A húsvét legerősebb szimbóluma a világ legértékesebb ékszereit ihlette – a Fabergé-tojások története

Kult

A húsvét legerősebb szimbóluma a világ legértékesebb ékszereit ihlette – a Fabergé-tojások története

Aligha akad olyan erőteljes életszimbólum, ami minden korban és minden társadalmi osztály körében ekkora megbecsülésnek örvendett. Millió hiedelem és szokáscselekvés tárgyaként kapott központi szerepet a parasztság életében, majd kulináris kihívásként és gyógyszerek alapanyagaként került a polgári és főúri otthonokba. Ezután a művészet szuperlatívuszában, a királyi ékszerkultúrában is a leghíresebb darabok ihletője lett. A tojást ezúttal Peter Carl Fabergé királyi ékszerész, aranyműves és III. Sándor cár szemüvegén keresztül értékeljük.

A tojás szimbolikája nem szorul magyarázatra, ahogy talán az sem, hogy tavasszal és különösen húsvétkor miért kapott ekkora figyelmet a Föld megannyi kultúrájában. Az már sokkal érdekesebb, hogy ez a nagyon is elemi, archaikus a szimbólum, amelyhez az alsóbb néprétegek körében számtalan hiedelem és hagyomány kötődik, miként ihlette meg a szentpétervári ékszerészt és magát III. Sándor cárt, és miképp kapcsolódik az utolsó Romanov család dicsőségéhez és tragikus sorsához. 

Peter Carl Fabergé ékszerész, akinek apja, Gusztáv alapította a névadó céget, összesen 52 tojást készített a királyi család számára – mindösszesen 71 Fabergé-tojásról tud a kutatás –, amelyek közül 43-at ma is számon tartanak. Tíz tojást készítettek 1885 és 1893 között, III. Sándor cár uralkodása idején, majd fia, II. Miklós uralkodása alatt további 40 tojást kreáltak, minden évben kettőt, egyet az édesanyjának, a másikat a feleségének. A megrendelést eredetileg egyszeri alkalomnak szánták, de az eredmény annyira tetszett III. Sándor cár feleségének, Marija Fjodorovna cárnőnek, hogy a cár azonnal megrendelte a következő évre is. Így kezdődött az éves hagyomány, amelyet fia is átvett, amikor trónra lépett, és amely egészen a Romanov-ház három évszázados uralkodásának végéig, az 1917-es orosz forradalom kitöréséig tartott.

Az első Fabergé-tojás, a sárgája, és a tyúk – Forrás: Wikipedia 

A tojások Fabergé műhelyében készültek, Fabergé maga felügyelte a gyártást, de a tojásokat fémkovácsokból, ékszerészekből, tervezőkből és más szakemberekből álló csapatok készítették, akik széles művészi szabadságot kaptak. Fabergé mesterről az a legenda járja, hogy

kalapáccsal verte szét az általa nem tökéletesnek látott darabokat.

Bár a tojások értékes anyagokból készültek – zománcréteggel bevonva, arany, gyémánt és féldrágakövek, például smaragd és gyöngy felhasználásával –, értékük nem a felhasznált ékszerek vagy fémek árában rejlett (néhány tojás viszonylag szerény volt ebből a szempontból), hanem a művészek találékonyságában és ügyességében. Az egyedi minták mindegyike gazdagon pigmentált üvegzománc-, aranylevél- és csipkézett fémrétegeket tartalmazott.

A Fabergé-tojások mérete három és öt hüvelyk között váltakozott, és egy-két évig tartott az elkészítésük. Kinyitva gyakran meglepetés tárult elénk: egy miniatűr portré, egy óra vagy egy apró automata. A teljes kollekció bár töredékes, egyes darabjairól részletes leírásokat olvashatunk a Fabergé-kutatásnak szentelt egyik nemzetközi oldalon. Itt tudjuk szemügyre venni a keletkezési sorrendben bemutatott darabokat, korabeli forrásokból idézett reflexiókkal együtt. 

Néhány évvel trónra lépése után III. Sándor cár arra kérte testvérét, Vlagyimir Alekszandrovics nagyherceget, hogy rendeljen az ékszerész Fabergétől egy különleges húsvéti ajándékot felesége, Maria Fjodorovna számára. Az ajándék el is készült, mégpedig a cár utasításai alapján: eredetileg egy gyűrűt tartalmazott volna, de később III. Sándor meggondolta magát, és a tojás belsejébe egy cárikorona-másolat és egy rubinmedál került. A tojás kívülről akár tökéletes mása is lehetett volna egy közönséges tyúktojásnak, de belül kincseket tartalmazott: a fehér zománcozott külső héjat felnyitva aranyból készült sárga gömb tárult fel, majd a tojás sárgájában egy aranyozott tyúk ült, melyben egy miniatűr korona és egy medál volt elrejtve.

A későbbi rendeléseknél is az egyik fő szempont az volt, hogy valamilyen titkos meglepetéselemet is tartalmazzon az ajándék, egyébként a tervet a művészre bízta az uralkodó. A cárnő el volt ragadtatva az ajándéktól, amelynek kialakítása egy hasonló darabot idézett, amelyet gyermekkorában a dán királyi udvarban látott, és a cár gyorsan megrendelt egy másik tojást a következő évre. A hagyomány szerint a Fabergé által készített első cári húsvéti tojást feltehetően egy Élisabeth Charlotte d'Orléans, Commercy hercegnője számára az 1720-as években készített ékszer ihlette, amely később a dán királyi család birtokába került. 

A Fabergé műhelyében készült tojások közül nem mindegyik vált egyformán híressé, ám a kollekció mai napig a világ ékszerkészítőinek egyik fő ihletforrása. A forma különlegessége, valamint az a motívum, hogy a zárt formában külön mikrokozmosz, egy másik világ, egy új, titokzatos élet rejlik, sokkal ősibb, semhogy a Romanovok udvari ékszerészének fejéből pattant volna ki. Egyébként az orosz kultúrában később is megtaláljuk ennek megfelelőjét, például a japán eredetiből, a bőségszimbólumként használt darumából fejlődött és az 1900-as világkiállításon bronzéremmel elismert Matrjoska-babákban. A fából készült baba orosz elnevezése anyácskát jelent, és eredetileg öt további kisebb méretarányos, ám formájában és festésében azonos babát tartalmazott. Ma már rekord elemszámú darabokat is ismerünk. A baba egyértelmű termékenységszimbólumként terjedt el, kislányoknak adták ajándékba és egész kultusza alakult ki.  

Amikor a bolsevikok elfoglalták Szentpétervárt, lefoglalták a tojásokat, néhányat eladtak, másokat pedig megtartottak. Ettől a pillanattól kezdve minden egyes darab a maga útját járta. A kezdeti években a tojások nem voltak különösebben keresettek – a piacot elárasztották a Romanov-művészeti alkotások és tárgyak –, de a gyűjtők fokozatosan egyre jobban lelkesedtek értük. A leghíresebb közülük a médiamágnás Malcolm Forbes, akinek egy időben kilenc tojás is volt műgyűjteményében. Az egykor Malcolm Forbes tulajdonában lévő első Fabergé tojás, a „Tyúktojás” ma Viktor Vekselberg orosz mágnás gyűjteményében van, és a Fabergé Múzeumban található.

A tojások ritkán jelennek meg árveréseken, és ma a legtöbbjük múzeumokban és közintézményekben található Moszkvától Clevelandig. A legnagyobb gyűjteményeket a Kreml Fegyvertára és a szentpétervári Fabergé Múzeum őrzi, ahol egyenként tíz darab található. Az évek során a tojások szerteágazó tudományos kutatásokat inspiráltak.

Az egyik legavatottabb Fabergé-szakértő dr. Géza von Habsburg, a Fabergé Örökség Tanács tagja, egyben a Fabergé-ház kurátori igazgatója.

A Tanács 2007-ben alakult, hogy iránymutatást adjon az egységes Fabergé márkának a kiválóságra és az exkluzivitásra való törekvésben, valamint Peter Carl Fabergéval és örökségével kapcsolatban.

A Fabergé-tojások ára az évtizedek során emelkedett, ma hatalmas összegeket érnek el az árveréseken. 2002-ben a „Téli tojás” 9,6 millió dollárért kelt el egy névtelen telefonos licitálónak a New York-i Christie's aukción. Öt évvel később egy zománcozott és aranyozott, gyémántokkal díszített kakast tojó kilenc millió fontért (akkor 18,5 millió dollárt ért) rekordáron talált gazdára ugyanezen aukciósház londoni árverésén. Az eltűnt tojások továbbra is folyamatos intrikák forrásai.

Nyitókép: Wikimedia

Ajánljuk még:

Segítsük madarainkat odúk kihelyezésével! Mutatjuk, milyennel!

Magas vagy alacsony, kis lyukas vagy nagy nyílású, álló vagy fektetett – variációk feldolgozhatatlan sorával találjuk szembe magunkat, amikor kertünk madarai számára igyekszünk egy kis segítséget nyújtani. Nem egyszerű eligazodni a különböző típusok útvesztőjében, ezért most egy részletes útmutatással készültünk – egy igazán madárbarát tavasz reményében. 

 

Már követem az oldalt

X