A csíkmadarasi Zsigmond Malom Fogadóban Gáll Timea és férje, Levente egy talpalatnyi mennyországot őriznek: itt forgattuk Nyári konyha sorozatunk következő adását, melyben Timi és Marcsi langallót sütnek. Igazi, erdélyi kenyérlángost, melyet hajdanán az asszonyok kenyérsütés napján a család számára édes és sós változatban is elkészítettek, belesütve minden szeretetüket és gondoskodásukat. Ezúttal egy tizenöt éves barátság ízei is felsejlenek az örökségül kapott receptben.
A Nyári konyha stábja ezúttal Csíkcsomortánból jelentkezik be: Rózsika néni konyhájában tárkonyos savanyúleves készül – szinte a semmiből. A 101-es számú ház éppen 101 éves, és talán ez az egyszerű és nagyszerű recept is legalább ennyi idős lehet: aki egyszer megkóstolja, rögtön megérzi, hogy régi idők bölcsességét rejti zamata. Próbáljátok ki!
A csíkcsomortáni Ilonka néni fokhagymás csirkelevese amilyen egyszerű, éppen olyan finom és laktató. Nyári dologidőben főleg aratáskor készítették. Igazi okos étel: a gyomornak egészség, a háziasszonynak pedig rendkívül praktikus, hiszen szinte minden hozzávaló egyszerre kerül bele. A nagy munkák idején ugyanis az asszonyok igyekeztek úgy rendezni a főzést, hogy amíg az étel elkészült, egyéb tennivalójukkal is tudjanak haladni. Míg fő a leves, Ilonka néni azt is elárulja, hogyan kell az ecetet hozzáadni az ételhez, hogy ne csapódjon ki.
A csíkmadarasi Erzsike néni konyhájában az egyik legegyszerűbb étel készül: pityókás tokány jóféle dubuckóval, egy kis kolbásszal és szalonnával. Mind a tíz ujjunkat menyaltuk utána, pedig láttunk már ennél bonyolultabb receptkölteményt. Miközben készült, Erzsike néni a világ dolgait is elrendezte. Nézzétek csak! Így is lehet élni! A Nyári konyha mai részéből pedig az is kiderül, mi fán terem a dubuckó.
Erdély felcsíki részén, Csíkdánfalván él Vilma néni, a környék híres „főzőasszonya”, akit az emberélet fordulóinkak minden jeles eseményén azzal bíztak meg a falubeliek és a környékbeli falvak lakói is, hogy a vendégek számára elkészítse az éppen arra az alkalomra illő menüt. Főzött keresztelőkre, elsőáldozásokra, lakodalmakra, temetésekre. A Nyári konyha új részében Borbás Marcsi az Erdély-szerte ismert becsinált levesek közül a kifejezetten halotti totokra készített felcsíki toros levest tanulja meg Vilma nénitől. Miközben készül a juhhúsra főtt laktató étel, azt is megtudjuk, hogyan kell a rántás készíteni, hogy az ne legyen ártalmas a gyomornak. Vilma néni generációjában a „főzőasszonyi” szerep nemcsak azt jelentette, hogy a legnagyobb tudású asszonyra bízta magát a falu nagy események alkalmával, de azt is, hogy sokan tanultak tőle konyhai fogásokat, recepteket. Ma, amikor már a legtöbb esküvői mulatság étteremben zajlik, a régi tudás őrzői pedig egyre fogyatkoznak, különösen értékes minden egyes morzsa, amit még felcsipegethetünk a hajdani „főzőasszonyok” asztaláról.
Viola néni pogácsája szinte elolvad az ember szájában. Szalafőn mindenki ismeri. Amilyen közismert kelt tésztánk a pogácsa, éppen annyi variációját sütik a magyar nyelvterület különböző részein. A lényeg, hogy omlós, réteges és könnyű legyen. Ha jól sikerül, már csak egy hibája marad: gyrosan elfogy. Egészségünkre!
Szlovéniában, a Muravidék közepében van Lendvavásárhely, azaz Dobronak, ahol Jutka néni kerek perec megmutatja Marcsinak a kerek perec receptjét. Ennél jóval több is kiderül a Nyári konyha harmadik részéből: a nyíló diftongusoktól, a-zástól és ny-ezéstől ízes muravidéki beszédből megtudhatjuk, mi is a vágott zsír, hogyan terem a kétmarokra fogható paradicsom, és hogy mi mindenhez ették a kerek perecet. Nézzétek, élvezzétek és készítsétek el ti is ezt a nagyszerű finomságot!
Magyarország több tájegységén is ismerik a dödöllét – legfeljebb más néven. A krumpliból és lisztből készült laktató étel hajdanán a szegények eledele volt, ma már inkább nosztalgiázásra hívó tradicionális fogás, amelyet éppen a múltidézés képes még ízesebbre fűszerezni. Borbás Marcsi Vilma néni dödölléjét mutatja meg, az Őrségből.
Rétes is, édes is: Borbás Marcsi új, terepmunkára épülő Nyári konyha című sorozatának első részében mindannyiunk egyik kedvence, a rétes őrségi változata készül el, Margitka néni konyhájában. A sorozat újszerűsége éppen abban rejlik, hogy a magyar vidék gasztronómiai kincsei saját kontextusukban elevenednek meg egy valódi néprajzi terepmunka keretében. Fogadjátok olyan szeretettel, amilyen szeretettel készítik ezek a csodálatos adatközlők a mindannyiunk örökségének szerves részét képező fogásokat, és amilyen örömmel járja ma is a magyar nyelvterület különböző vidékeit Marcsi és stábja, hogy újabb kincseket tehessünk közzé!
A jellegzetes délvidéki étel, a bácskai rizses hús titka is ugyanaz, mint az összes klasszikus fogásé: kiváló minőségű alapanyagok kellenek hozzá, mértéktartás és persze egy jó recept. Marcsi édesanyja receptjét mutatja meg a Konyhám sorozat új részében.
Ez a kétszer sült palacsinta bármelyik krémes tortával fölvehetné a versenyt, olyan finom. Marcsi gyermekkori emlékeiben a pénteki ebéd ízeit idézi. Többek között az is fantasztikus benne, hogy a receptet a magunk ízlésére formálhatjuk: a palacsintákat készíthetjük vékonyabbra vagy vastagabbra, a tölteléket gazdagíthatjuk mazsolával, de el is hagyhatjuk belőle – ízlésünk szerint. Jó étvágyat hozzá!
Ez a hagyományos recept igazán laktató és, ha odafigyelünk az időzítésre a készítés során, akkor finom, krémes étet kapunk. A savanyú májvetrece lényege ugyanis a kiváló alapanyag és a pontos időzítés. A Konyhám új részében Marcsi megmutatja, mi a titka ennek a klasszikus fogásnak.
A kunsági konyha egyik jellegzetes sós kalácsa hajdanán a borjúkötél volt. Marcsi kutatásai során megszerezte a hagyományos receptet, majd amikor elkészítette, a kunságiak is felfigyeltek rá, és folytatni kezdték a hagyományt. Ma már fesztiválokon is sütik az eredeti recept szerint. Készítsétek el otthon! Isteni!
