Lepucolni a nagymama örökségét: bevetettem mindent, hogy tisztuljon a réz!

Otthon

Lepucolni a nagymama örökségét: bevetettem mindent, hogy tisztuljon a réz!

Már egészen kicsi korom óta őszinte, odaadó tisztelettel nyúlok a régiségekhez. Nagymamámtól örököltem ezt, hiszen ő is a múlt szerelmese volt, újságírói pályafutása mellett néprajzi gyűjteményét is egyre bővítgette. Azt az örökséget rám hagyta: antik könyvek, íróasztalok, porcelánok, festmények, ülőgarnitúrák, szuszékok, kerámiák és textíliák hadát. Mindene volt a régiség, pontosabban a régi érték, nekem pedig feltett szándékom ezt ápolni és őrizni. Ezért is döntöttem úgy, hogy az oxidálódott sárgaréz tárgyaiba új életet lehelek, kiszabadítom őket a sötétbarna, helyenként zöldes páncélból, hogy újra aranysárga színben pompázzanak. És ez nem volt kis vállalás, mint utóbb kiderült.

A biztonság kedvéért a fürdőszobai fogantyúkkal kísérleteztem első körben, a legalapvetőbb és a legextrémebb praktikáknak alámerülve.

Szódabikarbóna és fogkrém

Amikor a házi réztisztítás után kutakodtam, nem találtam olyan oldalt, ahol ne írták volna le, hogy a szódabikarbónás, fogkrémes dörzsölés a titkos csodamódszer. Hosszan dörzsölgettem a rézfogantyúkat egy használt fogkefe segítségével, de sajnos se a fogkrém, se a szódabikarbóna nem hozott érdemi változást – noha megtisztította a rezet az olyan alapszennyeződésektől, mint például a por. Erre viszont a víz is képes... Cserébe a több éves, sötétbarna réteg továbbra is elrejtette a sárgaréz világosságát. Ez a módszer sajnos nem teljesen vált be, még azt a tipikus, oxidálódott rézre jellemző zöld foltot sem halványította, így tovább kutakodtam.

Fotó: Ács-Fehér Kinga

Ketchup

Meglepően sok helyen találkoztam azzal, hogy a ketchup hatásos a szennyeződések tisztításában. Bár kételkedtem, mégis adtam neki egy esélyt, hiszen ki tudja, talán tényleg működik. Alaposan bekenegettem egy rézfogantyút. Az útmutatásnak megfelelően hosszasan pihentettem, ám törölgetés után meg kellett állapítanom: ez sem az én módszerem. Semmit sem használt, semmit sem halványult a zöldes-barnás szín.

Citrom-só, ecet-só  

Szintén mindenki által emlegetett csodaszer a citrom, ecet és a só kombinációja. Ezt is bevetettem: elfeleztem egy citromot, alaposan beáztattam a fogantyúkat a kicsurgatott friss lével, majd gondosan beszórtam sóval is. Több órán át pihentettem, majd egy mély sóhaj kíséretében, törölgetés közben megállapítottam: ez sem működik igazán. A sós, ecetes vízzel is ugyanezt az eredményt értem el.

Nem mondom, hogy a negyedik sikertelen próbálkozás után sem voltam elkeseredett, sőt, el is bizonytalanodtam, és feltettem a nagy kérdést: vajon a makacs oxidációs foltokat házi praktikákkal is el lehet tüntetni, vagy felesleges időpocsékolás az egész? De volt valami még a tarsolyomban.

A kóla

Mivel úgy voltam vele, hogy semmiből sem áll kipróbálni a kólás áztatást, eldöntöttem, hogy a végső, vegyszeres tisztítás előtt adok ennek is egy esélyt. Harminc percre javasolták, de én inkább hatvan percre áztattam a friss, pezsgő kólában a rezet. Mivel nem volt sok kóla otthon, és egyszerre több tisztításra váró réztárgyat is elhelyeztem a lábasban, az egyik kicsit kilógott a folyadékból – bevallom, nem igazán érdekelt, hiszen nem számítottam érdemi eredményre. Bő egy óra elteltével pedig megpillantottam ezt:

Fotó: Ács-Fehér Kinga 

Ujjongtam. De tényleg.

Aztán jött a vegyszer: WD-40

A maradék fogantyúkat a garázsban porosodó, multifunkcionális WD-40-nel fújtam be alaposan, hiszen azt olvastam, meglepően jól működik réztisztítóként is. Hatvan-kilencven perc elteltével vettem le őket a fehér papírtörlőről, hogy áttörölgethessem.

Az első fújás nem hozta le egyenletesen mindenhol az oxidációs elszíneződést (valószínűleg ferdén állt, és lecsurgott a WD-40), de így is szemmel látható az eredmény. Sok-sok fújással, pihentetéssel és törölgetéssel, majd ezek ismétlésével rétegenként oldódott fel végül az elszíneződés.

Fotó: Ács-Fehér Kinga

Nyitókép: 123RF

Ajánljuk még: