A muslincák – vagy muslicák – szezonálisan jelennek meg az életünkben. Élőhelyük meghatározhatatlan, és életmódjukról is csak azt sejtjük, hogy előszeretettel legyeskednek a gyümölcsök körül. Nagyon nehéz tőlük megszabadulni, hazánkban a pettyesszárnyú és az ecetmuslinca a leggyakoribb, ám az előbbi Ázsiából származik, és csupán 2008-ban észlelték Európában és Észak-Amerikában, míg Magyarországon 2012-ben. Mindkét típus gyümölcsökkel táplálkozik, ám míg az ecetmuslinca a túlérett vagy éppen rothadásban lévő gyümölcsöket kedveli, addig a pettyesszárnyú már válogatósabb, és az érett, friss gyümölcsöket veszi célba.

A 2-3,5 milliméter hosszú legyecskék sárgás-barnás színnel, továbbá piros szemekkel rendelkeznek, és mindig a gyümölcsök vagy a szemét körül repkednek. Bár látszólag nem tesznek sok kárt, ez ne tévesszen meg bennünket, ugyanis a gyümölcsnek árthat, legyen szó szabadföldi gyümölcsről, vagy a már leszedett, konyhaasztalon pihenő gyümölcsről: a pettyesszárnyú változat 2016-ban Nógrád megyében gazdaságilag is mérhető kárt okozott a magyar málna- és szeder termésben, egész ültetvényeket képes tönkretenni, a védekezés ellene pedig már-már lehetetlen: petéit az érő gyümölcsökbe rakja, amikor már nincs mód a permetezésre. 

Otthonunkban bármelyik előfordulhat, ugyanis a megvásárolt vagy a kertből behozott gyümölcsökkel érkeznek. Sajnos, sokáig élnek:

akár tíz hónapon keresztül is repkedhetnek nálunk,

ha találnak megfelelő élelmet. Kedvenceik közé tartoznak a vékonyhéjú gyümölcsök, ugyanis ebből nemcsak falatozni tudnak, hanem a petéiket is könnyebben rejtik el a héj alatt. A nőstény muslincák naponta akár ötszáz petét is lerakhatnak, s peterakási időszakuk húsz napon át is tarthat, és két hét is elég ahhoz, hogy ezekből szaporodni képes, felnőtt rovarok váljanak.

Amennyiben tehát a gyümölcsökön érkeznek hozzánk, sokáig találkozhatunk velük a lakásban, különösen akkor, ha hosszabb távon biztosítjuk számukra az ideális körülményeket úgy a szaporodáshoz, mint a táplálkozáshoz.

Hogyan szabaduljunk meg a muslincáktól?

• Ha a gyümölcsök körül látjuk az apró rovarokat, nem kell az egész gyümölcskosártól megszabadulnunk, elég csak a forrást megtalálnunk! Mivel a vastag héjú gyümölcsökben nem tud kárt tenni a muslinca, a narancsot és a banánt kizárhatjuk, ám a szilva, az alma, a körte és a különböző erdei gyümölcsök között nagyobb valószínűséggel találunk olyat, amiben peték vannak.
• Amennyiben egy benti komposztálóra mentek rá, a legegyszerűbb kiüríteni azt, és a kukával is ugyanez a helyzet. 
• Érdemes ellenőrizni a krumplit és a hagymát is, ugyanis ezeket is előszeretettel fogyasztja a muslinca.
• A gyümölcsökön kívül tökéletes táptalaj a szaporodására továbbá a virágföld, ezért ajánlott ezeket is átnézni vagy lecserélni. 
• Amennyiben a kiváltó okot nem tudjuk megszüntetni, csapdát is állíthatunk: pár deci almaecetet öntsünk üvegbe, fedjük le fóliával, majd szúrjunk apró lyukakat a fóliába, amin keresztül a kis élősködők bejutnak, de a kifelé vezető utat már nem fogják megtalálni. 
• Jó módszer az is, ha háztartási ecetet és mosogatószert használunk! Egy kisebb tál ecetbe cseppentsünk három csepp mosogatószert, és tegyük ki a konyhába pár órára. Mivel az ecet vonzza a legyeket, bele fognak menni, a mosogatószer pedig arról gondoskodik, hogy ne tudjanak kirepülni belőle.
• Tejből is varázsolhatunk csapdát! Egy liter tejbe tegyünk 12 dkg cukrot, és egy teáskanál őrölt borsot, majd főzzük tíz percig. Zárjuk el, és hagyjuk a konyhában, várva arra, hogy a muslincákat csapdába csalja a tej és a cukor édes elegye.
• Ha van otthon egy bontott üveg bor, ezt is bevethetjük: nincs más dolgunk, mint nyitva hagyni az üveget, és várni, hogy a rovarok belerepüljenek. Érdemes itt is alkalmazni az folpackos módszert, hogy ne találják meg a kiutat!