Átlagosan másfél évet veszthetünk az életünkből, ha magányosak vagyunk – Mi az öregedési óra, és mire jó?

Pszicho

Átlagosan másfél évet veszthetünk az életünkből, ha magányosak vagyunk – Mi az öregedési óra, és mire jó?

Az öregedési órák jelenleg a gerontológusok és a szociológusok által kifejlesztett statisztikai modellek (ha úgy tetszik: számítógépes programok), amelyek lehetővé teszik a valódi, biológiai életkorunk mérését. Így kaphatunk egy számot, ami IGAZI életkorunkról árulkodik – szemben a kronológiai életkorral, amit a naptárból és a személyi igazolványunkból kiolvashatunk.

Egy hongkongi-amerikai kutatócsoport Fedor Galkin és Kirill Kocsetov kutatóorvosok vezetésével kidolgozott egy olyan számítógépes programot, amely nemcsak a test biológiai öregedését vizsgálta, hanem a boldogtalanság és a magányosság életkorunkra gyakorolt hatását is, így minden eddiginél pontosabb információval szolgálhat „valódi életkorunkról”. Jól tudjuk ugyanis, hogy várható éveink számát nemcsak az befolyásolja, milyen a fizikai állapotunk, hanem az is, milyen a lelki világunk, környezetünk hangulata.

A 2022 áprilisában publikált kutatás az ún. CHARLS adatbázis – vérbiomarker-vizsgálatokat is tartalmazó – betegadatait vette alapul. Tíz évre visszamenőleg elemezték az információkat, s az eredményeket más, egészséges embereket is tartalmazó adatbázisokkal egészítették ki. Végül tizenkétezer negyvennégy évnél idősebb kínai ember vizsgálatait összegezve fejlesztették ki a legújabb és egyben legkorszerűbb öregedési órát.

Ez a vizsgálat azt mutatta, hogy az idős korosztályban átlagosan

1,65 évvel rövidül meg az ember életkora, amennyiben rendszeresen boldogtalannak vagy magányosnak érzi magát,

azokhoz képest, akik hasonló fizikai betegségekben szenvednek, de nem érzik ezeket a negatív pszichológiai állapotokat. Ez a szám magasabb, mint az időskori dohányzás okozta életkorveszteség (1,25 év), vagy a nyugtalan alvásé (0,5 év). Ugyanez a helyzet a mozgásszegény életmóddal is, amelynek hatása – e vizsgálat szerint – kevésbé számottevő az öregedés gyorsulására, mint a lelki problémáké.

Természetesen nem csak a lelki betegségek okozhatják az öregedési folyamat erős gyorsulását. Azoknál a résztvevőknél, akiknek kórtörténetében agyvérzés, súlyos máj- vagy tüdőbetegség szerepelt, jelentős korgyorsulást észleltek. Ezek a zavarok nagyobb mértékben befolyásolták a várható élettartamot, mint a lelki gondok. Érdekesség viszont, hogy a ráknál nem volt ilyen egyértelmű a kép, valószínűleg azért, mert egy igen sokféle formában jelentkező betegség, ami ráadásul többeknél radikális életmódváltást hoz.

Az igazi problémát e kutatás tükrében a betegségtársulásos (komorbid) folyamatok jelentik, vagyis azok a zavarok, amelyekben testi és lelki betegségek egyaránt gyötörnek valakit. Ezért is lenne

nagyon fontos a pszichológia, azon belül is az egészségpszichológia fejlesztése: 

minél szélesebb körben elérhetővé tenni a mentálisan egészséges emberek számára a pszichológiai segítségnyújtást. Kutatások sora bizonyítja, hogy ha tudomást szerzünk egy komoly betegségről, pszichológus segítségével hamarabb feldolgozhatjuk a rossz hírt. Ugyanígy, egy műtét előtt állva, ha szakértő segítségnyújtása mellett magunk is készülünk lélekben a beavatkozásra, jobb esélyekkel indulunk a műtőbe, és a kórházban töltött lábadozási idő is rövidülhet. Vagyis mind az orvostudománynak, mind a klienseknek (de még az ellátó rendszernek is) érdeke az, hogy a lehető legjobb mentális állapotban legyenek a betegek. 

Mindezek alapján immár számokkal is igazolható az a tény, amit a gerontológusok több mint fél évszázada tanítanak: az idősödő embernek pozitív, energiadús környezetre van szüksége ahhoz, hogy tovább és egészségesebben éljen. Szerető, segítő, támogató közeget igényelne minden idős, ahol rátalálhat önmagára, értékesnek és egyenrangúnak érezheti magát. Ha úgy tapasztaljuk, nem tudunk ilyen környezetet biztosítani beteg, idős rokonunknak, bármilyen okból is, érdemes körülnéznünk, ugyanis egyre több helyen elérhető – akár ingyen – a hozzátartozók számára biztosított terápiás beszélgetés. 

Jó hír viszont, hogy a fenti kutatás eredményei hozzájárulnak a geroprotektor-gyógyszerek („öregedésvédő”, azaz öregedéslassító) fejlesztéséhez, amelyeknél jól mérhető az öregedési órán a biológiai öregedés lassulása. Ez pedig még inkább oda vezethet, hogy ha megfordítani nem is, de lassítani tudjuk öregedésünk folyamatát.

Nyitókép: Freepik

 

Már követem az oldalt

X