Valódi időutazás Budapesten: egy gyapjúszövőgyár új élete

Kult

Valódi időutazás Budapesten: egy gyapjúszövőgyár új élete

Megpróbálom elmesélni, de ezt a helyet valójában látni kell ahhoz, hogy érzékeljük, milyen, amikor az emberi leleményesség romokra építve új álmokat sző, és úgy adja vissza egy elhagyott, elfelejtett épület méltóságát, hogy szívesen lakjuk be újra. Az Újpesti Gyapjúszövőgyár majd’ 100 éves története folytatódik Off Kultúrszövőgyár néven: a kortárs kulturális élet helyszíne lett ez az igazán rendhagyó rendezvényközpont.

Mitől Off a Kultúrszövőgyár?

Egykoron szövőgyárként használták a teret, mára viszont partyhelyszín, rendezvényközpont, próba- és koncertterem is található itt – nem is akármilyen köntösben! Amikor a jelenlegi tulajdonosok új funkciókat álmodtak az elhagyott ipari térbe, az is világos volt számukra, hogy ezeket nem érdemes hagyományos eszközökkel erőltetni. Érdekes kettősség érvényesült hát a helyszín átalakításakor: egyrészt megőrizték az alapvető struktúrákat és az épület külső megjelenését, másrészt viszont a látogató valódi időutazással érkezik meg az itteni eseményekre. A parkolón áthaladva, de még a kapunál sem sejtheti, mit rejtenek a falak.

Egykor és most

A bejáratnál aztán a régi szövőgyári kelméből készült falburkolat fogadja, a falakon a hajdani gyár életképeivel, majd a rendezvénytérben már egy alternatív és eklektikus, de minden részletében izgalmas látvány tárul elé. Aki ide érkezik koncertre, az esemény alatt eszébe sem jutna már, hogy hajdan ezen a helyen szövőgépek zakatoltak, fonalak tekeregtek és emberek százai dolgoztak. A meglepetés erejét jelenti tehát az Off a mostani Kultúrszövőgyár nevében.

Mi volt egykoron?

A múlt vázlatos történetéből csak a markáns váltásokat emeljük ki: a hajdani Újpesti Gyapjúszövőgyár elődje 1923-ban Finomposztógyár Kopetzky és Fiai Rt. néven kezdte meg működését jelenlegi székhelyén, posztógyártási engedéllyel, majd 1933-ban Silberpfennig Juda magyar tőkés tulajdonába került, akit később „a lapátos hadsereg” 401-es különleges munkaszázadban Haynal ezredes kivégeztetett. Ekkor Lóden Posztógyár néven működött a hely, később Budavidéki és Újpesti Gyapjúfonó és Szövőgyár Rt. lett, majd 1948-ban államosították.

1953-ban egyesült az Újpesti Fésűsszövőgyárral, ekkor kapta az Újpesti Gyapjúszövőgyár nevet, később pedig, 1963-ban összevonták a Bajai Finomposztógyárral, annak gyáregységeként szerepelt, majd 1971-től újra önállóvá vált. Az 1973-75 évi szövödei rekonstrukció keretében telephelyet létesített Tápiószecsőn, 1975-78-ban létesítette az Újfehértói Gyárat, ahová a fonal előállítást összpontosította és termékkörét kiegészítette tiszta szintetikus kötőfonal gyártásával. 1990-ben a vidéki részlegeit megszüntette, a Gyapjúszövőgyárban pedig leállt a termelés. Kiürült az újpesti gyárépület is.

Az épületbe 2017 januárjában kezdődött újfent élet: átalakítási, felújítási munkálatok után novemberben nyitotta meg kapuit az Off Kultúrszövőgyár egy rendezvény- és egy baletteremmel, majd a Nemzeti Balettintézet be is költözött az egyik emeletre. A fokozatos átalakításból végül több rendezvényhelyszín is született, ahol workshopok, partik, koncertek, művészeti projektek, kiállítások, divatbemutatók, színházi premierek, de akár esküvők is helyet kapnak.

 Klubkoncertre berendezve – Fotó: Off Kultúrszövőgyár

A kiváló akusztikának köszönhetően az épület sokféle esemény befogadására alkalmas, de a Kultúrszövőgyár különlegességét a rendhagyó térrendezés mellett éppen egyedi technikai felszereltsége adja. Az átalakítási munkálatok során a funkcionalitás volt az elsődleges szempont, így minden áramforrás, világítástechnikai és hangtechnikai eszköz a vendégek számára a lehető legkényelmesebb, a technikai személyzet számára viszont a legoptimálisabb elrendezésben használható, maximális biztonsággal. 

Meglepődünk, hogy nem látunk kábelezést, nem találjuk a fűtőtesteket és pár ember oldja meg azokat a feladatokat, amelyeket máshol hatalmas stábok végeznek. Ezt hívják fenntarthatóságnak a rendezvények világában: akadálymentes térformálás, infrapaneles fűtés és minimális technikai személyzet is elegendő a minőségi szórakozásélményhez. Azt már csak a szervezők tudják, hogy olyan extrákkal is számolhatnak, mint a közvetlen teremkapcsolat a díszletek és a catering bepakolásánál vagy az építés és bontást is végző helyi stáb, valamint a teljes médiatechnikai felszereltség, szakemberekkel. 

A pandémia offkultúr gyümölcsei

Senki sem gondolta volna 2017-ben, hogy a felújítással járó nagyszabású beruházás túlmutat majd a vállalkozói szempontokon, és éppen egy világjárvány közepén nyújt kitörési lehetőséget a kulturális élet szereplőinek. Tavaly még klubkoncertek zajlottak a helyszínen, ám a bezártság idején az Off Kultúrszövőgyárban-ban sem tarthattak nyilvános rendezvényeket. Ehelyett különböző hazai előadóművészek és zenekarok készthették el felvételeiket a Kultúrszövőgyárban.

Járt már itt Éliás Gyula, Borbély Richárd, Gál Csaba, Boogie, a Mézing Színészzenekar, Varga Viktor és zenekara, a Pedrofon Swing & Rock’n Roll Show Band és sokan mások, akiket megérintett a hely szelleme és elbűvölt az off-életérzést erősítő különleges összetételű csapat. Ezzel a kezdeményezéssel tulajdonképpen a teljes pandémia idejére online koncertélményt biztosított az Off csapata, a legkülönbözőbb műfajokban és zenei ízlésű közönségnek, nem mellesleg azokat a zenekarokat tudták ezzel támogatni, akiknek a járvány miatt elmaradt a klubkoncertjük.

VIP páholy az OFF Kultúrszövőgyár egyik klubkoncertjére berendezve – Fotó: Off Kultúrszövőgyár

Rendhagyó, igényes és nagyon izgalmas a budapesti kulturális életnek ez a még alig ismert szeglete. Aki viszont járt már itt, garantáltan visszakívánkozik, ahogy a zenekarok és előadóművészek is, akik itt koncerteztek. Nem véletlen, hiszen maga a helyszín is inspiráló és éppen a klubhangulat révén sajátos intimitása van. A tulajdonosok és a szervezők célja az volt, hogy a művészet mindennapjai számára teremtsenek otthont, így ez a kulturális „fészek” nem partyhelyszín – arra törekszenek, hogy ne csak kiszolgálják, hanem ismerjék is a közönségüket. Amint fokozatosan kinyit a világ, a 4. kerületi Berni utca 1.-ben folytatódnak az élő koncertek és a különböző rendezvények.

Ajánljuk még:

„Nekem más szívem van” – interjú Magyar Zoltánnal
Háromszoros világbajnok, kétszeres olimpiai bajnok, háromszoros Európa-bajnok, Világkupa-győztes, Universiade-győztes, hússzoros mesterfokú magyar bajnok, A nemzet sportolója. Nyolc alkalommal választották Az év magyar tornászává és háromszor Az év magyar sportolójává – a Prima Primissima díjas Magyar Zoltán neve örökre beleégett a nemzetközi tornasportba. Rendkívüli teljesítményei közül a Magyar-vándor, a szökkenő-vándor és az orsó figurák nélkül ma már elképzelhetetlen a sportág olimpiai „táncrendje”.