Élni akarni akkor is, ha sötét, ha lehetetlen a jövő – Noé bárkája ma is tanít bennünket

Kult

Élni akarni akkor is, ha sötét, ha lehetetlen a jövő – Noé bárkája ma is tanít bennünket

Mindig is szerettem Noé bárkájának történetét. Szerettem és szeretem, mert nekem a túlélésről és az újrakezdésről üzen. Hogy mindig van jövő, amiért érdemes tenni. Érdemes „bárkát” ácsolni, dolgozni, tervezni. Magokat menteni, új életet teremteni.

Noé bárkájának története

A Biblia szerint Isten, miután látta az emberek gonoszságát, igen elszomorodott. Úgy döntött, hogy vízözönnel megtisztítja a Földet a gonoszságtól. Azt is látta azonban, hogy Noé becsületes, tiszta ember, ezért őt magát és a családját meg akarta kímélni. Azt akarta, hogy Noé utódai népesítsék majd be a gonoszságtól megtisztított világot.

Megparancsolta hát a férfinak, hogy a föld összes állatából vegyen egy-egy párt (egy hímet és egy nőstényt), hogy a vízözön elmúltával újra legyenek majd állatok a földön. (Más megközelítés szerint nem kettő, hanem 7-7 hím és nőstény állatról van szó). A bárka elkészülte után a kiválasztottak, behúzódtak a bárka belsejébe. Isten bezárta az ajtót, majd hét nap múlva – Noé életének hatszázadik (!) esztendejében „megnyílt a nagy mélység minden forrása és az ég csatornái megnyilatkozának.”

Az özönvíz ellepte a földet, ellepte a legmagasabban fekvő hegyeket is, és nem maradt életben egyetlen szárazföldi élőlény sem, kivéve a bárkán levő Noét, családját és az állataikat. Öt hónapig sodorták az egész Földet beborító vizek, hullámok ide oda Noét, családját és mind a magával vitt ÉLETET, míg aztán szárazföldet értek. A bárkája az Özönvíz után az Ararát hegyén feneklett meg. Noé ekkor galambot indított útnak, és az először üres csőrrel, majd a következő útnak indításkor egy olajfaággal a csőrében tért vissza a bárkára. Noé innen tudta, hogy elmúlt a veszedelem (Isten haragja) és újra birtokba vehetik a Földet az emberek és az állatok.

Hiszem, hogy mindannyiunk életben lehet olyan szakasz, amikor nagy erőt ad Noé története – akkor is, ha nem tudatos az értelmezése és befogadása, vagy ha csak később ébredünk rá, hogy a bárka üzenete munkált bennünk egy-egy döntés meghozatalakor. 

Pont egy éve mászta meg egy családtagom az Ararátot. Túl az ötvenen és túl egy nagy krízisen azt érezte, hogy ezt a kihívást is elfogadja, és meghódítja a bibliai értelemben vett legismertebb csúcsot. Nem ez a hegy a legmagasabb a Földön, „csak” 5137 méter, mégis úgy alakult, hogy ez hívta magához. Hiszem, hogy ott és akkor a

csak azért is akarás, a túlélés ösztöne vitte fel a hegyre.

Másnak is sokat jelenthet Noé története. Valakinek annyira sokat, hogy a bárka élethű mását is képes volt elkészíteni, hogy „közelebb hozza Istent az emberekhez.” Hollandiában tekinthető meg Noé bárkájának hű másolata, amely egyetlen ember szenvedélyes, szívből fakadó tervei nyomán valósult meg. Johan Huibers holland milliomos közel 20 évet töltött ennek a figyelemre méltó hajónak a tervezésével és megépítésével: 1992-ben fogalmazódott meg benne, hogy szükség lenne egy ilyenre, mikor egy éjszaka azt álmodta, hogy az Északi-tenger elönti Hollandia tengerszint alatt fekvő részeit.

Figyelemreméltó alkotásról van szó, annál is inkább, mert a hajót a bibliai méretek figyelembevételével építették: 119 méter hosszú, 30 méter (98 láb) széles és 23 méter (75 láb) magas alkotásról van szó, amely valóban monumentális. Az eredeti bárkánál használt alapanyagot, a hajó fáját sokkal nehezebb volt lemásolni, a Biblia ugyanis azt írja, hogy Noé „góferfát” használt; ez a modern utánzat azonban amerikai cédrusból és fenyőből készült. Máig nem lehet magabiztosan kijelenteni, hogy tudjuk, mi is az a góferfa. Sokáig egyértelműnek gondolták, hogy cédrusról van szó. Ez azonban feltételezné, hogy Noé a mediterrán vidéken élt, ez pedig nem egyértelmű. Az is lehet, hogy olyan fáról tesz említést a Biblia, amely azóta már kihalt. De az is lehet, hogy a góferfa nem egy bizonyos fafajtára utal, hanem egyféle technikával hasított vagy kezelt faanyagra. Például négyzetes gerendákra vagy deszkára, esetleg szurokkal vízhatlanná tett fa alapanyagra.

Az elkészült hajó egyféle bibliai múzeum, amely bárki számára megtekinthető volt egy ideig. A alkotás belsejében olyan állatszobrok találhatóak, amelyek a bibliai bárkában található állatokat ábrázolják. Azért, hogy még közelebb érezzék a látogatók magukat a valósághoz, egy apró állatsimogató is helyet kapott a bárkában, ahol nyuszikat, kisállatokat valamint madarakat lehetett „élőben” megtekinteni, érinteni.  A bárkában egy teljes étterem és két mozi is található, illetve telis tele van olyan oktatási anyagokkal, amelyek hűen adják át az özönvízzel, valamint Noé bárkájával kapcsolatos bibliai ismereteket, tartalmakat. Jelen pillanatban az építmény nem látogatható: a hatóságok biztonsági okok miatt bizonyos átalakításokat írtak elő, amit a művész nem óhajtott teljesíteni. 

Huibers tényleg szenvedélyesen hitt abban, hogy Noé bárkáját képes lesz újraalkotni, felesége azonban nem bízott férje képességeiben, olyannyira, hogy a holdra szállással poénkodott családjában a férje rovására. (Ha elkészül, megyünk a Holdra). Azt nem tudom, hogy miután elkészült Noé Bárkája, megváltozott-e a feleség véleménye, de azért nem lehet nem párhuzamot vonni Noé szenvedélyes életmentése és a művész munkája között. Talán nem légből kapott feltételezés, hogy

a körülmények, a HITETLENKEDÉS mindkét személy munkát végigkísérte.

A 2012-ben elkészült Noé bárkája műszakilag egyébként nem alkalmas „hajózásra”, ám vontatóhajókkal kikötőről kikötőre szállítható (lenne) a mestermű. A művész két bárkát is ácsolt, és a második lett az, amely pontos utánzata a bibliai bárkának. Az elsőt (amely fele akkora, mint a bibliai bárka) eladta egy másik művésznek, bizonyos Aad Petersnek, aki vízre rakta azt, a hajózáshoz szükséges papírok beszerzése nélkül. Egy időben ezzel volt tele a sajtó:  „bibliai mértékű” bírságokról szóltak a hírek.

Egyébként a mai napig folynak kutatások a bárka fellelését illetően, tavaly például ígéretes hírek láttak napvilágot: a Noé bárkája után kutató régészek 3D kamera segítségével egy hajószerű képződményt fedeztek fel a török hegyekben, egészen pontosan a Tendürek hegyen. A vizsgálatok még zajlanak, földradar bevetésével tanulmányozzák a helyszínt, amely akár a bárka maradványait is rejtheti. Ezzel ellentétben geológusok azt állítják, hogy mindaz, amit látnak csupán véletlenszerű kőzetképződmény.

Ki tudja, egyszer talán mi magunk is láthatjuk még, milyen volt az eredeti bárka.

 

Már követem az oldalt

X