Rezsicsökkentés a maximumon: harminc feladat három különböző szinten, ha változtatni szeretnél

Zagyva Gabriella amolyan évtizedes „zöldülő fajta”. 22 éve találkozott az akkor még gyerekcipőben járó zöld mozgalmakkal, tagja volt a GATE Zöld Klubjának, majd GYES-en lévő édesanyaként megismerte a HuMuSz-t, akkori nevén Hulladék Munkaszövetséget. Egy baranya megyei kis faluban, Alsómocsoládon él, jelenleg a Hét Patak Gyöngye Natúrpark Egyesület elnöke. Évek óta ismerem és figyelem munkáját, mert olyan inspiráló jelenség, akire nem lehet nem odafigyelni. 

„50 felé egyre fontosabbá vált, hogy ne csak hosszú ideig éljek, hanem egészségesen éljek hosszú ideig. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a tiszta levegő, az egészséges élelmiszer és ivóvíz, a nyugodt, stresszmentes élet és a megtartó közösség. Mikor megismerkedtem a Kék zóna kutatással, az vált a fő célommá, hogy Alsómocsolád legyen Magyarország Kék zónája, vagyis az a település, ahol az emberek hosszú ideig élnek egészségesen. Ezért dolgozunk most az Ezüst gazdaság fejlesztésén és egy megújuló energiaközösség létrehozásán” – meséli a kezdetekről. 

Fotó: Zagyva Gabi

Ő és néhány barátja 2020-ban és 2021-ben is csatlakozott a GreenDependent Intézet által szervezett EON-Energiaközösségek versenyhez, melynek célja az, hogy egy 6-8 fős csapatban, a támogató közösség erejét kihasználva tegyenek azért, hogy csökkenteni tudják energiafogyasztásunkat – anélkül, hogy nagyobb beruházásokra lenne szükség. „2020-ban a csapatom a 4., 2021-ben a 3. helyen végzett. Bár a háztartásom a fogyasztási adataival nem vehetett részt a versenyben – előző évben szigeteltettem a födémet, így nem volt összehasonlítható a megtakarításom a referenciaévvel – de nagyon büszke voltam a csapat közel 9 százalékos és a saját, kb. 30 százalékos megtakarításomra” – büszkélkedik Gabi.

Mikor az elmúlt néhány hónapban mindenhonnan a rezsiről, fogyasztáscsökkentésről, energiahatékonyságról hallhattunk, rögtön Gabira gondoltam: ő

évek óta él azok szerint az elvek szerint, amelyekkel a többség csak most kezd ismerkedni.

Amikor aztán felmerült, hogy ne csak arról írjunk cikket, milyen fűtési (és spórolási) alternatívák vannak, hanem arról is, átalakítások nélkül, szokásainkban milyen extra módokon takarékoskodhatunk az energiával, rögtön tudtam, hogy Gabi lesz az én emberem – amit a témában tudni lehet, azt ő tudja!

Első lépés: lássuk, miből élünk!

Gabi szerint ahhoz, hogy megtudjuk, hányadán is állunk háztartásunk fogyasztási adataival, el kell végeznünk egy energiafelmérést, amely átfogó képet ad mindennapjainkról, és segít bennünket a cselekvésben. Ehhez remek segítséget nyújt a GreenDependent Intézet háztartási energiafelmérése, amit akár egy családi program alkalmával is kitölthetünk. Az energiafelmérés célja a háztartás energiafogyasztásának és karbonlábnyomának csökkentése és a megtakarítási törekvések segítése. Az űrlap segítségével önállóan is áttekinthetjük és felmérhetjük otthoni energiahasználati adottságainkat és szokásainkat, tudatosíthatjuk, hogy mi az, amiben már takarékosak vagyunk, és mit tehetnénk még. 

Nem árt azzal sem tisztában lennünk, hogy az otthonunkban energiát fogyasztó eszközök valójában mennyit fogyasztanak, melyik berendezésünk fogyasztja a legtöbb energiát és mennyi a készenléti üzemmód fogyasztása. Fontos adatok ezek, ugyanis megláthatjuk belőlük, milyen eszközök használatában érdemes változtatnunk. Segítség lehet e kutakodásban, ha beszerzünk vagy kölcsönkérnünk egy fogasztásmérőt. 

Rezsicsökkentési tippek, ha nagyobb átalakításokra is kaphatóak vagyunk

Azok számára, akik a hosszútávú megtérülés és a kiadások csökkentése érdekében felújítást terveznek, elérhető a RenoPont Energetikai Otthonfelújítási Központ kalkulátora, ami egy-egy részleges vagy teljes körű beruházásról ad információt: itt tesztelhetjük, mikor térül meg a homlokzati és födémszigetelés, a nyílászárók vagy éppen a fűtési rendszer cseréje. Bár nem szabható teljesen egyedi igényekre a felület, kiindulási pontnak mindenképpen kiváló. 

Gabi is ennek segítségével számolta ki, hogy mekkora otthona CO2-kibocsátása és mekkora megtakarításokat érhet el bizonyos beruházásokkal: egy legalább 80 éves, körülbelül 65 m2-es családi házban él, ami részben vályog, részben tégla falazatú. Mikor az átalakításon gondolkodott, feljegyezte otthona induló paramétereit, majd megnézte, mennyit segítene plusz 10 cm födémszigetelés, plusz 10 cm falszigetelés és a nyílászárócsere végül kiszámolta, mit érhet el hőszivattyú alkalmazásával. Innen már könnyű volt kiszámolni, hogy a felújításhoz szükséges pénz hogyan aránylik a rezsiszámlákhoz. Számára megtérülő volt a régi fa nyílászárókat kétrétegű, hőszigetelt műanyag nyílászáróra cseréltetni, a födémet szórt üveggyapottal szigetelni. 

Kiderült, hogy otthona nem megújuló energiaigénye 330 kwh/négyzetméter értékről 132.5 kwh/négyzetméterig csökkenthető az előbb említett megoldásokkal. A változtatások nyomán náluk az éves fogyasztás 24 768 kwh/év értékről 10 351 kwh/év értékre csökkenhetett. 

Kisebb rezsicsökkentő átalakításokat

1. Gabi javasolja, hogy ha tehetjük, készítsük el otthonunk hőtérképét! A hőkamera a legkorszerűbb és legpontosabb eszköz annak felderítésére, hogy hol találhatók az ablakok és ajtók szigetelésének gyenge pontjai. Egy átfogó felméréssel megtudhatjuk, hol szökik ki a meleg, és akár utólag is orvosolhatjuk a problémát. Ezzel jelentős költségektől, felesleges munkáktól kíméljük meg magunkat és akár több tíz százaléknyi energiát is megtakaríthatunk. 
2. Sötétedéskor húzzuk be a függönyöket, engedjük le a rolót, redőnyt, csukjuk be a spalettát vagy zsalugátert, így bent tarthatjuk a meleget! Ha nincs redőnyünk, mindenképp érdemes megfontolni beszerelését!
3. Ne zárjuk körül bútorokkal a fűtőtestet, és ne lógjon rá a függöny, mert így megakadályozzuk a meleg levegő áramlását!
4. Szereljünk hőtükörfóliát a radiátorok mögé! Ez megakadályozza, hogy a hő kifele, a falak felé áramoljon.
5. A hagyományos vécéöblítő tartályokat érdemes víztakarékosra cserélnünk, így akár a felére is csökkenthetjük a vécék vízfelhasználását!
6. Ne sajnáljuk időnket a szigetelésre! Rengeteg energiát takaríthatunk meg, ha minden rést és hézagot megfelelően eltüntettünk. Ezt lehet az ablakok köré vagy ablaktáblák közé illesztett ruhákkal végezni, de profibb munkába is érdemes befektetni! Fűtsük otthonunkat, ne az udvart! (Az Ökoszolgálat jóvoltából lehetőségünk van ablakszigetelő gép kölcsönzésére. Módszerükkel egy nap alatt leszigetelhető a lakás összes nyílászárója, az eredmény jobb minőségű és jóval hosszabb élettartamú lesz a ragasztott szigetelőcsíkoknál, és a munka nem igényel előképzettséget. Az Ökoszolgálat Alapítvány a módszer betanításában, a szigetelőgép kölcsönzésében és a szigetelőanyag beszerzésében is segítséget nyújt Budapesten és környékén.)
7. Télen terítsünk több szőnyeget a padlóra, így akár 10%-kal kevesebb hő szökhet meg a szobákból!
8. Ha eddig nem volt külön állítható a hőmérséklet az egyes helyiségekben, célszerű felszerelni a radiátorokra termosztatikus szelepet. 

Hétköznapi rezsicsökkentés

Gabi ugyanakkor vallja azt is, hogy a nagy dolgok a hétköznapi életben dőlnek el, vagyis nem kizárólag az egyszeri nagy beruházások számítanak, hanem hétköznapi döntéseink is. Ő kísérletezgetve, folyamatosan tesztelve (és megismerve!) önmagát lépésről lépésre haladt, újabb és újabb fogyasztáscsökkentő kihívásokat keresve. Beszélgetésünk nyomán végül 15 + 1 pontban foglalja össze, ő milyen hétköznapi dolgokban változtatott:

1. „Lejjebb vettem a bojler hőfokát kb. 55 fokra. Amit nem tudtam megtenni, pedig fontos lett volna, az a bojler vízkőtlenítése – ez még előttem áll!
2. Hetente 1-2 alkalommal mostam, rövid programmal, általában 30 fokon. Az erősebben szennyezett ruhákat előáztattam. Érdemes beszerezni egy fogyasztásmérőt és leellenőrizni, hogy melyik mosási program mennyi energiát fogyaszt. Lehet, hogy nem is az ECO program a legökobb.
3. A billenőkapcsolós elosztók csodákra képesek, mert használatukkal semmit sem kell standby üzemmódban hagyni. Bár azt gondolnánk, hogy ez semmiség, bizony, sok kicsi sokra megy. 
4. Mivel nincs fürdőkádam, mindig zuhanyozom, de igyekeztem ennek idejét 4-5 percre visszaszorítani. 
5. A fagyasztót jégtelenítettem és portalanítottam a hűtő kondenzrácsát is.
6. Figyelek főzéskor: amikor főzök, akkor kihasználom az elektromos tűzhely adottságait és hagyom, hogy lekapcsolt állapotban főjön készre a tészta vagy a rizs. (Akinek nem elektromos tűzhelye van, az használhat erre a célra egy egyszerű főzőládát is.)
7. Változtattam az étkezési szokásaimon: igyekeztem visszafogni a húsfogyasztást, több nyers ételt, salátát eszem. Rizs helyett kuszkuszt készítek olykor, amit nem kell főzni, csak leforrázni.
8. Csak annyi vizet forralok fel teának, amennyire szükségem van, vagy épp csak egy bögrényi teát készítek, amit aztán felöntöttem hideg vízzel, és azt iszom egész nap. Persze ehhez kellett az is, hogy én szeretem a hideg teát. Aki szintén szereti, annak figyelmébe ajánlom az olyan gyógynövényeket, teafüveket, amiket elég éjszakára hideg vízbe áztatni – ezekhez nem is szükséges vizet forralni.
9. A lakásban a hőmérséklet nem nagyon volt több 19-20 foknál, éjszaka, vagy ha nem voltam otthon, akkor 16 foknál. Ezt úgy tudtam megoldani, hogy a fűtőpaneleim távolról is szabályozhatóak. Meg persze pulóverrel, takaróval.
10. Nincs szárító- és mosogatógépem, nincs klímaberendezésem. A ruhákat a szabadban szárítom, a meleg ellen árnyékolással és éjszakai szellőztetéssel védekezem.
11. Nem folyóvízben mosogatok és öblítek. Sőt, az utóbbi időben időben már lavórban mosogattam és a használt vizet WC öblítésre, vagy a kerti növények locsolására használtam. A mosógép vizét és összegyűjtöttem, ez is tökéletesen alkalmas akár a szennyezettebb ruhák áztatására, majd felmosásra, végül WC öblítésre. 
12. A fagyasztómat februárra sikerült kiürítenem, az élelmiszerek tárolását kicsit átszerveztem és a hűtő helyett a kamrában, pincében, illetve amíg tartott a hideg idő, kint, az ablakpárkányon kaptak helyet az élelmiszerek. Így a hűtőt, fagyasztót ki is tudtam kapcsolni egy jó hónapra. (Persze ehhez kellett az is, hogy tejet, tejterméket nem fogyasztok, ahogy feldolgozott, hűtést igénylő szalámikat sem.)
13. Nincs tévém, de nagy gyengeségem a Netflix. Ráadásul ágymoziból szerettem nézni a filmeket, laptopról, projektorral kivetítve… el sem merem mondani, egy ilyen filmezés mennyi energiát igényel. Úgyhogy a projektort eltettem, a filmeket csak laptopról néztem, és erősen korlátoztam az időt, amit erre fordítok. Berendeztem inkább egy kényelmes, világos olvasósarkot és igyekeztem bepótolni a lemaradásomat az elolvasásra szánt könyvek terén.
14. Este 10 körül villanyoltás van nálunk. Ez volt talán a legnehezebb, mert nagy a kísértés még egy részre a sorozatból, vagy épp még egy kis Facebookozásra...
15. Éjszakára kihúzom a routert is a konnektorból, a telefontöltőt pedig nappalra húzom ki, amikor nem használom. 
    
    Végül még néhány apróság: hideg vizes mosás – nem gyűrődik a ruha, nem kell vasalni; konyhai robotgép helyett kézi habverő; porszívó helyett seprű és felmosás; fűnyíró, fűkasza helyett kézi kasza, vagy méhlegelőnek meghagyott terület; 1-2 hét digitális böjt; WC helyett alomszék; kapálás és öntözés helyett mulcsozás; külföldi nyaralás helyett önkénteskedés egy közeli farmon, ökológiai gazdaságban.

Sokat beszélgettünk Gabival, sokat tanultam a tippjeiből, és ismét rájöttem: a klímavédelem valahol egy hatalmas önismereti kaland is, amiben egyáltalán nem mindegy, milyen mentalitással vagyunk benne. 

„Látjuk, tapasztaljuk, most már igazán testközelből érezzük, hogy mit jelent a klímaválság, mit jelent az energiaválság”

– mondja Gabi. „Igen, én is szorongok, nekem is fáj. Néha tehetetlennek érzem magam, és azt gondolom, hogy én, egyedül nem tudom megváltani a világot. Három dolog azonban nagyon fontos: egyrészt nem vagyunk egyedül, nagyon sokan szeretnének változtatni, sokan elindultak már ezen az úton, sokan még keresgélik a lehetőségeket, de aki keres, az meg fogja találni az utat, a segítséget és a társakat is. Másrészt fontos, hogy kis lépéseket vállaljunk, olyan változtatásokat, amiket jó szívvel és – bár a komfortzónánkból talán kilépve – de viszonylag könnyen meg tudunk tenni. Ne akarjunk mindent egyszerre, egyik napról a másikra. A harmadik, talán a legfontosabb dolog, hogy lássuk meg, ha kényszer is jelenleg a rezsicsökkentés, lehet önszántunkból, emelt fővel, okosan spórolni. Nem feltétlenül szenvedés a klímavédelem, csak azért, mert muszáj foglalkoznunk vele. És igenis számít az, hogy állunk a kérdéshez!”