Kórus nélkül nem élet az élet: így lettem énekfüggő

Kult

Kórus nélkül nem élet az élet: így lettem énekfüggő

Az éneklés, a kóruséneklés az életem – legalábbis annak egészen nagy része. Elvégeztem a kántorképzőt, három kórusban is benne vagyok, és ha tehetném, még többe járnék. De miért ennyire jó kórusban énekelni, mit ad ez a 21. század emberének?

Első pozitívum: A kóruséneklés egy alkotói folyamat

Az éneklés igen hasonló a festés folyamatához. Csak itt a képet nem fizikai eszközökkel, hanem a saját beépített hangszerünkkel hozzuk létre. Megjelenik benne ugyanaz a játékosság, és legalább annyi, ha nem több kreatív lehetőség. Szokták mondani, hogy nincs új dal a nap alatt, már csak variálni és cifrázni lehet, amit Bach korában tökéletesnek gondoltak. Én mégis úgy érzem, nincs ugyanolyan a nap alatt. A kórus lelkülete, a benne lévő emberek vibrálása, a karvezető, a helyszín és az apropó mind olyan változók, melytől egy kórusmű, legyen az bármilyen zenei korszakból való, sajátos, egyedi karaktert nyer.

Ez pedig számomra végtelenül megnyugtató, egyben csalogató is. Egyik kedvenc énekemet (James E. Moore Ír áldását) énekeltem már templomban negyven fős kórusban, zenészismerősökkel egy esküvőn, és végül kis kórusunk kilenc tagjának is megtanítottam.

Hiába énekeltem el már ezt a dallamot pár ezerszer, nem tudom megunni,

épp ezért megunhatatlan a kórusban való éneklés is, hiszen mindvégig kiapadhatatlan lehetőséget biztosít az alkotói élmény megélésére.

Második pozitívum: A közösség élménye próbáról próbára

Ez természetesen csak akkor tölt el jó érzésekkel, ha nem vagyunk végtelenül introvertáltak, embergyűlölők vagy szociális szorongók. Minden más esetben a kórustársak jelenléte és az egység megélése, szociális identitásunk táptalaját képezheti. Különösen egyedül élő személyek számára vagy új kapcsolatra vágyóknak kiváló lehetőség egy kórus az ismerkedésre, közösségi együttlétre. Szövődhetnek itt mély barátságok, szerelmek, megélhetjük a hitünket, azonosulhatunk az értékkel, amik fontosak a számunkra.

Azoknak, akik rég vágynak egy közösség befogadó és megtartó ölelésére, de félősek, nehezebben nyílnak meg az átlagnál, ez a terep tökéletes.

A közös érdeklődési kör, a hasonló lelkesedés és lendület, és maga a közös éneklés segít majd a beilleszkedésben és a kinyílásban.

Harmadik pozitívum: Szolgálat és odaszánás

Ez a két szó talán sokaknak ködös jelentéssel bír, előszeretettel használják vallásos közegekben. A szolgálat a magunk erősségeiből, forrásaiból, hálájából és tiszteletéből összeadódó önzetlen felajánlás, cselekedet. Szolgálhatunk ezzel egy közösségnek, a társadalomnak, Istennek vagy akár a saját egészségünknek is. Egy gesztus, ami egészen más mélységet ad a kóruséneklésnek,

mivel a szórakoztatáson felül egy spirituális cél is megjelenik benne, általa. 

Számomra nagyon fontos, hogy használjam az adottságaimat, és úgy fejezzem ki szeretetemet és hitemet, hogy ezekkel szolgálok. Ezért is járok gyülekezeti kórusba vagy a Központi Református Kórusba. Amit a szív, amit a puszta szó néha nem tud megélni vagy kifejezni, azt az ének élővé és őszintévé teszi.

Negyedik pozitívum: Jelentudatosság és flow

A kórusban figyelmünk összpontosítása elengedhetetlen. Nem gondolhatunk az elfelejtett mosatlanra, se a hétvégi lakásfelújításra. Csakis a jelen pillanatra, az éneklésre, az ének tanulására és kivitelezésére összpontosítunk. Már a próbák során is magukkal ragadhat minket ez a tudatos jelenlét, és leemelheti vállunkról az idő terheit. Egy fellépés alkalmával pedig kiteljesedhet mindaz, amiért sok próbán keresztül egy emberként dolgozott a társaság. A flow megélése a próbák és fellépések során elégedettséggel, izgalommal és a beteljesülés érzésével keveredve speciális élménye a kóruséneklésnek.

Ötödik pozitívum: Testedzés és felelősségteljes munka

Amikor hosszú idő után újból, vagy akár életünkben először hangosan énekelni kezdünk, ne számítsunk rögtön elsöprő eredményre. A hangszálaknak, a toroknak, a tüdőnek szüksége van arra, hogy megszokja a folyamatos terhelést, a próbákat, amik egy edzéssel felérnek. Minél több időt tölt az ember énekléssel, annál jobban beolajozódnak a hangszálai, szebben cseng a hangja.

A hangterjedelem rugalmasan megnövekedhet, főleg, ha alapos és megfelelő hangképzési ismereteket és gyakorlatokat sajátítunk el a karvezetőtől.

A kórusba járás emellett bizony elköteleződést, sok befektetett energiát, akár extra gyakorlásokat és időt igényel. Kicsit olyan mint egy munkahely, mert jelen kell lenned és számítanak rád. Nem lehet lébecolni! Enélkül a felelősség nélkül a kórusban lévő munkafolyamat akadozik, a tagok elégedetlenkednek, a közösség gyengül és széthullik. Éppen ezért teljesen illik rá az a mondás, hogy „egy mindenkiért, mindenki egyért!”

Mindenekfelett pedig a kóruséneklés szórakozás, kikapcsolódás. Egy olyan hobbi, amiben akár egész komoly eredményeket és élményeket szerezhetünk.

Ajánljuk még: 

5+1 SZABADTÉRI KULTURÁLIS PROGRAM, KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK EGYARÁNT
„A ZENE, AZ KELL” – SÍRVA ORDÍTÓSTÓL A SORS SZIMFÓNIÁIG MINDEN, MINDEN KELL
LISTÁN AZ ÉLETÜNK: A LÁTSZAT ELLENÉRE VAN, AMI A JELENRE TARTOZIK

Egyedül otthon: titkos szokások és bűnös gondolatok a négy fal között
Hangos éneklés, meztelenkedés, vállalhatatlan smink(telenség). Mindenkinek megvan a maga „szokása”, amit csak és kizárólag akkor csinál, amikor egyedül van otthon. Ami az egyikünknek természetes, az a másiknak olyasmi is lehet, amiről soha nem beszélne. Én például nem csukom mindig  kilincsre a vécéajtót… És ti mit csináltok a négy fal között akkor, amikor senki sem lát?

 
X
Már követem az oldalt