Kult

„Az ottani értékek ma hiánycikknek számítanak” – A Váratlan utazásért 30 év múltán is rengetegen rajonganak

A kilencvenes években a fél világot meghódította egy Kanadában játszódó sorozat. Hiába a múló évek, rajongótábora ma is igen népes és aktív, Magyarországon is. Megnéztük hát, milyen a Váratlan utazás egy rajongói találkozója.

Sara Stanley, Hetty King, Avonlea, és a Fehér Homok Szálló. Ha láttatok valaha egy-két részt a Váratlan utazás című kanadai filmsorozatból, akkor biztos nem hangzanak ismeretlenül ezek a szereplők, helyszínek. Nemrég több éves kihagyás után szerveztek Budapesten találkozót a legnagyobb rajongóknak, ugyanis a 90-es évektől itthon is vetített sorozatnak a mai napig nagy kultusza van. De mi a titok? Miért szeretik ennyien, korosztálytól függetlenül? Hogy néz ki valójában a Prince Edward-sziget? És hogyan kapja valaki egy sorozat-szereplő után a keresztnevét? A találkozón erre is választ kaptam.

varatlan-utazas

Fotók: Avonlea Media/Kozák Zsolt

 

A történet 1903 és 1912 között játszódik Kanadában, a Prince Edward-szigeten. Ide, az Avonlea nevű városkába érkezik meg Sara Stanley a nagynénjéhez, Hetty nénihez. Itt él Sara nagybátyja, nagynénjei, unokatestvérei, azaz a népes King família. A sorozat Avonlea lakóinak életét, mindennapjait, örömeit, bánatát mutatja be.

Hét évig, 1989-1996 között forgatták, hét évadot élt meg, illetve van egy nyolcadik, egy részből álló évad (Boldog Karácsonyt, Miss King!) is. A világ száznegyven országában vetítették, a Magyar Televízió már a 90-es években bemutatta, de ma is népszerű, több csatorna is rendszeresen a műsorára tűzi. A sorozat regényváltozatai Lucy Maud Montgomery kanadai írónőhöz köthetők, de maga a filmsorozat Kevin Sullivan rendező és csapata alkotása.

Kozák Zsolt, a legnagyobb hazai rajongó

A tévéműsor egyik legnagyobb hazai rajongója, Kozák Zsolt, aki 1994-ben középiskolásként ismerkedett meg a sorozattal. Majd az internet hajnalán weboldalt készített, ahol a rajongók fórumon ismerkedhettek egymással, beszélgethettek a filmről. Ma már honlapot, és egy rajongói Facebook-oldalt is üzemeltet, utóbbit több mint 22 ezren követik.

Az első magyarországi rajongói találkozót pont húsz éve, 2002. nyarán szervezte. Addig a sorozat szerelmesei csak internetes fórumon tudtak beszélgetni. Az első találkozó után viszont rendszeresen összegyűltek, ahova a sorozat alkotóit, és a magyar szinkronhangokat is sikerült elhívniuk. Több alkalommal járt Kanadában is, rajongói találkozókon, 2007-ben hatodmagával, magyar rajongókkal utazott ki, legutóbb 2019-ben járt a forgatási helyszíneken, idén nyáron pedig ismét Kanadába repül.

varatlan-utazas

Fotók: Avonlea Media/Kozák Zsolt

 

Relikviák, rajongók, kulisszatitkok a Váratlan utazásból

A világjárvány miatt több éves kihagyás után kerülhetett sor ismét egy  találkozóra, a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban, ahova, ha nem is nagy rajongóként, de a sorozat korábbi lelkes nézőjeként indultam útnak.

Ugyanis gyerekként a 2000-es évek elején, nálunk az egész szomszédság, barátok, ismerősök nézték a Váratlan utazást.

Késtünk délután a különórákról, ha épp ez ment a tévében, mindenkinek volt kedvenc szereplője, sőt unokatestvérem nagy álma volt, hogy a Prince Edward-szigeten iskolát alapítson.

A kulturális központban körülbelül nyolcvanan gyűltek össze. Az asztalokon relikviák, forgatási kellékek, Sara gyöngysora, Hetty néni kalapja, és különleges forgatási fotók sorakoztak. Kozák Zsolt főszervező ugyanis az elmúlt húsz évben rengeteg relikviát gyűjtött össze, Váratlan utazásaim címmel pedig könyvet is írt kanadai élményeiről.

Avonlea maga egyébként nem létezik, a képzelet szüleménye, a sorozat nagy részét nem is a szigeten, hanem Toronto környékén forgatták. De egyes külső helyszínek, például a híres világítótorony, vagy a Fehér Homok Szálló a Prince Edward-szigeten találhatóak. A szigeten van Cavendish városa, ahol Montgomery élt. Itt áll egy Avonlea nevű műfalu korabeli épületekkel. A műfalu része egy templom is, ahová Montgomery járt, valamint egy iskola, ahol tanított.

Érdekesség, hogy mivel a szigeten a vas-oxid tartalom miatt vörös a föld, a forgatási helyszíneken is valahogy vörössé kellett változtatni a földet. Ezt először festékkel oldották meg, aztán pedig téglazúzalékkal szórták fel az utakat. A képkockákon rendszeresen megjelenő fahídnak pedig kerekei voltak, így tudták mozgatni a helyszínek között.

Mi a titok?

„A történet lelkisége fogott meg, mi is ilyenek vagyunk, ilyen egyszerű emberek.

Nagyon valóságos sorozat, most is találkozunk olyan problémákkal, mint száz évvel ezelőtt. De a konfliktusokat szeretettel igyekeznek megoldani, míg a mai világban az emberek nagyon sokszor megsértődnek kis apróságokon, sokszor végleg megszakadnak a kapcsolatok” – fejti ki egy rajongó, mikor arról kérdezem, miért szereti a Váratlan utazást.

Hasonlóról számol be a 27 éves óvónő, Szilvi is, aki Dombóvárról vonatozott fel Budapestre a találkozó miatt.
„Az a kor engem elvarázsolt, mintha valahogy akkor jobban szerették volna egymást az emberek, összetartottak, fontosabbak voltak a családi kapcsolatok. Belátták, ha tévedtek, nem úgy, mint most, hogy hajtogatjuk az igazunkat. Olyan értékeket képvisel a sorozat, amik ma már hiánycikknek számítanak” – fogalmaz. Szilvi egyébként csak 2020-ban, a karanténnak köszönhetően ismerte meg Avonlea lakóinak mindennapjait.

És bár nem vagyok a világ legelhivatottabb Váratlan utazás-rajongója, azt magam is elismerhetem, hogy ez a sorozat tényleg elvarázsol, egy kicsit visszarepít az időben… 

„Örökre megmaradnak a gyerekkor emlékei, az az érzés, amit a hullámok játéka kelt, ahogy a lábujjak alól kimossa a rózsaszín meg ezüst homokszemeket, vissza a tenger mélyére. Olyan nyugalmas volt; valami megfoghatatlan módon a halhatatlanság mutatkozott az ár-apály váltakozásában, meg az ég és a tenger végtelenjében. Most, ahogy rácsodálkozom ugyanarra a szikrázó víztükörre, tudom, hogy ifjúságunkat sosem hagyjuk el, mindig magunkban hordjuk a szívünk mélyén.”

/Idézet, a Váratlan utazásból/

Cikkfotók: Avonlea Media/Kozák Zsolt
Nyitókép: Story TV 

Ajánljuk még:

„Úgy csinálok mindent, ahogy ők csinálták egykor” – Remes Ferenc pécsi órás öt generáció örökségét folytatja

„Ma van a Dédapám születésének évfordulója – ő a példaképem. Bár már 1985-ben meghalt, mégis annyira szeretem és tisztelem, mintha ismertem volna. Ma rajtam van egykori nyakkendője, karórája, kalapja. Itt vagyok, az üzletben, ahol dolgozott, ránézek az órára, amire ő is ránézett 60 éve.” A megható megemlékezést egy mindössze 20 éves fiatalember írta. A legifjabbik Remes Ferenc ma abban az üzletben dolgozik órásként, amelyben egykor a dédpapa szerelte az időmérő eszközöket. Ismerjük meg a Remes órásdinasztia történetét, amely Monarchián, korszakokon ívelt át, s amelynek értékeit ma is hűen őrzi a család legifjabb tagja!