„Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!” – Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

Kult

„Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!” – Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

A legvidámabb és a legszomorúbb, a leghangosabb és a legcsendesebb, a legbeszédesebb és a szótlanul is fontosat üzenő – a cigány kultúra legjava ez. Felszínes szemlélődő címkézheti harsány színei és hangulatai, erőteljes ritmusai nyomán, de igazi lényegét aligha fejtjük meg, hacsak mi, magunk is meg nem tanulunk valamit belőle. Konyhája gazdag, folklórja kincsesbánya, táncai pedig még a legügyetlenebb lábakba is bátorságot öntenek. Kóstolónak egyelőre a Fitos Dezső Társulat Taven Baxtale! – Legyetek szerencsések! előadását ajánljuk, melyben a cigány mesterségek és a cigányok csoportjainak kultúrája kel életre fergeteges hangulatú jelenetekben. Stílusosan: pénteken! Mert bár a hiedelem szerint pénteki ének és nótaszó vasárnapra sírást hoz, a Taven Baxtale! varázsszó mindenkit megvéd a megszomorodástól!

Tessék, csak tessék betérni szépen a Hagyományok Házába péntek este 7 órakor egy kis szerencsevarázslásra, ugyanis Magyarország legfiatalabb hivatásos táncegyüttese, a Fitos Dezső Társulat a Taven Baxtale! – Legyetek szerencsések! című összművészeti előadásával nyitja meg az idei évadot.

Hogy működik a szerencsevarázslás? 

A bábművészet és a cirkuszművészet segítségével – kivételes zenei anyagra írt figurákkal.

A táncszínházi előadás a lehető legkomplexebben mutatja be a cigány néphez kapcsolódó mesterségeket.

Fotó: Fitos Dezső Társulat / Goracz József

Ahogy a mesterségek is igen változatosak, úgy az előadás is törekszik a formai és művészi sokszínűségre. Mindehhez a Kárpát-medence magyar nyelvterületének változatos cigány táncait zenei és énekes anyagát használja eszközéül, kitekintéssel a nyugat-, a kelet- és az észak-európai cigány kultúrára.

Megjelenik a kovács-, és drótos mesterség, a teknővájó cigányok, a sármunkával foglalkozó cigányok, valamint a mutatványosok és a zenészek életébe is.

Fotó: Fitos Dezső Társulat / Goracz József

Az előadás dramaturgiai kötőanyaga a cigányok vándor természetének ábrázolása.

Az etűdös szerkesztésmód arra is lehetőséget ad, hogy váltogassák egymást a hol balladisztikus és lírai, hol pedig épp az élénk, komikus jelenetek, miközben a cigány nép eredetéről és történetéről is képet kapunk.

 

Az előadásban a Kossuth-díjas és Womex életműdíjas Lakatos Mónika mellett Rostás Mihály Mazsi, a Szentendre Táncegyüttes, a Baross Imre Artistaképző Intézet artista növendékei, Pálházi Bence Bandája, Canarro Zenekar, Fitos Rozi hangfelvételről Nyakó Júlia, Ferge Elizabeth, Kovács Ferenc, Ifj. Csoóri Sándor Sündi és Fedor Sándor Dimó is közreműködik.

Fotó: Fitos Dezső Társulat / Goracz József

Díszlettervező: Gyenes Szilvia I Jelmeztervező: Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas
Dramaturg: Nagy Orsolya I Flamenco táncok: Inhof Katalin I Artista oktató: Kőműves Tibor
Korrepetitor: Lakatos Mónika Kossuth-díjas és Womex-életműdíjas, Rostás Mihály Mazsi, Balogh Melinda és Szakál Tamás I Ének: Lakatos Mónika és Rostás Mihály Mazsi, Fafka Júlia, Németh Eszter, Szakál Tamás, Szerényi Béla I Zenei szerkesztő: ifj. Csoóri Sándor Sündi, Pálházi Bence és Szakál Tamás I Szcenika és látványterv: Papp Kornél

Rendező-koreográfusok:

  • Kocsis Enikő Harangozó Gyula-díjas és
  • Fitos Dezső a Népművészet Ifjú Mestere, Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művész.

 

Fotó: Fitos Dezső Társulat / Goracz József

Gyertek el és legyetek szerencsések!

Ajánljuk még:

Akik a legtöbbet tették a rendszerváltás után a népi kultúra népszerűsítéséért

A hagyományos falu képéről már a '70-es évek táncházmozgalmának virágkorában is tudtuk, hogy letűnőben van, kincseit az utolsó órában mentették a szakemberek és a lelkes amatőrök. A rendszerváltás után pedig már intézményes formában is lehetőségünk nyílt ezt programszerűen felvállalni. A 30. születésnapjához közelítő Fonó Budai Zeneház az egyik olyan anyaországi intézmény, amely a legtöbbet tett a hagyományos kultúra értékeinek őrzésééért, bemutatásáért és azért, hogy a nem ebből a közegből jövők számára is inspiráló erőforrásként hasson ez a kulturális hagyaték. Több okunk is van az ünneplésre, hiszen a 30 éves Fonó a 2001-ben indult Hagyományok Háza Utolsó Óra programjával együtt fújhatja el a születésnapi torta gyertyáit: a 25 éves gyűjtőmunka és a Fonó jubileuma alkalmából a két intézmény közös sorozatot indít Élő hagyományok ünnepe a Fonóban címmel. Ilyen finomságok érkeznek! Olvassátok!