Kult

„Nála a munkában nem volt pardon” – Rátonyi Róbertre emlékeznek kollégái

„Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád” meg ugye, „a lányok, a lányok angyalok”. Jól ismerjük ezeket a sorokat, amelyhez ikonikus dallamok is kapcsolódnak, és persze legtöbbünk fejében énekszó is, jobban mondva: Rátonyi Róbert hangja. Hiba lenne azonban csupán egy szerepe kapcsán emlékezni a kétszeres Jászai Mari-díjas színművészre. Sokszínűségét, istenadta tehetségét és életvidámságát is felidézi majd a Rátonyi Róbert Színház estje, amelyről a társulat vezetője, Teremi Trixi mesélt.

Rátonyi 100 címmel rendez jubileumi emlékestet március 31-ére a Rátonyi Róbert Színház. A gálaesten az Uránia dísztermében pályatársak és családtagok fogják feleleveníteni a száz éve született művész életét, egyben bizonyítani: az operettben nagyot alkotó Rátonyi nem csupán énektehetségével írta be magát örökre a legnagyobbak közé.

„Rátonyi Róbert a személyes kedvencem. Emlékszem, amikor a Magyar Televízió bemutatta az ikonikus Csárdáskirálynő előadást, kislányként ott ragadtam a tévé előtt. Fogalmam sem volt, hogy ki az a bácsi, akit nézek, de rajongtam érte. Mire bekerültem a szakmába, sok mindent megtanultam, és rájöttem, micsoda munkabefektetés, elhivatottság és persze tehetség kell ahhoz, amit és ahogyan ő elvégzett az évtizedek során. Példakép volt számomra pályakezdőként és gyakorlott színésznőként is, de már egészen máshogy, mint gyerekkoromban” – meséli Teremi Trixi Bársony Rózsi-díjas, Kálmán Imre-díjas színművész, a Rátonyi Róbert Színház igazgatója, amikor társulatuk névválasztásáról kérdezem.

RÁTONYI RÓBERT:
1923. február 18-án Budapesten született Reisz Róbertként. Polgári családban nevelkedett, és bár a família anyagi helyzete nem volt mindig mesés, biztosítani tudták, hogy a fiú a főváros egyik legelitebb gimnáziumába járhasson a második kerületbe. Ezt követően a Zeneművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat hegedű szakon, majd a színészmesterségről tanult Rózsahegyi Kálmánnál. Operettszerepek révén futott be. Az évek során a Royal Revüszínház, a Pódium Kabaré, a Művész Színház, a Vígszínház, a Magyar Színház és a Budapesti Operettszínház majd a Thália Színház társulatát is erősítette. Játszott Honthy Hannával, Karády Katalinnal, Lehoczky Zsuzsával, Latabár Árpáddal és a kor majd’ összes neves művészével. Táncos-zenés szerepei mellet rendezett, konferált, báb- és kabaréelőadásokban lépett fel, filmes szerepeket vállalt, publikált és könyveket jelentetett meg. 1953-tól házasságban élt. Két gyereke született, Róbert és Hajni.

A Csárdáskirálynő leghíresebb Boniját a közönség leginkább az operett műfajából ismeri, de pályatársai és életműve bizonyíthatja, jóval több volt ő egy kiváló tánckomikusnál. Munkáját, bármi is volt az éppen, rendkívüli precizitással, odaszánással végezte. „Semmiben nem volt ad hoc, minden mozdulatát átgondoltság jellemezte, tudvalevő volt, hogy nála a munkában nincsen pardon. Nem volt büfészínész, véresen komolyan vette a feladatait, és minden percét tartalmasan élte. A legfelsőbb szakmai körök is elismerték, tiszteletteljes, baráti kapcsolatban volt Bessenyei Ferenccel, Rutkai Évával, Psota Irénnel, Turay Idával, Bárdy Györggyel, hogy csak párat említsünk a nagyok közül. Ugyanakkor bárkit megkérdez az ember Robi bácsiról, a pozitív kisugárzására, az energiájára, a vicceire emlékszik. Talán ezért is lehet az, hogy ő a színpadról is mosolyt csalt bárki arcára” – magyarázza Teremi Trixi.

A március 31-i esten Rátonyi Róbert életútját ismerheti meg a közönség, gyermekkoráról családtagjai, szakmai kiteljesedéséről, sikereiről és megpróbáltatásairól pályatársai mesélnek majd. „Sok archív felvételünk van, és nagy megtiszteltetés, hogy vállalta a felkérést Galambos Erzsi, Benkő Péter és Heller Tamás is, akiket a színpadon láthat majd a közönség, Szinetár Miklós tanár úr pedig díszvendégként a közönség soraiban ül majd” – mondja a színház igazgatója.

A rendezvényen adják át az első Rátonyi Róbert-díjat, amelyet a társulat alapított azzal a céllal, hogy évente elismerhessék azt a kulturális területen dolgozó szakembert, aki Rátonyi művészi hagyatékát követi, a munkamorált, a teljesítményét tekintve hozzá hasonló. A díj ezután arra is apropót ad, hogy Rátonyi Róbert születésnapján még sokáig méltóképp megemlékezzünk a művész érdemeiről.

Nyitókép: Fortepan/ Bauer Sándor

Ajánljuk még:

„Az erdő olyan, mint egy trezor, melybe a korábbi generációk belepakolják a tudást” – Az ehető erdő című könyv szerzőjével beszélgettünk

„A magyar erdők-mezők kincsei nemcsak finomak, de organikusak, adalékanyag-mentesek, ráadásul ingyen vannak – csak meg kell ismernünk őket” – mondja Bózsó Gyula. Az Ehető Erdő ­– ezt a címet viseli az a lenyűgöző kiadvány, mely jóval több, mint egy írásos útmutató: egy kalandos időutazás, egy valódi kincskeresés, egy gasztronómiai felfedezőút, melynek hátterében a körülöttünk élő természet egész kincsestára bontakozik ki. Erről beszélgettünk a szerzővel.

 

Már követem az oldalt

X