Kult

Szoktál rá gondolni, mi mindent adott nekünk a 204 éve született Arany János? Kvízünkkel felidézheted!

 

„Egy dologért biztosan érdemes magyarnak születni, azért, hogy Arany Jánost eredetiben olvashassuk” – mondta egyszer Nemes Nagy Ágnes, aminél igazabb mondat aligha létezik. A magyar irodalom nagyja, a balladák királya, mindannyiunk „magyar Shakespeare”-je pontosan kétszáznégy évvel ezelőtt született.

Amikor Arany János 1817. március 2-án egy nagyszalontai vályogházban megszületett, mindenki az életét féltette. Édesanyja, Megyeri Sára akkorra már nyolc gyermekét temette el, így nem volt alaptalan a félelme, miszerint az újszülött Arany Jánost is könnyen elviheti a tüdőbaj. Mindent megtett a cseperedő, ámbár beteges gyermek egészségéért, akinek tehetsége, feltűnő intelligenciája egészen korán, már hároméves korában megmutatkozott.

Noha hamar felfedezték benne a zsenialitást, csak egészen későn, harmincéves korában lett ünnepelt költő. Az ok egyszerű, és talán nem is lepek meg senkit, ha elmondom: Arany János nem akart költő lenni, egészen más életpályát képzelt el magának.  

Most egy róla szóló játékos kvízzel idézzük fel pályájának, életének néhány mozzanatát. 

Ajánljuk még:

„A tárgyak élnek, könnyük van, emberkéz formálta őket, visszanéznek ránk” – az abroszok története

Érdekes személyiségformáló hatása van az időnek. Emlékszem, mikor fiatal lányként kirázott a hideg a szekrények mélyéről elővett megszürkült abroszoktól, amiken erős festékkel átitatott fonal rajzolta ki a mintákat. Nagyanyám ragyogó szemekkel simítgatta őket, én meg egyszerűen nem tudtam megérteni, mi ebben a szép. Aztán eltelt pár évtized, és ma már ámulva időzök a népművészet legkülönfélébb alkotásai előtt. Mert annyira csodálatosak azok az abroszok…