Kult

Ősi jókívánságok az új esztendőre

Regölj te is, ha szeretnél egy több mint ezer éves hagyományt folytatni.

Hagyományaink legősibb jókívánságai maradtak fenn a regösök énekeiben. Annyira régiek, hogy alig bírom visszafogni néprajzos énem lelkesedését, hogy ne a szimbólumokat fejtegessem, hogy miért, és mitől működhet egy efféle teremtő varázslás, hanem csak biztassalak, hogy járj utána és próbáld ki!

Kijelenthetjük, hogy ma Magyarországon vannak regösök.

Kik ők? Azok a férfiak, akik karácsony és vízkereszt (január 6.) között összeállnak, és jókívánságaikat régi regösénekek formájában viszik el egymás családjaihoz, szeretteik, kedves ismerőseik házába. Így volt ez, az ezt megelőző legalább ezer éven át is.

Azért elképesztő, nem?

Több mint ezer tél (talán még annál is sokkal több), és még mindig vannak férfiak, akik ugyanazokat a rigmusokat éneklik saját nyelvükön, saját hazájukban. Van még európai nép, amelyik elmondhatja ugyanezt magáról?   

A regölés egy remek lehetőség arra, hogy különlegessé tedd jó néhány ember életét. Már az is elég, ha hárman összeálltok és meglátogatjátok egymás családjait. De ha csak megállsz egyedül a családi asztal előtt és felolvasod az alábbi szöveget, kiegészítve a jókívánságaiddal, az is csodákra képes. Leírok egy jól bevált, sok száz éves receptet, melyet a megadott ponton szabadon kiegészíthetsz.

1. Bevezetés és erőgyűjtés

A regösök ébresztgetik a család lelkületét, beszámolnak szándékukról, ősi származásukról, hogy már Szent István idejében is a régi szokás szerint működtek. Elmondják, hogy ők bizony révültek az imént, s ebben látták a teremtés kezdetét, a csodaszarvast és miegymást. Íme a szöveg:

Kelj fel, gazda, kelj fel,

Száll az Isten házadra,

Seregemagával,

Terített asztalával,

Teli poharával,

Haj, regő, rejtem,

Azt is megadhatja az a nagy Úristen!

 

Nem vagyunk mi rablók,

Szent István szolgái,

Most jöttünk Hidegkútról,

Hideg mezejéről,

Elfagyott kinek keze,

Kinek lába, kinek egye-mása,

Haj, regő, rejtem,

Azt is megadhatja az a nagy Úristen!

 

Amott kerekedik egy fekete felhő,

Abban legelészik csodatévő szarvas.

Csodatévő szarvasnak ezer ága-boga,

Száz misegyertya, gyújtatlan, gyulladjék,

Oltatlan, aludjék!

Haj, regő, rejtem,

Azt is megadhatja az a nagy Úristen!

2. Jókívánságok

Ezzel a kicsit hosszas felvezetéssel megágyaztunk a jókívánságok sorának. Most pedig elő lehet a venni a mindannyiunkban ott szunnyadó költői vénát, hogy kiegészítsük az alábbi versszakot, és megismételjük, amíg minden szerettünkre sor nem került. 

Adjon az Úristen ennek a gazdának

(apának, anyának, legénynek, leánynak)

……………………………………………………….

……………………………………………………….

Azt is megadhatja az a nagy Úristen!

3. Átváltoztatás

Azaz a regösök azon túl, hogy finoman céloznak arra, hogy örülnének, ha kapnának valamit az énekért cserébe, átváltoztatják ünnepi áldozattá az asztalt, ételt, italt. Azaz jelzik, hogy a jókívánság akkor fog működni, ha a család cserébe áldozatot mutat fel, bár nem is igazán csere ez, hanem természeti törvény.

Ha a maguk asztala mi asztalunk volna,

Szent oltár volna,

Haj, regő, rejtem,

Azt is megadhatja az a nagy Úristen!

 

Ha a maguk kenyere mi kenyerünk volna,

Krisztus teste volna,

Haj, regő, rejtem,

Azt is megadhatja az a nagy Úristen!

 

Ha a maguk bora a mi borunk volna,

Krisztus vére volna,

Haj, regő, rejtem,

Azt is megadhatja az a nagy Úristen!

 

4. Összeéneklés

Ez az egyik legfontosabb része a varázslásnak, amikor is két szerelmest, vagy leendő szerelmest boronálnak össze. Ha szeretnél valakinek segíteni e téren, akkor itt lehet próbálkozni:

Itt is tudunk egy leányt, kinek neve: ……..,

Itt is tudunk egy legényt, kinek neve: …………,

Isten meg ne mentse,

Kebelébe ejtse,

Kert mellé szorítsa,

Úgy síkassa, ríkassa,

Mint a Siska malacát,

De még annál is jobban,

Haj, regő, rejtem,

Azt is megadhatja az a nagy Úristen!

5. A juss kikérése és búcsúzás

 

Széken ül a gazda,

Pénzét számolgatja,

Fele a gazdáé,

Fele regölőké,

Haj, regő, rejtem,

Azt is megadhatja az a nagy Úristen!

 

Nyírfakéreg bocskorom

Cserfakéreg papucsom,

Ha lehet, becsoszogok,

Ha lehet, kicsoszogok,

Haj, regő, rejtem,

Azt is megadhatja az a nagy Úristen!

Ennyi az egész. Azt gondolom, hogy abban a világban, ahol például egy születésnapi jókívánság annyi, hogy HB2U, igazán nagy meglepetést lehet okozni azzal, ha valaki akár csak felolvassa ezt az éneket. De énekelni is lehet, valahogy így:

Ha pedig valaki utánajár kicsit a szokásnak, s csengővel, csörgős bottal felszerelkezve énekli el, akkor egészen biztosan varázsolni fog. Ha többet nem is, de legalább fülig érő szájú hallgatóságot mindenképp. Aki nem hiszi, járjon utána!

Nyitókép: FortepanUrbán Tamás

Ajánljuk még:

Nálatok kié a csirkeláb? Avagy a csirke legyen egész, a család pedig boldog!

Ahogyan öregszem, egyre inkább hiszek abban, hogy szükségünk van olyan rituálékra és megszokásokra, amik csak a mi családunkra jellemzők. Így aztán számomra természetes, hogy az anyám vasárnapi asztalát körüllengő szokásjogi rendszerben a mai napig mindenki számára egyértelmű, kit melyik húsdarab illet a csirkepörköltes lábosból…