„Ne halat adj, halászni taníts!” – A bükki füvesember felbecsülhetetlen öröksége

Kult

„Ne halat adj, halászni taníts!” – A bükki füvesember felbecsülhetetlen öröksége

Idén májusban családja, barátai, volt munkatársai és tisztelői kopjafát állítottak Szabó Gyuri bácsi emlékére. A bükkszentkereszti gyógynövénykert bejáratánál magasodó fa feliratán csak ennyi áll: „A bükki füvesember – Szabó Gyuri bácsi”. Így egyszerűen, kedvesen, amilyen ő is volt. Az ünnepség alatt a felhők mögül kikacsintott a Nap… A kopjafa avatás apropóján a hazai népi gyógyászat egyik legmeghatározóbb jelenkori alakjára, Gyuri bácsira emlékezünk.

2013 őszén épp egyszerre érkeztünk a ruhatárhoz, ő legszűkebb családjával, én egymagamban. Bár éppen előttem kerültek sorra, mire megkaptam a bilétát, 85 éves kora ellenére is már jóval előttem járt a díszlépcsőn. A Magyar Tudományos Akadémiába érkeztünk, hogy minden egykor volt és jelenkori gyógyító ember képviseletében Macalik Ernő csíkkarcfalvi botanikussal közösen átvegye a Magyar Népi Gyógyászatnak ítélt Magyar Örökség díjat. A Pannonhalmi Főapátság gyógynövénykertjének akkori vezetőjeként engem ért a megtisztelő felkérés, hogy a díjátadón laudációt mondjak. A találkozásból barátság született.

Fotó: Györgytea

Gyuri bácsi 1928. április 15-én Miskolcon született. Iparos édesapja és a háztartás dolgait rendező édesanyja mellett könyvkereskedői képesítést szerzett, élete nagy részében könyvekkel foglalkozott. Bár a Bükk szépségei és természeti kincsei iránt mindig elkötelezett volt, a természetgyógyászat felé csak nyugdíjas éveiben fordult.

A családjában élt gyógyító asszonyoktól szerzett tudását az évek során saját tapasztalataival és gyűjtéseivel is kiegészítette, kosarával a karján fáradhatatlanul járta a Bükk vidékét, hogy gyógynövényeket gyűjtsön.

Kereskedői tapasztalatait kihasználva a legmagasabb minőségű gyógynövényeket egyfajta nyugdíj-kiegészítésként a miskolci piacon értékesítette, ahol a növények mellé minden esetben értékes tanácsokat is adott. A gyógyító erejű füveknek és az őket szeretettel gyűjtő öregúrnak hamar híre ment, ügyes-bajos dolgaikkal, betegségeikkel egyre többen keresték fel Gyuri bácsit.

 

„Az egészséges lelkű ember nehezebben betegszik, és könnyebben gyógyul!” – mondta sokszor, de jótanácsait magára nézve is mindig szigorúan kötelezőnek tekintette.

Jelenléte örökös derűt sugárzott, ami azonban véletlenül sem csapott át a túlzott optimizmus realitást nélkülöző ámításába. Olyan ember volt, aki nem csupán a Jóisten adta kincseket, de a természet szigorú rendjét is ismerte, melyet ráadásul magára nézve is érvényesnek tekintett.

Az évtizedek során Bükkszentkereszt a hazai gyógynövényes világ egyik megkerülhetetlen bástyájává vált. A bükkszentkereszti Gyógynövényházban tartott személyes tanácsadás mellett Gyuri bácsi előadásokat is tartott.

„Ne halat adj, halászni taníts!” – vallotta, és felmenőitől szerzett tudását ennek megfelelően igyekezett is minél szélesebb körnek továbbadni.

Fáradhatatlanul járta a Kárpát-haza magyarok lakta tájait, és míg a hallgatóságnak már az üldögélés is kényelmetlen volt, ő kis terpeszben állva, a kikészített pohár vízbe alig párat kortyolva tartotta több órán át is érdekfeszítő előadásait.

Fotó: Györgytea 

A gyógynövények bemutatása céljából Bükkszentkereszten kialakította saját gyógynövénykertjét, amely 2020 óta megújult formában várja látogatóit.

A madártávlatból nézve hársfa levelet mintázó kert parcelláiban mintegy 150 gyógynövény kerül bemutatásra.

A fonott kosár idővel kicsinek bizonyult, az ősi tudáson alapuló gyógynövényes készítményekre egyre nagyobb igény mutatkozott. Az otthoni konyhát előbb néhány helységből álló gyógynövényes műhely, majd 2022 elején egy a 21. század technológiájával felszerelt feldolgozó üzem váltotta.

Fotó: Györgytea

A technológiai fejlődést családi változások is követték. Kora előrehaladtával egyre kevesebb nyilvános előadást vállalt, élete utolsó éveit kizárólag szűk családi és baráti körben töltötte.

A gyógynövényekkel, a szaktanácsadással egyre inkább lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa foglalkozott, aki a mai napig ápolja azt az örökséget, melyet Gyuri bácsi közkinccsé tett.

2022 decemberében éppen egyszerre értünk a templomba: az Ő legszűkebb családja, én pedig édesapámmal. 94 évesen előttem járt a mennyei lépcsőkön. Gyászmiséjére érkeztünk, hogy búcsút vehessünk tőle. Saját gyógynövény-gazdaságom művelőjeként engem ért a megtisztelő felkérés, hogy a szertartáson búcsúztatót mondjak…