Borbás Marcsi a gyulafirátóti Borbás Marcsit keresi fel ezúttal, hogy a Nyári konyha mai részében egy igen régi sváb ételt, a klotzkit készítsék el együtt. A krumplinudlival készülő, savanyú káposztás, füstölt húsos, laktató egytálétel az egyszerűségében is rendkívül kreatív sváb konyha egyik remeke. Kevés hozzávalóból egy ebédre való, kiadós fogás.  

Gyulafirátót többek között gyönyörű golgotájáról híres, de gasztronómiai öröksége is figyelemreméltó. A Nyári konyha új epizódjában Borbás Marcsi a gyulafirátóti Nagyné Marcsihoz látogat, hogy egy ottani hagyományos ételt, a káposztás hajtókát készítsék el együtt. A tartalmas és egyszerű fogást a régi időkben főként a nagy mezei munkákhoz készítették, hiszen a krumplival gyúrt ruganyos tészta nem szárad ki, sokáig puha marad. Amíg készül a káposztás hajtóka, többek között az is kiderül, hogyan lehet a jól gazdálkodni az idővel a konyhában, és miként gazdagítják a tanult recepteket az egyes generációk apró változtatásai. 

A Veszprém melletti Gyulafirátóton élő Bori néni gyermekkora óta őriz egy pikáns nevű receptet: ez a pöcsmácsik, azaz a prézlis buci, amihez nem sok minden kell, de az íze isteni! A Nyári konyha mai adásában ezt a régi ételt készítik el Marcsival.

A Nyári konyha stábja ezúttal Csíkcsomortánból jelentkezik be: Rózsika néni konyhájában tárkonyos savanyúleves készül – szinte a semmiből. A 101-es számú ház éppen 101 éves, és talán ez az egyszerű és nagyszerű recept is legalább ennyi idős lehet: aki egyszer megkóstolja, rögtön megérzi, hogy régi idők bölcsességét rejti zamata. Próbáljátok ki!

A csíkcsomortáni Ilonka néni fokhagymás csirkelevese amilyen egyszerű, éppen olyan finom és laktató. Nyári dologidőben főleg aratáskor készítették. Igazi okos étel: a gyomornak egészség, a háziasszonynak pedig rendkívül praktikus, hiszen szinte minden hozzávaló egyszerre kerül bele. A nagy munkák idején ugyanis az asszonyok igyekeztek úgy rendezni a főzést, hogy amíg az étel elkészült, egyéb tennivalójukkal is tudjanak haladni. Míg fő a leves, Ilonka néni azt is elárulja, hogyan kell az ecetet hozzáadni az ételhez, hogy ne csapódjon ki. 

A csíkmadarasi Erzsike néni konyhájában az egyik legegyszerűbb étel készül: pityókás tokány jóféle dubuckóval, egy kis kolbásszal és szalonnával. Mind a tíz ujjunkat menyaltuk utána, pedig láttunk már ennél bonyolultabb receptkölteményt. Miközben készült, Erzsike néni a világ dolgait is elrendezte. Nézzétek csak! Így is lehet élni! A Nyári konyha mai részéből pedig az is kiderül, mi fán terem a dubuckó. 

Erdély felcsíki részén, Csíkdánfalván él Vilma néni, a környék híres „főzőasszonya”, akit az emberélet fordulóinkak minden jeles eseményén azzal bíztak meg a falubeliek és a környékbeli falvak lakói is, hogy a vendégek számára elkészítse az éppen arra az alkalomra illő menüt. Főzött keresztelőkre, elsőáldozásokra, lakodalmakra, temetésekre. A Nyári konyha új részében Borbás Marcsi az Erdély-szerte ismert becsinált levesek közül a kifejezetten halotti totokra készített felcsíki toros levest tanulja meg Vilma nénitől. Miközben készül a juhhúsra főtt laktató étel, azt is megtudjuk, hogyan kell a rántás készíteni, hogy az ne legyen ártalmas a gyomornak. Vilma néni generációjában a „főzőasszonyi” szerep nemcsak azt jelentette, hogy a legnagyobb tudású asszonyra bízta magát a falu nagy események alkalmával, de azt is, hogy sokan tanultak tőle konyhai fogásokat, recepteket. Ma, amikor már a legtöbb esküvői mulatság étteremben zajlik, a régi tudás őrzői pedig egyre fogyatkoznak, különösen értékes minden egyes morzsa, amit még felcsipegethetünk a hajdani „főzőasszonyok” asztaláról.

A csíkmadarasi Zsigmond Malom Fogadóban Gáll Timea és férje, Levente egy talpalatnyi mennyországot őriznek: itt forgattuk Nyári konyha sorozatunk következő adását, melyben Timi és Marcsi langallót sütnek. Igazi, erdélyi kenyérlángost, melyet hajdanán az asszonyok kenyérsütés napján a család számára édes és sós változatban is elkészítettek, belesütve minden szeretetüket és gondoskodásukat. Ezúttal egy tizenöt éves barátság ízei is felsejlenek az örökségül kapott receptben.

Viola néni pogácsája szinte elolvad az ember szájában. Szalafőn mindenki ismeri. Amilyen közismert kelt tésztánk a pogácsa, éppen annyi variációját sütik a magyar nyelvterület különböző részein. A lényeg, hogy omlós, réteges és könnyű legyen. Ha jól sikerül, már csak egy hibája marad: gyrosan elfogy. Egészségünkre!

Szlovéniában, a Muravidék közepében van Lendvavásárhely, azaz Dobronak, ahol Jutka néni kerek perec megmutatja Marcsinak a kerek perec receptjét. Ennél jóval több is kiderül a Nyári konyha harmadik részéből: a nyíló diftongusoktól, a-zástól és ny-ezéstől ízes muravidéki beszédből megtudhatjuk, mi is a vágott zsír, hogyan terem a kétmarokra fogható paradicsom, és hogy mi mindenhez ették a kerek perecet. Nézzétek, élvezzétek és készítsétek el ti is ezt a nagyszerű finomságot!

Magyarország több tájegységén is ismerik a dödöllét – legfeljebb más néven. A krumpliból és lisztből készült laktató étel hajdanán a szegények eledele volt, ma már inkább nosztalgiázásra hívó tradicionális fogás, amelyet éppen a múltidézés képes még ízesebbre fűszerezni. Borbás Marcsi Vilma néni dödölléjét mutatja meg, az Őrségből.

Rétes is, édes is: Borbás Marcsi új, terepmunkára épülő Nyári konyha című sorozatának első részében mindannyiunk egyik kedvence, a rétes őrségi változata készül el, Margitka néni konyhájában. A sorozat újszerűsége éppen abban rejlik, hogy a magyar vidék gasztronómiai kincsei saját kontextusukban elevenednek meg egy valódi néprajzi terepmunka keretében. Fogadjátok olyan szeretettel, amilyen szeretettel készítik ezek a csodálatos adatközlők a mindannyiunk örökségének szerves részét képező fogásokat, és amilyen örömmel járja ma is a magyar nyelvterület különböző vidékeit Marcsi és stábja, hogy újabb kincseket tehessünk közzé!