, ami évtizedek óta segít önmagunk és családunk megismerésében. Egy-egy családállításon megjelenik 6-14 ismeretlen ember, akik közül vannak kliensek és vannak képviselők. A kliensek hoznak egy problémát, témát, amit szeretnének „felállítani”, vagyis közelebbről megnézni a többiek segítségével. A képviselők segítenek a kliensek családját megjeleníteni, de saját témát nem hoznak: csak segíteni, tanulni vannak jelen az állításon. Ugyanakkor a kliensek is lehetnek képviselők a többi kliens állításán.
A témát hozó tagoktól nem hangzanak el érdemi előzetes információk családjukról, csak egy mondatban beszélnek a témáról. Például annyi hangzik el, hogy az illető feszült az apja jelenlétében, nem tudja miért, de nehéz így hazajárnia. Annak ellenére, hogy nem avat be senkit abba, ő maga, a testvére, az apja, az anyja milyen emberek és milyen viszonyban vannak egymással, a képviselőknek meg kell jeleníteni az ismeretlen karaktereket.
A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a képviselők a saját bőrükön érzik, milyen az adott ember, és abban a pillanatban, ahogy meg kell testesítsék a család egy tagját, tudják, miképp viselkedjenek. Ezt a jelenséget képviseleti érzékelésnek nevezzük, és spontán megtörténik, ha a folyamatot megfelelő családállító vezeti. Vagyis a képviselők nem eljátsszák vagy elképzelik, vajon milyen lehet, akit megtestesítenek (mint a pszichodráma módszerében), hanem szabályosan felveszik annak az ismeretlennek a testi érzeteit, érzéseit és reakcióit – olyan, mintha az állítás idejére a „bőrükbe bújnának”.
Paput Márk elmondása szerint azok számára, akik először látnak állítást, a személyek megjelenítésének pontossága általában megdöbbentő.
Sokan azon szoktak utólag meglepődni, hogy nem lepődtek meg jobban.
„Egy állításban azt látjuk, amit a családtagjaink és mi magunk is a mélyben érzünk, és nem azt, amit a hétköznapok előhoznak belőlünk. Ezért is egy nagyon intenzív módszer az állítás: lehetetlen nem szembesülni azzal, ami valójában a családunkban van” – teszi hozzá. A családállítás intenzív, nehéz része után jellemzően nyugalomra, békére, szeretetteljes állapotra talál a résztvevő.
Paput Márk a tehetségállítás és az arra épülő Personal Power Method alapítója. Az elmúlt 14 évben több száz kliensnek segített. Képzései jelentős részét külföldön végezte. Család-és rendszerállítást az osztrák Dr. Arnold Polivkától tanult, pszichológiai mesterképesítését pedig a németországi Trierben szerezte meg munkapszichológia, kompetenciafejlesztés specializációval.
Hogyan működhet a családállítás?
Az állítás során a családállító csupán facilitálja azokat a folyamatokat, amik a személyek között zajlanak. Teszi ezt kérdésekkel vagy felajánlott mondatokat, amit, ha a képviselők igaznak éreznek, akkor kimondanak. Ezek az úgynevezett oldó mondatok általában rövidek és erőteljesek.
Vegyük újra a példát: adott a lány, aki apjával való feszült viszonya miatt érkezik a családállításra. Nem tudja megfogalmazni, miért, de évek óta rossz viszonyt ápol az apjával. A lánynak sem az apja, sem más családtagja nincsen jelen az állításon. A csoport tagjai között választ magának a feladat erejéig szereplőket, akik megtestesítik apját, anyját, és akit még szeretne. Ahogy halad a folyamat, lehet, hogy az állításban a lány azt mondja az apjának, hogy „félek tőled”, vagy „nem tudok rád nézni”.
Pusztán látni és kimondani a valóságot a kliens számára transzformatív hatású lehet.
Ha eddig azzal sem tudott szembenézni, hogy fél az apjától, most át tudja ezt érezni, és rögtön ki is mondja. Még az is lehet, hogy a haragját is ki tudja fejezni, bár ez nem törvényszerű. Az viszont bizonyos, hogy ezzel a tapasztalással az illető olyan erőhöz juthat, ami segít neki a határok meghúzásában, például (de nem csak) az apjával szemben. Az is előfordulhat, hogy az jelenik meg, ki miért haragszik a másikra, és előbukkan a valódi szükséglet a harag mögött: a hiány, egymás szeretete és a köztük álló feszültségek.
A családállítás legnagyobb ereje abban van, hogy általa pontosan fel tudjuk tárni, ki hogyan érez egy családban, valamint olyan transzgenerációs (ősöktől örökölt) összefüggésekre és tudatalatti működésekre is rá lehet látni általa, amire egy pusztán verbális módszerrel nem. Sikeres működésekor segít ráérezni a nehézségek mögött jelen levő rendre is, így
visszatalálhatunk egyfajta archaikus és archetipikus módon pl. a bennünk élő anyához és apához.
A családállítás határai
A családállítás egyik erőssége, hogy mély érzelmi transzformációkhoz, felismerésekhez és belátásokhoz juttatja a klienst, ugyanakkor nem helyettesít és nem pótolhat egy hosszú távú egyéni terápiát vagy családterápiát sem!
„Semmiképpen ne gondoljuk, hogy egy-egy állítástól egyszer csak csodálatos módon minden megjavul” – jelenti ki Márk – „Bár a helyére kerülhetnek bennünk egyes érzések, vagy történhetnek olyan érzelmi áttörések, felismerések, akár katarzisok egy állításban, amelyek akadályokat oldanak fel bennünk, egy egész család komplett működését sosem változtatja meg, írja újra egy személy állítása. Ő maga mindenképp változik, s általa a családban is történhetnek változások, de egy teljes rendszer újrahuzalozására nem ez a legmegfelelőbb mód.”
Miben segíthet a családállítás?
A legtöbb embert a párkapcsolati gondok motiválják arra, hogy komolyabban megismerjék a családjuktól hozott mintákat és nehézségeket, amelyek esetlegesen akadályozzák őket.
„Egyszer egy lány azzal jött családállításra, hogy van egy bőrbetegsége, ami szerinte lelki eredetű. Az állításban felállítottuk az anyját, akinek volt egy abortusza nagyon fiatal korában, amit mindenki előtt el kellett titkolnia, és ami miatt a szülei szégyellték őt. Az állításban az látszódott, hogy a kliens bőrbetegség és az anyja megszégyenítettsége megölelik egymást. A lány egyfajta szeretetből és hűségből viselte ezt a bőrbetegséget, mintha azzal, hogy az anyja szégyenét viseli, és „távol tartja magát a fiúktól”, segítene az anyjának. Ráadásul ezzel azt is biztosítja, hogy őt nem érheti ilyen baleset. Az állításban a feloldás az volt, hogy az anya kimondta a lányának, hogy ez az ő története, és lányának ehhez semmi köze, nyugodtan megélheti szégyen nélkül a szexualitását. Később a lány megkeresett, és mondta, hogy
a bőrbetegsége, amelyet előtte évekig vizsgáltak, pár hónapon belül elmúlt”
– meséli Márk.
Hasonló örömmel emlékszik vissza egy lányra, aki a férjével ment el egy állításra, miközben a teherbe esésért küzdöttek. Kiderült, hogy a férfi az előző házasságában sok sebet szerzett, amiért végül elhagyta a feleségét és fiát. Benne vannak tehát gátak az ismételt apává válással kapcsolatban. Az állításban a felesége és a szülei is arra biztatták a férfit, hogy merjen újra családot alapítani, lehet sikeres apa. A férfi bevallotta, hogy fél és próbálja elkerülni, hogy újra megismétlődhessen vele egy tragédia. Valószínűleg – ahogyan ez a jelenség kutatásokkal bizonyított – tudattalanul így „rontotta a spermái minőségét.” Az állítás után pár héttel Márk üzenetet kapott, miszerint a lány nagyon boldog, mert végre babát várnak.
Természetesen nem minden állítás hoz ilyen konkrét eredményt.
„Kevésbé felemelő állításokra többre is emlékszem. Például olyanokra, amikor valaki nehezen enged el egy haldokló szülőt. Mindent megtesz, hogy életben tartson valakit, aki el akar menni, tehetetlenségében haragszik a haldoklóra, magára, az egész életre. Nagyon szép szokott lenni az a változás, ahogy valaki el tudja fogadni a halált, és el tudja engedni a szüleit. Itt sokszor kiderül az is, hogy a felnőtt a saját hiányaival is küzd. Hogy miket nem kapott meg szüleitől, hogy mindig mindent megtett, hogy jobban szeressék, esetleg ő akart segíteni a szüleinek, és már minden hiába, már nem lehet jóvá tenni a múltat” – osztja meg Márk.
Állítani nem csak családot lehet: ilyen a tehetségállítás
A tehetségállításban a kliens nem a családjának tagjait állítja fel, hanem maga Márk testesíti meg a kliens különböző állapotait. Beszámol arról, milyennek érzi őt anélkül, hogy bármit is tudna róla. Az tehetségállítás célja, hogy a közös munka során definiálják, mi a kliensnek a legjellemzőbb vonása, ami leginkább kifejezi az ő lelkiségét, karakterét és amin keresztül ő megvalósíthatja önmagát. Ezt nevezte el Márk legfőbb tehetségnek. „Amikor valaki a legfőbb tehetsége állapotában van, akkor elemében van, hiteles önmagának érzi magát, és érzi, hogy az élete értelmes. Sőt, tudja is, hogy mi az értelme és mit akar kezdeni magával.”
Márk számára a tehetségállítás elsődleges célja, hogy segítsen az embereknek magukra ismerni, elfogadni, szeretni és élvezni azt, amilyenek valójában. Másodsorban pedig abban szeretné őket támogatni, hogy megtalálják azt a szakmát, tevékenységet, ahol úgy építhetnek karriert, hogy ezt az énjüket élik.
„A legtöbb időnket a munkánkkal töltjük életünkben, ezért nagyon fontosnak tartom, hogy azzal úgy tudjunk boldogok lenni, hogy még stabilan meg is élünk belőle. Van, amikor valakinek a tehetségállítás egy egyetemválasztásban segít, van, amikor kiégés-közeli állapotokban, karrierváltásban mutat utat. És van olyan is, amikor kiderül, hogy valakinek minden körülménye adott, hogy élje a legfőbb tehetségét, csak be kéne vállalnia, és bátrabban kellene kifejeznie önmagát.”
Ajánljuk még: