Egy pap, aki apa is – gondolatok A döntés című dokumentumfilm kapcsán

Kult

Egy pap, aki apa is – gondolatok A döntés című dokumentumfilm kapcsán

Robi atya egy vidéki falu közkedvelt római katolikus plébánosa. Eddig ebben nincs is semmi rendkívüli. Ám abban már igen, hogy papi hivatása mellett három gyermekes édesapa. Kilenc év titkolózás után saját elhatározásból döntést kell hoznia: folytatja-e jelenlegi kettős életét, vagy a lemond a hivatásáról? Ugrin Julianna és Vízkelety Márton A döntés című filmje nyerte idén a Verzió Filmfesztiválon a legjobb magyar dokumentumfilm díját. Őszinte, tabukat döntögető alkotás, ami nemcsak a pap, de a Magyar Katolikus Egyház felelősségét is felveti. A film november 24-től elérhető az HBO MAX-on. 

Kilenc év titok

Polgár Róbert római katolikus plébános Murakeresztúron, a magyar-horvát határtól nem messze. A hívek szeretik, elismerik, igazi közösségépítő pap, a helyi focicsapat tagja, programok szervezője, fiatalok lelki vezetője. Amikor pedig papi feladatai engedik, autóba ül és hazautazik a családjához. Csakhogy nem a szüleit, testvéreit, rokonait látogatja, hanem saját családját, párját és gyerekeit. Robi atya ugyanis háromgyerekes édesapa, aki mindössze heti 12 órát tud a családjával tölteni, és hiányát két kislánya, kisfia egyre jobban érzi. Kilenc éve tart már ez a kettős, titokkal terhelt élet. A helyzet nyomasztó és tarthatatlan, így főszereplőnknek döntést kell hoznia:

lemond papi hivatásáról, ezzel kockáztatva a közösség szétesését, vagy továbbra is titokban, rejtőzködve neveli fel gyermekeit?

Ez a kiindulópontja Ugrin Julianna és Vízkelety Márton A döntés című dokumentumfilmjének, amit a 19. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon mutattak be.

Búcsú és új szerep

A film alkotói évekig követték Polgár Róbert életét. Egészen közel tudtak kerülni a családjához és a falu közösségéhez is. Láthatjuk, hogy a gyerekek életébe a sok év alatt mennyire beépült, hogy társaságban nem beszélhetnek apaként az édesapjukról, hiszen ő pap.

Külön pszichológiai elemzést érdemelne Róbert élettársának helyzete is, aki kilenc éven keresztül vállalta ezt a titokkal átszőtt életet,

elmondása szerint soha nem kérte arra a férfit, hogy hagyja ott a hivatását. Nem játszák meg magukat a kamera előtt, valódi életükbe, mindennapjaikba, és a szent dilemmába engednek betekintést. A film angol nyelvű verziója éppen ezért a Holy Dilemma címet kapta.

A film egyik legerősebb jelenete, amikor Robi atya az utolsó miséje után kiáll a templom ajtajához és a hívek egyesével búcsúznak el tőle. Sokan sírnak, egy gyerek zokog, ez az a pont, amikor a nézőként megértjük, mit is jelentett személye a falu közösségének. Végül továbbra is a murakeresztúri közélet fontos szereplője marad, ugyanis ma már ő a polgármester. 

Ki követ el bűnt?

Hasonlóan megrázó jelenet játszódik le az egyházközség képviselő testületének utolsó ülésén is. „Nem azt mondom, hogy tiszta vagyok, de őszinte vagyok a Jóisten előtt. Bármennyire is furcsa, én tudom azt, hogy bűnt nem követek el. Bűnöm az talán, hogy eddig húztam” – mondja munkatársainak Róbert. 

Viszont ha az egyház nézőpontjából szemléljük, a pap bűnös életet élt, mivel a Római katolikus egyházban kötelező a cölibátus, a házasságról és a szexuális életről való lemondás. A cölibátus eltörlésének gondolata rendszeresen felmerül, állandó vita tárgya. Ferenc pápa a szabály megtartása mellett áll ki.

Ugrin Julianna és Vízkelety Márton filmje egy valós problémára mutat rá, de nem mond értékítéletet. A film célja nem az ítélkezés, hanem egy ember, egy család, és egy közösség sorsának bemutatása. A nézőnek olyan érzése támad, mintha mindenki tudná Robi atya titkát: a közelében dolgozók, falu és az egyház is.

Mégis valamiért a közös hallgatás mellett döntöttek.

Mikor a plébános elmegy a püspökhöz és a felmentését kéri, kiderül, hogy a püspök előtt is nyílt titok volt, hogy a papnak családja van.

dontes

 

A filmet nézve egyre inkább gyarapodtak a kérdéseim: ha Robi atya bűnös, nem bűnös-e ugyanúgy a Magyar Katolikus Egyház is, amiért hagyta, hogy a törvényeiket megszegő pap folytassa a szolgálatot: misézzen, kereszteljen, párokat adjon össze? Adott esetben megtévessze a híveit?

Az is kiderül: Robi atya esete nem egyedi.  

Hibázott-e az egyház, hogy ezt hagyta? Van-e ételme ilyen pszichés tehernek kitenni a papokat? Vagy azért hagyták, mert mégse olyan fontos a cölibátus, mint az, hogy a híveknek rátermett lelki vezetőik legyenek? Ha pedig ez az ok, akkor nincs itt az ideje felülbírálni a törvényt?

„Tanulság nekem, tanulság a világnak”

Hogy hányan folytatnak Magyarországon Robi atyához hasonlóan kettős életet, nem tudni. „Európában évente több mint 100 pap hagyja el a hivatását. Ez a szám egyre nő” – olvashatjuk az utolsó képkockák után. 

A katolikus egyház hagyományaihoz ragaszkodók valószínűleg provokatívnak, ellenszenvesnek tartják majd a filmet. Mások pedig úgy látják majd, Robi atya története tökéletes példa arra, miért kellene felülbírálni, megszüntetni a papi nőtlenséget. Akár egyik, akár másik táborhoz is tartozik valaki, ezt a filmet kár kihagyni. 

„Tanulság nekem, tanulság a világnak….és nem én vagyok egyedül” – fogalmaz a filmben Polgár Róbert. Szavaival nehéz vitatkozni. A film itthon és akár külföldön is új párbeszédet indíthat el a témában.

Ajánljuk még:

Másképp is lehet látni ugyanazt – Megnéztük a Veszélyes lehet a fagyi című filmet

Szilágyi Fanni első nagyjátékfilmjének egy igazán izgalmas, valószínűleg sokak fantáziáját megmozgató témát sikerült választania. A Veszélyes lehet a fagyi egy ikerpár történetét meséli el, ami attól válik különlegessé, hogy kezdetben a radiológus Adél szemüvegén keresztül követhetjük az eseményeket, majd a kisgyerekes Éva oldaláról. A két nő látszólag teljesen egyforma, az életstílusuk azonban nem is állhatna távolabb egymástól. Ákos feltűnése felforgatja az ikrek hétköznapjait, s a két lány története újra elkezd közelíteni egymáshoz.

 

Már követem az oldalt

X