Kult

Kisfröccs, sportfröccs, viceházmester – kalauz 35-féle fröccshöz

„Fölfelé megy a borban a gyöngy” – írja Vörösmarty Mihály, aki állítólag ott is volt az első magyarországi spriccer elkészítésénél. A bor és a szódavíz arányait figyelembe véve sokféle elnevezése vagy a fröccsöknek: nem szükséges az összeset tudni, de az sem baj, ha legalább a kedvencünket megjegyezzük. Kisfröccs, sportfröccs, viceházmester: íme egy rövid fröccskalauz a bor és a szóda szerelmeseinek.

Ahogy beköszönt a jó idő, a meghitt téli esték komoly beszélgetéseihez töltött vörösborokat felváltják a világosabb társaik: rosék és fehérek kerülnek elő a pincék mélyéről, hogy frissességükkel oltsák szomjunkat egy-egy fárasztó és hosszú nyári nap végén. S ha tisztán mégsem elég frissítőek, felönthetjük őket szódával – ki-ki ízlésének és hangulatának megfelelően.

A bor és a szódavíz arányaitól függően különféle neveket kaptak a fröccsök. A fröccs – vagy régies nevén spriccer – elnevezést egyébként más alkoholos italok keverékére is alkalmazzák, mégis a borfröccsök terjedtek el leginkább.

Az eredetéről szóló történet szerint 1842. októberében Fáy András író elhívta szüretre Vörösmarty Mihályt és még néhány barátját a fóti pincéjébe. Többek között jelen volt Jedlik Ányos feltaláló is, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, de a szódavíz magyarországi gyártása és nagyipari alkalmazása is a nevéhez köthető. Ahhoz pedig, hogy a bor erősségét enyhíteni lehessen, nemcsak magára a szódavíz feltalálására volt szükség, hanem arra a speciális üvegre is, amiből ki lehetett a szódavizet spriccelni.

Jedlik Ányos magával vitte erre az összejövetelre a világ első szódásüvegét,

majd a házigazda és a többi vendég szeme láttára elkészítette azt a vélhetően legelső fröccsöt, amit akkor németesen spriccernek hívtak. Vörösmartynak azonban nem tetszett ez a szó, helyette kitalálta inkább a fröccs elnevezést. Később pedig a Fóti dal című versében a következő módon említette meg a szódával hígított bort: „fölfelé megy a borban a gyöngy”.

A legkönnyebb koktél

Ha fröccsözni szeretnénk a hétvégén, érdemes nem túl savas fehérbort választanunk a boltok polcairól, amilyen például az olaszrizling vagy a szürkebarát. Ha egy kicsit illatosabb italra vágyunk, az irsai olivér is szuper választás lehet, de egy gyümölcsös roséval sem nyúlhatunk mellé. Természetesen könnyebb vörösborból is készíthetünk az ízlésünknek megfelelő fröccsöket.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a bort vagy a szódát kell előbb a pohárba tölteni. Egyesek úgy tartják, ha a bort öntjük fel szódával, akkor elrontjuk a minőségét, míg fordított esetben feljavítjuk a vizet. Mégis a legjobbnak az tűnik, ha a pohár aljába előbb kimérjük a bort, majd arra engedjük rá a hideg szódavizet. Üvegpoharat használjunk, akár egy egyszerű vizespohár is megteszi, de ha megadnánk a módját, vegyünk elő egy nagyobb, öblösebb borospoharat.

Tapasztalatom szerint sokan jellemzően nem tudják, hogyan hívják azt a fröccsöt, amit a legszívesebben fogyasztanak. Nekem például az úgynevezett „sportfröccs” a személyes kedvencem – a vásárlók védelmében azonban meg kell jegyeznem, a pult mögött sem szokták tudni, hogy ez a bor és a szódavíz milyen arányát jelenti pontosan, de olykor még egy egyszerű „kisfröccs” vagy a „hosszúlépés” is feladja a leckét a felszolgálóknak.

Egy kis matek

A bor és a szódavíz arányától függően számos fröccstípus létezik. Ráadásul némelyiknek többféle elnevezése van. Jellemzően a legtöbb fröccsnek megvan a fordítottja is. A legnépszerűbbek:

  • Kisfröccs: 1 dl bor + 1 dl szódavíz
  • Nagyfröccs: 2 dl bor + 1 dl szódavíz
  • Hosszúlépés: 1 dl bor + 2 dl szódavíz
  • Házmester: 3 dl bor + 2 dl szódavíz
  • Viceházmester: 2 dl bor + 3 dl szódavíz
  • Háziúr (nagyházmester vagy tömbházmester): 4 dl bor + 1 dl szódavíz
  • Sportfröccs (kisházmester vagy lakófröccs): 1 dl bor + 4 dl szódavíz

Léteznek a köztudatban olyan fröccstípusok is, amelyek egy-egy személyhez, helyhez vagy eseményhez köthetők. Nem csoda, ha ezeket névről nem ismerjük, olyan ritkán fordul elő, hogy valaki kéri. Ilyen például a

  • Krúdy fröccs: 9 dl bor + 1 dl szódavíz
  • Sóher fröccs: 1 dl bor + 9 dl szódavíz
  • Magyar–angol: 6 dl bor + 3 dl szódavíz
  • Szárszói fröccs (horgászfröccs vagy totemfröccs) 1 dl bor + 3 dl szódavíz
  • Borcsi fröccs: 2 dl bor + 2 dl szóda
  • Polgármester: 6 dl bor + 4 dl szódavíz
  • Brazil: 7 dl bor + 1 dl szódavíz
  • Barcelona: 8 dl bor + 2 dl szódavíz
  • Bakteranyós: 2,5 dl bor + 2,5 dl szóda
  • Deák-bólé: sok szóda cseppnyi bor

De nemcsak szódavízzel lehet felönteni a bort: fiatalon bizonyára sokan megkóstoltuk a kólával hígított fröccsvariációkat. Azt azonban talán kevesebben tudják, hogy a klasszikus „vébékán” túl is vannak még lehetőségek, sőt, ezeknek mind külön elnevezése is létezik. Önthetünk a borhoz különböző ízű szörpöket vagy más szénsavas üdítőitalokat. Sőt, olykor nincs is szükség borra a fröccs elkészítéséhez! A teljesség igénye nélkül:

  • Kisvadász (kis boroskóla, kis VBK, boxos, leó, cibere): 1 dl (vörös)bor, 1 dl kóla
  • Nagyvadász (nagy boroskóla, nagy VBK, -boxos, -leó, -cibere): 2 dl (vörös)bor, 1 dl kóla
  • KVBK (katalizátoros vörösboros kóla): 2 dl bor, 2 dl kóla, 1 dl rum
  • Mismás: 4 dl vörösbor + 1 dl baracklé
  • Francia fröccs: bor helyett házi pálinka + szóda
  • Maci fröccs (Borsszem Jankó): 2,5 dl bor + 2,5 dl szódás málnaszörp
  • Maci fröccs (másképp): vörös kisfröccs + málnaszörp
  • (Nagy)Medve: 1 dl kóla, 3 dl vörösbor, 1 dl rum
  • Matrózfröccs: korsó sör, mellé fél deci rum
  • Postásfröccs: dupla feketekávé fél deci rummal
  • Tisza fröccs: 1 dl vörösbor + 1 dl pezsgő

A nyári melegben, a strandon vagy a hétvégi beszélgetésekhez jóleshet az alkoholmentes hűsítő is, amilyen például az

  • Almafröccs: 2 dl almalé + 1 dl szóda
  • Gyerekfröccs: 1 dl szőlőlé, 1 dl szóda
  • Kishörpi: 0,3 dl szörp, 2 dl szóda
  • Nagyhörpi: 0,5 dl szörp, 3 dl szóda
  • Káplánfröccs: 1 dl szóda, 1 dl csapvíz
  • Színész fröccs: 2 dl szóda, de az is langyosan…

A fröccsvariációknak valójában csak a fantáziánk szabhat határt. Sőt, elkészíthetjük a sajátunkat, aminek még valami szuper fantázianevet is adhatunk, hogy majd így kerüljön be a családi összejövetelek kínálatába, mint például „Anyu kedvence”, „Öcsifröccs” vagy „Aztakutyafáját”…

Nyitókép: Fortepan / Ráday Mihály

Ajánljuk még:

Tánccal a depresszió ellen – Ragoncza Imre táncművésszel beszélgettünk

Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni – szól a dudanóta szövege, és Ragoncza Imre tudja, mit jelent ez: profi néptáncos karrierje legaktívabb éveiben, fiatal férfiként érte utol a súlyos depresszió. Kórházba került, és nem is sejtette, hogy éppen a szakmája, a tánc által fogja tudni legyőzni betegségét. Mindennek már több évtizede. Imre azóta Szilágyi Edit pszichológus segítségével kidolgozott egy táncterápiás módszert pszichiátriai betegek számára, és tánctanítással tartja egészségben saját magát, illetve gyerekek egymás után felnövő generációit is.

 

Már követem az oldalt

X