Miért sztrájkolnak Hollywoodban?

Azt hihetnénk, ha egyszer valaki színészként befut Hollywoodban, vagy sikeres lesz a forgatókönyvéből készült sorozat, onnantól kezdve az a legnagyobb gondja, hogy milyen ruhát vegyen fel a premierre vagy melyik kávézóból hozassa a kedvenc italait. Persze sejthetjük, ez koránt sincs így, de azt azért mégsem gondolnánk, hogy az álomgyárban tízezreknek lennének megélhetési gondjai. Pedig most épp ez a helyzet.

Május másodikán az Amerikai Írók Céhe, a Writers Guild of America (WGA) országos sztrájkot jelentett be, követeléseikben pedig többek között magasabb béreket, stabilabb kifizetési rendszert, igazságosabb szerződéseket és a mesterséges intelligencia használatának korlátok közé szorítását fogalmazták meg. Július 14-én a színészek szakszervezete (Screen Actors Guild – American Federation of Television and Radio Artists, röviden SAG-AFTRA) is sztrájkra szólította fel tagjait, vagyis Hollywood a hónap közepén teljesen leállt. De hogy fajult idáig a helyzet?

Nem mind arany

A streamingszolgáltatók megjelenése egyszerre volt áldás és átok Hollywoodnak, különösen ami a sorozatokat illeti. A Vox magazin egy videójában négy amerikai forgatókönyvíró mesél arról a helyzetről, amit a Netflix, a Disney Plus és társaik hoztak el: ahogy azt az egyszerű tévénéző is észrevehette, a 2010-es évekig Amerikában a sorozatok kizárólagos színtere a tévéképernyő volt, a szériák szeptembertől májusig futottak, általában 20-22 epizódos évadokkal. Ez a gyakorlat rögzült az azt megelőző húsz-harminc évben, így a bevételeket kiszámíthatóvá, az életét pedig viszonylag stabillá, tervezhetővé tette az azokon dolgozó sokezer médiamunkás számára.

Amikor berobbant és hirtelen népszerű lett a streaming – köszönhetően a Netflix Kártyavárának és az akkoriban megjelenő hasonló sikerprodukcióknak –, már nem volt szükség egy részen belül három-négy izgalmas fordulópontra annak érdekében, hogy a tévénézők visszakapcsoljanak a reklámszünet után is. Az írók mélyebb, sötétebb történetszálakat is be tudtak illeszteni munkáikba, ami a kreativitásnak nagyon jót tett, ugyanakkor a streaming azt is jelentette, hogy már nem húsz, hanem csak nyolc-tíz epizódból állt egy évad. A kevesebb rész pedig kevesebb fizetséggel jár, így az évi egy sorozat nem volt elegendő ahhoz, hogy fedezze a kiadásaikat, hirtelen bizonytalanná vált megélhetésük. Másrészről az is világos, hogy egy év alatt két produkciót megalkotni sokkal több szellemi és kreatív munka, illetve idő, mint pusztán kétszer olyan hosszúra írni ugyanazt a forgatókönyvet. Tovább csökkentette bevételeiket, hogy már nem kellett végig jelen lenniük a forgatásokon, mint egykor, mert a cégek a növekvő költségeket rajtuk akarták megspórolni.

Ahogy teltek az évek, az egyre romló helyzetet csak tetézte a mesterséges intelligencia és az azzal működő chatbotok – ChatGPT és társai – térhódítása. Az írók attól tartanak ugyanis, hogy ezek a programok akár el is vehetik a munkájukat, hiszen sokkal gyorsabban dolgoznak, mint egy ember, és a megfelelő parancssort begépelve több oldalnyi szövegkönyvet gyártanak percek alatt. (Más kérdés persze, hogy a lélek és a humor továbbra is hiányzik ezekből, tehát ez csak a munka egy részét váltja ki).

2023-ra elérkeztek tehát oda, hogy a szituáció tarthatatlanná vált, és tárgyalásokat kezdeményeztek a Mozgóképes és Televíziós Producerek Szövetségével (Alliance Of Motion Picture and Television Producers – AMPTP). Azonban miután hat hét alatt sem mentek semmire, május másodikai kezdettel beszüntették a munkát. Legutóbb 2007-2008-ban volt ilyen írósztrájk, ami száz napig tartott és közel kétmilliárd dolláros veszteséggel járt Kalifornia gazdaságának.

Az írói szakszervezet több mint tizenegyezer tévés, filmes, rádiós és online írót tömörít, így a munkabeszüntetés szinte azonnal meglátszott a szakmán. Olyan műsorok forgatása állt le, mint a Saturday Night Live, Jimmy Fallon és Stephen Colbert beszélgetős esti show-jai, és ez még csak a kezdet volt, hamarosan a sorozatok és a filmek következtek. Közben pedig az írók transzparensekkel vonultak ki a nagy filmstúdiók és tévétársaságok székházai elé, hogy ott tüntessenek.

Csatlakoztak a színészek is

Ne higgyük, hogy csak az írók jártak rosszul az utóbbi években Hollywoodban, szenvednek a színészek is. A dadus című sorozatból ismert Fran Drescher által vezetett SAG-AFTRA az írókhoz hasonlóan leginkább azt követeli, hogy szorítsák keretek közé a mesterséges intelligenciával való munkát, esetükben például az arcképük ilyen módon való újraalkotását és felhasználását. Emellett a produktumaik televíziós és mozis ismétlései, valamint a DVD, Blu-ray változatok után járó kifizetések növelését, megreformálását is kérik, mivel a rendszer alapjait még az 1960-as években tették le.

Így a SAG-AFTRA is elkezdett tárgyalni a stúdiókkal és a streamingóriásokkal, de az új szerződésekkel kapcsolatos egyeztetések július 13-án aztán megszakadtak, mivel a SAG a producereket tömörítő AMPTP-t azzal vádolta meg, hogy „nem hajlandóak tisztességes üzletet ajánlani”. Az AMPTP az általuk kiadott közleményben csalódottságukat fejezték ki a helyzettel kapcsolatban, de az álláspontok nem közeledtek, így tehát a színészek is csatlakoztak írótársaikhoz, a sztrájk pedig csütörtök éjféltől lépett életbe. Ekkora méretű munkabeszüntetés utoljára 43 évvel ezelőtt esett meg az álomgyárban.

„Hollywood vezetői szegénységre hivatkoznak, arra, hogy pénzt veszítenek, miközben több száz millió dollárt adnak a vezérigazgatóiknak. Ez undorító. Szégyelljék magukat. Ebben a pillanatban a történelem rossz oldalán állnak. Szolidaritást vállalunk egymással, soha nem látott egységben” – mondta csütörtöki beszédében Drescher. Rengetegen gyűltek össze a nagyobb stúdiók és streaming szolgáltatók – köztük a Warner Bros, a Netflix és a Disney – irodái előtt Los Angelesben, New Yorkban és más városokban is, transzparensekkel és táblákkal nyomatékosítva követeléseiket. A tüntetők között volt például Susan Sarandon is, aki azt mondta, „jól látszik, hogy semmi sem fog fentről lefelé változni, így minden rajtunk múlik itt alul”.

Mark Ruffalo mindig is híres volt arról, hogy megossza a véleményét társadalmi és politikai ügyekben, most sem volt ez másképp. Véleménye szerint míg a színészek és a forgatókönyvírók nagyszerű tartalmakat gyártanak, a mögöttük álló üzleti világban

„milliárdosok birodalma” jött létre, akik „kövér macskák módjára röhögnek”

és „azt hiszik, hogy már nincs értékünk”. Ruffalo azt is rebesgette, hogy kollégáinak érdemes lenne inkább független filmekben dolgozniuk, és maguk mögött hagyni a nagyvállalatokat.

George Clooney a PA hírügynökség által kiadott nyilatkozatában így fogalmazott: „Színészek és írók nagy számban vesztették el a képességet arra, hogy megélhetésüket biztosítsák. Ahhoz, hogy az iparág életben maradhasson, ezt meg kell változtatni.”

Jane Fonda, Stephanie Beatriz, Mandy Moore, Kevin Bacon és Kyra Sedgwick, Rosario Dawson, Ginnifer Goodwin, Jason Sudeikis, Corey Stoll és még számtalan más színész is utcára vonult az ügy érdekében. A Twitteren és az Instagramon pedig még náluk is többen fejezik ki szolidaritásukat és támogatásukat.

Nem mindenki nyilatkozott azonban támogatóan a sztrájkkal kapcsolatban, például a Disney vezérigazgatója, Bob Iger sem. Szerinte ez pont a legrosszabb időzítése az ilyesfajta tevékenységnek, hozzátéve, hogy a színészek és írók követelései „nem reálisak”.

Mit nem csinálnak mostantól a színészek?

A munkabeszüntetés szabályai szerint ha valaki a SAG-AFTRA tagja, annak július 14-től kezdve határozatlan ideig tilos színészkednie, énekelnie, kaszkadőrmutatványokat bemutatnia. Tilosak az interjúk, podcastok és közösségi média-posztok is, amelyekkel sorozatokat, filmeket vagy más műsorokat reklámoznának. Emellett tilos például a kamerán kívüli munka is olyan értelemben, hogy a színészek nem szinkronizálhatnak, nem narrálhatnak produkciókat és a már meglévő filmek dialógusait sem vehetik újra. A sztrájk értelmében nem engedélyezett az új munkáik reklámozása sem, ideértve például a sajtókörutakat, premiereken és vetítéseken való részvételeket.

Mit lehet? Szabad például autogramot osztani, és olyan eseményeken részt venni, „amelyek nem kapcsolódnak konkrét vállalatokhoz vagy projektekhez, amelyek e megállapodások alapján készülnek”, röviden szólva nem gazdagítják az óriáscégeket, akikkel most összefeszült a szakma krémje.

A lehetséges következmények

Első körben a sorozatok forgatásai álltak le, amelyek írók nélkül nem tudtak tovább működni, a filmek még húzták egy darabig, hiszen azoknál már az elején elkészülnek a teljes forgatókönyvek. A színészek sztrájkjával viszont minden hollywoodi projekt megfeneklett, és valószínűleg csúszni fog többek között az Avatar 3, a Deadpool 3, a Gladiátor 2 forgatása, csakúgy, mint a Stranger Things, a Family Guy és A Simpson család következő évadjainak elkészítése is. Nem forog tovább a Daredevil-sorozat, a Pingvin-spinoff sem, és erre a sorsra jutott Brad Pitt Forma-1-es mozija is. Csak a sztrájk befejeztével indulhat el az Eufória, a Wednesday, a Fehér Lótusz új etapjainak készítése, és akkor ezek csak a legnagyobb nevek, a valóságban több száz produkcióról lehet szó.

Minden oldalnak érdeke, hogy sikerüljön minél hamarabb megállapodniuk, de egyelőre úgy néz ki, ez még igen messze van, ugyanis a források szerint még mindig nem kezdődtek el a tárgyalások a felek között.