Fénnyel festett falak a virágkarnevál városában

Kult

Fénnyel festett falak a virágkarnevál városában

Ha augusztus, akkor minden virágkedvelő tudja: itt a debreceni virágkarnevál ideje! Ezt életében legalább egyszer, mindenkinek látnia kell! Az idei az 58. a virágkarneválok sorában, és most a hosszú hétvégét egy újabb attrakcióval tették emlékezetessé a szervezők: sötétedés után vibráló, színes fényekbe öltöztették a várost.

Már szombat este sokan voltak kíváncsiak a Dósa nádor téri látványosságra. Az épületek homlokzatain egymás után elevenedtek meg a színes és változatos képek, zenei aláfestéssel. Fénypompába öltözött az egykori patinás Aranybika szálló épülete, a Csonkatemplom tornya, míg a nemrég megújult Szent István park is a 3D mapping vizuális csodájának adott teret.

A fényfestés tulajdonképpen nem más, mint az épület falira vetített színes képek sokasága. Nagyszerű dekorációs lehetőség rendezvények különleges, emlékezetes, egyedi hangulatának megteremtéséhez.

A fényfestés alkalmazása az épület adottságait is belekomponálják a tervezők, a kivetített képek összhangba kerülnek az épület megjelenésével, karakterével. Ez az újszerű látványvilág magával ragadja a nézelődőt.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Persze lehet vitatkozni azon, hogy vajon mennyire rontja egy épület látványát a rá vetített színes alkotás. Talán nem, hiszen ezek a produkciók este borítják a falakat, amikor a homlokzat látványa amúgy sem élvezhető teljes egészében. A fényfestő mesterek szeretik az egyszerű, sima felületeket is, ahová mozgalmas, színes képeket tudnak vetíteni, de a tagolt épületelemeket legalább ugyanannyira, hiszen ezeket külön kihívás megvilágítani, fénnyel felöltöztetni.

A legegyszerűbb falakat is egészen mesebelivé lehet varázsolni ezzel a technikával.

Nem először jártam Debrecenben a Virágkarneválon, és helyi barátaim javasolták, ki ne hagyjam a fényfestett köntösbe öltözött belvárost! Kitűnő kísérőket is kaptam, akik egy rögtönzött esti városnézésen avattak be Debrecen eddig még nem ismert titkaiba. Közben pedig fürödtünk a színes fényekben. A tavaly töviről-hegyire bejárt Csonkatemplom tornya fény-ruhát öltött, a falak pasztell motívumai illeszkednek az egyszerű struktúrához, ám szépen kiemelik azt.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Pompás karneváli hangulat ragadott magával: itt is, ott is zene szólt, vagy éppen táncosok perdültek a muzsika dallamaira. Ezek az esték a „Táncol a város” program részei, és a világ minden részéről érkeztek művészek, táncos csoportok, hogy itt is bemutassák virtuóz tudásukat. A tánc, a virágok meg a zene már megadják az alaphangulatot, a színes fény-bűvölet pedig erre csak rátesz egy lapáttal. Az alkotóknak sikerült olyan szép összhangot teremteniük a fények, a mozgó képek, a helyszínek és a programok között, hogy egészen elképesztő varázslatba kerülhetett az, aki átadta magát a debreceni estének.

A falakra kivetített rózsalugas, a római oszlopfőkről leomló lila akácok képei, a vadvirágos rét vagy a madárdalos erdő láttán könnyen kelhetett szárnyra a fantázia.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A multimédia eszközei szinte kézzel foghatóvá tették a képeket, és könnyen úgy érezhettük magunkat, hogy magunk is a fényjáték részesei lennénk. Benne egy színes történet közepében!

Az élénk és túláradó színek világába szinte beleszédültünk. Többször is végigsétáltunk, más szögből érkezve más hatást, más színvilágot érzékelt a szemünk. Az Aranybika Szálló épületén hosszasan időzött a tekintetünk, közben a színpadon dübörgött a zene, és a finom árnyalatok,

a fantáziadús virágképek láttán szinte Monet virágoskertjében találtuk magunkat – képzeletben.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

„Ez egy mapping típusú vetítés, ami pontosan illeszkedik az épület architektúrájához: kifejezetten ehhez az épülethez, ehhez az alkalomhoz készült”

– világosított fel egy kedves fiatalember, látva csodálatomat. Tán éppen egy fényfestővel sodort össze a tömeg, nem tudom, mert amilyen gyorsan egymás mellé kerültünk, úgy nyelte el alakját egy fénynyaláb előlem.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Debrecenben nincs tűzijáték, helyette négy napon át fényjátékban fürdik a város. Hogy jobb-e a fényfestés, mint a tűzijáték? Hosszasan lehet sorolni az érveket és ellenérveket.

Az egyszeri, sokakat megmozgató tűzijáték hangulata más, a helyszínen okozott környezeti terhelés, a hanghatás bizony nem kevés. A négy estén át tartó színkavalkádot többen, hosszabb időn át élvezhetik, szelídebb, de négy napon át fogyaszt áramot – vallják a környezetvédők. Magam ebben nem törnék pálcát, nem is értek hozzá, de ez a mostani virágkarneváli fénykarnevál nagyon a kedvemre való volt.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Tudom, hogy nem az első alkalom itt Debrecenben, hogy fényjátékkal színezik ki az estéket, és bízzunk benne, hogy nem is az utolsó. Hogy a karnevál után lesznek megint olyan napok, amikor az ünnep fénye felragyog a fenséges falakon megint.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Ajánljuk még:

A kéz íze: ezért más mindig, ha nagymama készíti a desszertet

A nagymamám császármorzsája. Az az utánozhatatlan, érzésre összerakott ízorgia, amivel általában szombatonként ajándékozott meg minket. Szigorúan két serpenyővel, mert egy sosem volt elég. (A kettő is alig.) Számtalanszor feltettem már magamnak a kérdést: mi lehet az ok, ami miatt még a Michelin-csillagos ételkülönlegességek sem vetekszenek a szeretteink főztjével? Képes leszek-e valaha arra, hogy pontosan ugyanolyan császármorzsát készítsek, mint amilyet szeretett nagymamám? Keresem, kutatom az okot, a választ. Hátha egyszer megtalálom.