2013 szeptemberében a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöksége a Magyar Népi Gyógyászatot a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumának részévé nyilvánította. A Magyar Örökség Díjat – minden egykori és jelenleg is tevékeny füvesember képviseletében – a magyar népi gyógyászat két jelenkori képviselője, Szabó Gyuri bácsi bükkszentkereszti füvesember, valamint a határon túlra szakadt magyarság képviseletében Macalik Ernő csíkkarcfalvi botanikus vette át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.
Fiatal szakemberként nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy a díj átadását megelőzően rövid laudációban méltathassam a díjat átvevő mestereket. A Gyuri bácsival akkor elindított szakmai együttműködésünk mára számos eredményt hozott, de ami még ennél is fontosabb,
baráti, vagy ahogy egyszer Gyuri bácsi mondta, amolyan „harcostársi” kapcsolatba kerültünk,
amit még a Pannonhalma – Bükkszentkereszt távolság sem akadályozott. Mert bizony a Pannonhalmán található gyógynövény-gazdaságunkból igen korán hajnalban el kell indulni, ha a szintén régi harcostársnak tekinthető platós Rozogányommal időben el szeretném érni a Bükk lábait…
A Bükkszentkeresztre vezető régi hadiút szűk kanyarulataiban kilométereket haladok fölfelé, mire elérem a Bükk szívében rejtőző apró falucskát. Rejtve van a világtól, tavasztól őszig mégis ezrek keresik fel, hogy sétát tegyenek a hegyoldalban húzódó patinás gyógynövénykertben, vagy gyógynövényekről szóló programokon, túrákon vegyenek részt. A kertet és a hozzá tartozó gyógynövény feldolgozó-csomagoló üzemet látva nehéz elképzelni, hogy mindez évtizedekkel ezelőtt egy gyógynövényekkel teli fonott fűzkosárral kezdődött. A 94. születésnapját nemrég ünneplő Szabó Gyuri bácsival, vagy ahogyan az ország ismeri, a Bükki Füvesemberrel beszélgettünk.
Mi az első emléke a gyógynövényekről?
8 vagy 9 éves lehettem, mikor gyermekként nagymamámmal megyünk a házunkhoz közeli rétre. Emlékszem, hogy nagymamám mutatja a kakukkfüvet, és mondja, mire használjuk.
A kezdeti időkben kosárral a kézben gyalogosan vitte a gyógynövényeket a miskolci piacra. Sok-sok évvel később, az idei évben átadták a legújabb gyártó- és csomagoló csarnokokat, Bükkszentkereszt a hazai gyógynövényes élet egyik fellegvára lett. Mi adta az erőt, hogy ezt az utat végigjárja?
Az, hogy hiszek a gyógynövények hasznában, és azt akartam, hogy hírük és az egészségmegőrzésben betöltött nélkülözhetetlen szerepük minél több emberhez eljusson.
Makacs ember vagyok, amit elhatározok, véghezviszem,
ezzel is így voltam.
Mi lehet a gyógynövények szerepe a mai emberek életében?
Nagyon fontos, hogy a mai emberek életében is jelen legyenek, hiszen a mai embereknek is vigyázniuk kell az egészségükre, éppúgy megbetegedhetnek, mint a régiek. Hatalmas tudásanyag rejlik bennük, melyet a gyógyulás érdekében a mai kor embere is felhasználhat.
A természetes gyógymódok és a modern orvoslás tudásanyaga egymást segítő, kiegészítő ismeretet jelentenek. Mit gondol, miért van sok esetben mégis egyfajta tartózkodás még képzett orvosi körökben is a gyógynövények irányában?
A klasszikus orvosi képzésben sajnos nagyon kevés szó esik a gyógynövényekről, ezért az orvosoknak sokszor alig van érdemi tudásuk ezekről a gyógyító élőlényekről. Szerencsére egyre többen vannak közülük is, akik önszorgalomból elvégzik a fitoterapeuta képzést, így a kétféle tudást, a kétféle gyógymódot ötvözni tudják. Jó lenne,
ha az a materialista gondolat, miszerint ez az évszázados, emberi tapasztalatokon nyugvó tudás semmire nem jó, végre felülíródnák orvosi körökben is.
Lát-e bármi kapcsolatot a test fizikai betegségei és az emberek lelki, szellemi állapota között?
Igen, feltétlenül. Az egészséges lelkű ember nehezebben betegszik meg, könnyebben felépül. Fontos a megfelelő egészséges életmód, a mértéktartó étkezési szokások, a káros szenvedélyektől való tartózkodás.
Napjainkban hatalmas népszerűségnek örvendenek a különféle távoli tájak alternatív gyógyító irányzatai. Mit gondol, hol találhatnánk meg azokat a forrásokat, ahol saját gyógyító kultúránk és a magyar népi gyógyászat tudásanyagának utánajárhatnánk?
Számos olyan füvesember és -asszony él ma a Kárpát-medencében, akik naprakész és helytálló tudással bírnak, őket mindenképpen érdemes felkeresni. A „hivatalos” források közül nagyon sokat őriz a Tudományos Akadémia, de régi könyvekben is találhatunk hiteles információkat. Méliusz Juhász Péter, Pázmány Péter vagy akár Fazekas Mihály műveiben számos leírást találunk azzal kapcsolatban, hogyan kúrálták magukat őseink.
Előadásaiban és könyveiben szinte minden esetben megemlíti a gyógynövényekkel szintén foglalkozó felmenőit. Van, aki ezt a tudást tovább viszi a családban?
Lányom, Zsuzsa, szinte már mindent tud, amit tőlem meg lehetett tanulni. Könyvet is írtunk együtt, ő külön is írt azóta többet is. Szerencsére már az unokáim is sokat tudnak, különösen Zsófi, aki dolgozott is velem a gyűjtésben, feldolgozásban, gyógynövényes iskolát is végzett. Az ő gyerekeik,
a dédunokáim is a gyógynövények világában fognak felnőni.
Visszatekintve igen gazdag életútjára, van e bármi, amit ma már máshogyan tenne?
Nem szokásom visszatekinteni a múltra, ami ott történt, azon már úgysem lehet változtatni. Mindennek ellenére boldog vagyok, hogy azt mondhatom, hogy az életem igazán nagy dolgai között nincs olyan, amit megbántam volna.
Mi az, amire igazán büszke?
Nyilván fontosak és örömmel töltenek el azok a díjak és kitüntetések, amiket életem során kaptam, közülük talán a indiai „Föld Embere” kitüntetésre vagyok legbüszkébb. De ami igazán számít, az mégis az emberek tisztelete és szeretete.
Ha egyetlen tanácsot adhatna korunk fiataljainak, mit mondana?
Bármilyen zűrzavar van a világban, a legfontosabb, hogy gondoskodjunk magunkról. Az egészség megőrzése mindig aktuális feladatunk és mindig a legelső kell, hogy legyen! Vigyázzanak magukra, ismerjék meg a gyógynövényeket, használják őket. A betegséget megelőzni mindig könnyebb, mint kigyógyulni belőle!
Gyuri bácsi lányával, Zsuzsával is készítettünk korábban interjút, tele szuper gondolatokkal – ezt itt találjátok!
Nyitókép: Lopes-Szabó Zsuzsanna és Gyuri bácsi
Forrás: Lopes-Szabó Zsuzsanna
Ajánljuk még:
Fenyő, orgona, galagonya – Az első gyűjteni- és befőznivalókról
Áprilisban gyűjthető és feldolgozható gyógynövényeink
A hagymahéjtól a kurkumáig: növények vibráló színei a húsvéti tojásokon
