Mint emberek a sót... – ami nélkül nincs ízes élet

Kult

Mint emberek a sót... – ami nélkül nincs ízes élet

„Úgy szeretlek Édesapám, mint emberek a sót!” – mondja a mesebeli királyleány, és valljuk be, a furcsa megfogalmazás ellenére – királyi édesapjához hasonlóan – igazat kell neki adnunk. Elsőre talán azt hihetnénk, hogy a só csak egy a gyakrabban használt konyhai ételízesítők közül, azonban ha jól végiggondoljuk, életünk szinte minden területén találkozhatunk vele. Változatos felhasználási lehetőségeihez hasonlóan történelme is izgalmas: volt már fizetőeszköz, rendeztek vele adósságot, ráadásul az egyik legjobb minőségű kősót Európában éppen a Kárpát-hazában bányásszák.

A só természetesen ott van az asztalon, de összefuthatunk vele a fürdőszobában, infúziók oldataiban, légzésjavító és wellness létesítmények termeiben, a közútkezelők téli raktáraiban, de még állataink takarmánytárolójában is. A sóbányászat kezdeti nyomai a rómaiak idejéből valók, kitermelését, feldolgozását és kereskedelmét a középkor viharos évszázadaitól fogva napjainkig szigorú törvények szabályozzák. Fogyasztása nem csak az emberek, de a háziállatok számára is létfontosságú, hiánya számos betegség kialakulásának lehet okozója.

A természetes étkezési só legfőbb összetevője a nátriumklorid (NaCl), ami mellett azonban származási helyétől függően különféle mikroelemeket is tartalmazhat. E tekintetben kifejezetten előnyös az erdélyi Parajdon és Tordán is bányászott ásványi sók fogyasztása, melyek mikroelemekben kifejezetten gazdagok.

 

A boltok polcain gyakran találkozhatunk jódozott sókkal is, melyek fogyasztásának előnyeiről vagy éppen káros hatásairól ugyanakkor erősen megoszlanak a vélemények. A só jódozásának alapötlete abból ered, hogy mivel Magyarország nagy részén az ivóvíz jódban szegény, ezért a szakemberek egy olyan, a társadalom szinte egésze által fogyasztott „hordozó, közvetítő” terméket kerestek, amely segítségével a jód bejuttatható az emberek szervezetébe. Tény, hogy a krónikus jódhiány pajzsmirigy problémákat is okozhat, illetve nélküle a megtermékenyülés esélye is jelentős mértékben lecsökken, ugyanakkor a túlságosan sok jód fogyasztása szintén egészségügyi problémákhoz vezethet.

Az Európai Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság – élethelyzettől és kortól függően – a napi jódbevitel biztonságos értékét 150-200 μg/nap szinten határozta meg.

Aki a mesterséges jódbevitel helyett inkább természetes módokat választana, az akár tengeri halak, algák, vagy jódban gazdagabb talajokon termesztett zöldségek fogyasztásával is hozzájuthat a szükséges mennyiséghez.

Fotó: Pixabay / Rainer Lieverscheidt

Ha a sóhoz szárított fűszereket keverünk, akár magunk is összeállíthatunk nagyon finom fűszersókat. A hús, vagy éppen halételekhez, levesekhez gondosan összeválogatott fűszereket akár egy kávédarálóval is apróra vághatjuk, majd gondosan a sóhoz keverhetjük.

A sóval a konyha mellett akár a fürdőszobában is találkozhatunk! Ma már a legtöbb kézműves piacon is többféle fürdősót találunk, azonban ne adjuk olcsón a bőrünket! Mindig figyeljünk oda, hogy az adott termék milyen összetevőkből készült, a magas minőségű fürdősók kivétel nélkül természetes összetevőket tartalmaznak.

Míg az olcsó, orrfacsaróan erős illatú termékek rendszerint mesterséges anyagokból készülnek, a természetes illatú termékekben illóolajokat használnak.

Fotó: Pixabay / Silvia 

A sónak rendkívül fontos szerepe volt (és van) az orvoslásban is. Baktériumölő hatásának köszönhetően évezredek óta használják tartósításra, míg a sóbarlangokat, sóbányák hatalmas üregeit légúti betegségekben szenvedők gyógyuló helyszíneként tarthatjuk számon: a sós levegő belélegezve sokat segíthet allergiás és légúti betegségekkel küzdő embertársaink gyógyulásában, panaszaik enyhítésében. A sót ugyanezen hatásai okán

külsőleg, elsősorban különféle bőrbetegségek kezelése során is alkalmazhatjuk: ekcémás, pattanásos problémák, de az erős sóoldat öblögetőszerként akár torokgyulladás esetén is sikerrel alkalmazható.

Fotó: congerdesign / Pixabay 

Amikor télen az utak „sózásról” hallunk, az a valóságban több féle anyagot is jelenthet. Korábban szinte kizárólag nátrium-kloridot (NaCl) használtak, aminek vizes oldata körülbelül -7ºC fokig tud folyékony maradni, csak ez alatt fagy meg. Bár ez a típusú útszóró só olcsó, összetevői erősen káros hatással vannak a természeti környezetre, ezért ma már a legtöbb helyen kalcium-klorid (CaCl2) alapú szóróanyagokat használnak.

A téli sózással ugyanakkor mindenképpen érdemes csínján bánni, mert a felolvadt sós lé nem csak cipőinket, autóinkat, de az úton járó állatok lábát, vagy éppen az útszéli növényeket is károsíthatja. A helyes időzítés megválasztásával, valamint a kijuttatott mennyiség minimalizálásával sokat tehetünk környezetünk védelméért.

Ajánljuk még:

„Évente minimum 300 különböző új receptet főzünk meg együtt”: Borbás Marcsival és Antal Csillával a Konyhám 200. adása kapcsán beszélgettünk

Borbás Marcsi Konyhám sorozatának 200-ik adását látjuk ma az egy.hu oldalán. Ez alkalomból páros interjú keretében villantjuk fel a műsor készítésének kulisszatitkait. Antal Csilla tíz éve segíti Marcsit a konyhában. Ahol egyikük mozdulata véget ér, ott kezdődik a másiké: ebből a szimbiózisból bontakoznak ki hétről-hétre a sokunk által kedvelt finomabbnál-finomabb receptek. 

 

Már követem az oldalt

X