„Minden örökségelem mögött élő közösség van, amely ma is tartja ezt a hagyományt” – Örökség Ünnepre készülnek a Skanzenben

Kult

„Minden örökségelem mögött élő közösség van, amely ma is tartja ezt a hagyományt” – Örökség Ünnepre készülnek a Skanzenben

| 2024.05.15.

Hagyományos kultúránk legjavának sűrítményét vonultatja fel idén is a Szentendrei Néprajzi Múzeum az idei Pünkösd alkalmából – immár 13. alkalommal. Két napon át szokásbemutatók, színpadi produkciók, zenés és táncos programok várják a látogatókat a szabadtéri múzeumban, ahol minden évben egyszer egy helyen találkoznak az ország szellemi kulturális örökségeit őrző közösségek. 

 

A Pünkösdi Örökség Ünnep bepillantást enged élő örökséget képviselő közösségeink színes hagyományaiba. Két napra kézművesek remekekkel, tánccal, zeneszóval, pünkösdölő gyerekekkel és önfeledt jókedvvel telik meg a múzeum.Ebben az évben a rendezvény fókuszában a kézműves hagyományok állnak. A látogatók népi mesterségek titkait ismerhetik meg, beállhatnak a sárközi vagy a nagyecsedi táncosok közé, élvezhetik a különböző tájegységek muzsikáját és gyönyörködhetnek a különféle vidékek viseleteiben. Emellett

olyan különleges tradíciókkal találkozhatnak, mint a selmeci diákhagyományok, a Mária-tisztelet vagy a kőszegi szőlőjövés hagyománya.

A táncos és kézműves közösségek mellett gasztronómiához kötődő örökségek is bemutatkoznak, mint a birkapörkölt főzésének karcagi hagyománya vagy a borsodnádasdi molnárkalács. 

Borsodnádasdi molnárkalács sütése – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum

„Több mint tízéves hagyomány nálunk a közösségek kulturális örökségének ünnepe, amit mindig Pünkösdkor szervezünk meg, hiszen a hagyományban is ez az az ünnep, amikor már nagyon sok szabadtéri mulatság volt, a természetbe kivonulva ünnepeltek: néhol májusfát állítottak, másutt éppen lebontották, pünkösdit királyt, királynét választottak. A Szentendrei Néprajzi Múzeum Örökség Ünnepén nem kifejezetten a pünkösdi hagyományokat állítottuk a középpontba, hanem a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékében szereplő hagyományokat és azokat a közösségeket, amelyek ezeket a hagyományokat ma is élik, tartják. A bemutatott örökségelemek közül több is szerepel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Reprezentatív Listáján is.

Attól különleges ez az alkalom, hogy a látogatók egyszerre, egy helyen találkozhatnak az ország különböző részéből érkező, az élő hagyományt képviselő közösségekkel és szokásaikkal, megnézhetik, kipróbálhatják, egyes elemeit akár meg is tanulhatják a bemutatott repertoárnak”

– mondja Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság vezetője, az Örökség Ünnep főszervezője. 

Matyóhímzés készül – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum  

„Sátoros ünnepeink fesztiváljai rendszerint valamilyen tematika köré épülnek – kézművesség, tánchagyományok, egyetlen ünnep szokásai –, a szentendrei Skanzen Örökség Ünnepén azonban az élő hagyományokat mutatjuk be az ország egész területéről, tehát a kulturális örökség színes kavalkádjával találkozhatnak a látogatók. A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe felvett örökségelemeket láthatják ez alkalommal a látogatók – felbecsülhetetlen kincs, hogy

az itt bemutatott anyag valódi közösségek élő hagyománya: nem hagyományőrzők, nem hagyomány ápolók, nem az alkalom kedvéért játsszák el ezeket a szokásokat, hanem otthon, saját közegükben is ebben élnek, ez jelenti számukra identitásuk alapját”

– hangsúlyozza az Örökség Ünnep főszervezője.

Nagyecsedi táncok – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum 

„Egyrészt az itt látható minden örökségelem mögött élő közösség van, amely ma is tartja ezt a hagyományt, másrészt a meghívott közösségek számára is fontos ez az ünnep: találkozási pont, amely alkalmat ad számukra az egymáshoz való kapcsolódásra is. Az évek óta visszajáró közösségek egymással is szoros, baráti viszonyban vannak, és nagy öröm számukra, hogy ilyenkor együtt lehetnek. Együtt táncol a matyó, a busó, a selmeci diák énekel minden közösségnek – így lesz kerek és a szó teljes értelmében közösségi ünnep az Örökség Ünnep” – mondja Dr. Csonka-Takács Eszter.

Az egri fertálymesterek és a busók koccintanak – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum

„A látogatók természetesen a pünkösdi szokáshagyomány egyes elemeit is megtalálják az Örökség Ünnep programjában, például a mendei és a maglódi templomdíszítés hagyományát vagy a kalocsai pünkösdi királynéjárást. A program azonban ennél sokkal bővebb, hiszen az évkör szokásrendjének gazdagságát reprezentáló szellemi kulturális örökségünk tárházát vonultatják fel a meghívott közösségek” – mondja a program főszervezője.

A kétnapos színes kavalkádra kíváncsiak, akik szeretnék végigjárni a skanzen területét, váltócipővel is készüljenek, ugyanis a Skanzen szinte minden portáján zajlik valamilyen figyelemreméltó esemény pünkösdvasárnap és pünkösdhétfőn. A részletes programot érdemes előre jól átnézni, hogy le ne maradjunk a számunkra legérdekesebb eseményekről. A helyszínen térkép is jelzi, melyik eseményt melyik tájegység portáin keressük, de érdemes letölteni a Skanzen térkép alkalmazást a telefonra, hogy könnyebben lehessen navigálni az egyes helyszínek között vagy a honlapról letölthető térképet magunkkal vinni.

Közös tánc – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum  

Íme a gazdag program: 

ALFÖLD tájegység

2024. május 19. pünkösdvasárnap

  • Kalocsai népművészet (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Gyöngyös fityula készítés, kézi és gépi hímzés, pingálás bemutató
  • A magyarországi kékfestés hagyománya (a szellemi kulturális örökség UNESCO listáján szereplő örökség) – Mintázásbemutató, mintafa készítés
  • Népművészeti Egyesületek Szövetsége (a szellemi kulturális örökség jó megőrzési gyakorlatainak jegyzékén) – Kézműves foglalkozás, Mester és Inas mesterségbemutató, MintaKincstár program
  • Hagyományos halászat (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Hagyományos halászati eszközök bemutatása, hálókötés, hálódobás

Halászháló – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum   

2024. május 20. pünkösdhétfő

  • Rajkó-módszer (a szellemi kulturális örökség jó megőrzési gyakorlatainak jegyzékén) – Cigány zenei bemutató 
  • Pásztorok hagyományos tudása (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Slambuckóstoló, pásztoreszközök és viseletek bemutatója
  • Csárdás, verbunk, vonósbandák, mesemondás (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökségek) – Néptánc-, népzene-tanítás és bemutató, élőszavas mesemondás
  • Solymászat (a szellemi kulturális örökség UNESCO listáján szereplő örökség) – Madárbemutató és kultúrtörténeti kiállítás, madársapka-gyűjtemény bemutató
  • Borsodnádasdi molnárkalács (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Molnárkalács-készítés és kóstoló, sütővas-kiállítás
  • A karcagi birkapörkölt-főzés hagyománya (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Birkapörkölt és pásztorételek főzésbemutatója

Fő a karcagi birkapörkölt – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum  

KISALFÖLD tájegység

2024. május 19. pünkösdvasárnap

  • A nagykunsági gyapjúhímzés (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Kiállítás és hímzésbemutató
  • Békés megyei szűcshímzés (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Kiállítás és hímzésbemutató
  • A deszki szerb aranyhímzés élő hagyománya (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Hímzés- és viseletbemutató, szerb táncok
  • Matyó örökség (a szellemi kulturális örökség UNESCO listáján szereplő örökség) – Hímzés- és viseletbemutató, változz matyóvá!
  • A lakodalom élő hagyománya Boldogon (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Boldogi lakodalom- és viseletbemutató, lakodalmas sütemények, lakodalmi dalok
  • Sárköz népművészete (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Gyöngyfűzés, szövés

Balatonendrédi vert csipke készítése – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum  

  • Höveji csipkevarrás, halasi csipkevarrás (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Höveji és halasi csipkekészítés-bemutató
  • Balatonendrédi vert csipke készítés (a szellemi kulturális örökség jó megőrzési gyakorlatainak jegyzékén) – Balatonendrédi vert csipke készítés
  • Mezőtúri fazekasság (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Korongozás, edénydíszítés-bemutató
  • A tojásírás hagyománya (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Tojásírás-bemutató, tojásfestés
  • Az úrihímzés hagyománya (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Kiállítás és hímzésbemutató

Mezőtúri fazekasság – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum  

2024. május 20. pünkösdhétfő

  • Az egri fertálymesterség élő hagyománya (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Szalagokkal díszített fertálymesteri botok, a százráncú köpeny bemutatása
  • Maglódi pünkösdi templomdíszítés (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Pünkösdi templomdíszítés
  • Novaji remélés (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Farsangi kellékek és maskarák bemutatója, kormos kezek

Novaji remélés – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum 

  • A bátai Szent Vér hagyománya (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) 
  • A Krisztus-katonaság hagyománya (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Változz te is Krisztus-katonává!
  • Mohácsi busók (a szellemi kulturális örökség UNESCO listáján szereplő örökség) – Sokac táncok tanítása, busóruha-próba

A Gandhi Program résztvevői – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum 

  • Gandhi Pedagógiai Program a Cigány/Roma Kulturális Örökség Megőrzéséért (a szellemi kulturális örökség jó megőrzési gyakorlatainak jegyzékén) – Punyakóstolás, színezés gyerekeknek, cigány énekek és táncok
  • Nagyecsedi tánchagyományok (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Nagyecsedi magyar és cigány táncok, fafaragás-bemutató
  • Selmeci diákhagyományok (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Diáknóták felelevenítése, korsókiállítás
  • Méhkeréki román táncok (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Népzene, hímzés és gyermekjáték bemutató, gyermektánc oktatás

Matyók – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum 

  • Vadászati hagyományok (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Vadászati eszközök bemutatója és kiállítás
  • Ceglédi Kossuth-kultusz; Mária-út (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Kossuth kedvence kóstoló, Kossuthozás, társasjátékok gyerekeknek Zarándoklat, búcsújáró helyek bemutatása
  • A mohai tikverőzéshez fűződő hagyományok (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Filcálarc-készítés, hűtőmágnes-készítés, tikverőző bohócruha-varrás
  • Buzsák élő hagyományai (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Hímzés- és faragásbemutató

Buzsákiak – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum 

NYUGAT-DUNÁNTÚL tájegység

2024. május 19. pünkösdvasárnap

  • Magyarszombatfai fazekasság (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Korongozás, korsókiállítás
  • Rábavidéki szlovének rönkhúzása (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Papírvirág-készítés, szlovén zene

Pünkösdölés – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum 

2024. május 20. pünkösdhétfő

  • Kőszegi szőlőjövés hagyománya (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Népi játékok, borkóstoló
  • Szent Márton tisztelete Magyarországon (a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő örökség) – Rétes- és borkóstoló

Mendei templomdíszítés – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum 

FESZTIVÁSZÍNPAD

2024. május 19. pünkösdvasárnap

11.30-11.40 Matyó népviselet bemutató
11.40-12.00 Matyóföldi táncok – Matyó Néptáncegyüttes
12.00-12.10 A rábavidéki szlovén rönkhúzás hagyományának bemutatása
12.10-12.30 Esketés – Országos Szlovén Önkormányzat csoportja
12.30-12.40 Sárközi népviselet bemutató
12.40-13.00 Sárközi táncok – Az öt sárközi település közös együttese
13.00-13.10 Boldogi népviselet bemutató
13.10-13.30 Boldogi lakodalmas – Boldogi Hagyományőrző Együttes
13.30-13.40 Kalocsai népviselet bemutató
13.40-14.00 Tollasbál – Kalocsai Hagyományőrző Egyesület
14.00- 14.30 „Élő örökségeink” kreatív pályázat – ünnepélyes eredményhirdetés
14.30- 14.50 Matyóföldi táncok – Matyó Néptáncegyüttes
14.50-15.10 Esketés – Országos Szlovén Önkormányzat csoportja
15.10-15.30 Sárközi táncok – Az öt sárközi település közös együttese
15.30-15.50 Boldogi lakodalmas – Boldogi Hagyományőrző Együttes
15.50-16.10 Pünkösdölés – Kalocsai Hagyományőrző Egyesület
16.10 Össztánc

Kísérőzenekarok: Parapács zenekar, Pántlika zenekar, Boldogi fúvósok, Što ma čas- népzenei együttes

Nagyecsedi táncok – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum 

2024. május 20. pünkösdhétfő

11.30-11.50 A magyar népi vonós zenekari formáció élő hagyománya – Parapács zenekar
11.50-12.20 Hortobágyi táncok: Debrecennek van egy vize... – Debreceni Forgórózsa Néptáncegyüttes, Hortobágy Örökös Pásztorai (ének), Gyönyörű Zsigmond (mese)
12.20-12.40 Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület csoportja
12.40-13.00 Selmeci diáknóták
13.00-13.20 Nagyecsedi magyar táncok – Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományőrző Együttes
13.20-13.40 Cigány zenei és tánchagyományok – Gandhi Gimnázium
13.40-14.00 Méhkeréki román táncok – Nyisztor György Hagyományőrző Néptánc Egyesület
14.00-14.20 Maglódi Kacamajka Néptánccsoport
14.20-14.40 Nagyecsedi cigány táncok – Gyöngyszemek Cigánytánc Együttes
14.40-15.00 Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület csoportja
15.00-15.20 Nagyecsedi táncok: Juhász lakodalom – Debreceni Forgórózsa Néptáncegyüttes, Hortobágy Örökös Pásztorai (ének), Gyönyörű Zsigmond (mese)
15.20-15.40 Virtuóz Varázs – Rajkó zenekar
15.40-16.00 Mohácsi busó táncok
16.00 Össztánc

Kísérőzenekarok: Parapács zenekar, Rácz Zoltán és zenekara, Heit Lóri és zenekara

Matyó viselet – Fotó: Szentendrei Néprajzi Múzeum 

Három nagy sátoros ünnepünk közül a Pünkösd a legvidámabb, legszínesebb, és ezt most át is élhetjük a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Örökség Ünnepén.

Ajánljuk még:

„Szigorú vagyok, az biztos, de mindenki boldog, aki velem dolgozott” – nagyinterjú a 90 éves Novák Tatával

„Szigorú vagyok, az biztos, de mindenki boldog, aki velem dolgozott” – nagyinterjú a 90 éves Novák Tatával

Ma saját csillagot kapott az égen a magyar tánc egyik legendás koreográfusa, akiről méltán mondhatjuk, hogy kultúránk koreográfusaként formálta a magyar szellemi örökséget. Korábbi interjúnkkal rá emlékezünk – emlékét kincsként őrizzük.
♦
90 év minden érdemi témája aligha fér bele egy beszélgetésbe, különösen, ha egy élő legendát kérdezhetünk a pálya és az élet nagy dolgairól. Novák Ferenc koreográfus – vagy ahogy több mint ötven éve szólítják, emlegetik: Tata – korát meghazudtoló frissességgel és lelkesedéssel beszél örök szerelméről, a táncról és az élet minden szépségéről, amit a levegőbe írt figuráknak köszönhet.