A Klebelsberg Kuno felesége, Botka Sarolta életéről készült színmű az Összetartozás Ünnep Családi Fesztivál keretében mutatják be egy különleges helyszínen, a Klebelsberg házaspár egykori pesthidegkúti otthonában.
Hedry Mária írónő Klebelsberg Kuno feleségének, Botka Saroltának életéről írt színművet Árnyéksors címmel. A darab ősbemutatója június 14-én lesz a pesthidegkúti Klebelsberg Kastélyban, a Klebelsberg házaspár egykori otthonában, visszaidézve a házaspár életének itt töltött éveit, majd az özveggyé vált Sarolta kitelepítését, s az értékes könyvtár és épületegyüttes szétrombolását.
A színmű elsődleges forrása Klebelsberg Kunoné kitelepítésben írott, Életutunk című naplója volt, emellett korabeli dokumentumokat, egyéb kutatási forrásokat és tanulmányokat is felhasznált a szerző.
A mű által megismerhetjük egy kivételes nagy formátumú politikus és a polgári származású asszony szerelmi házasságának mindennapjai mögött a 20. század ellentmondásokkal teli drámáját, bemutatja a Monarchia szétesésétől, Trianonig, az I. és II. világháborútól, az azt követő kommunizmusig, a kitelepítésig a teljes nincstelenségbe taszított Sarolta megpróbáltatásait.
Majzik Edit Botka Sarolta szereplében – Fotó: Krisztics Barbara
Azonban a dráma nemcsak Botka Sarolta küzdelmes életét tárja a néző elé, hanem Klebelsberg emberi karakterébe és munkásságába bepillantást enged.
Sarolta szemszögén keresztül betekinthetünk Klebelsberg életművébe, bemutatja hazánk legkiválóbb és legnagyobb hatású kultuszminiszterének kivételes egyéniségét, ily módon a darab hiánypótló kultúrcsemege.
Kivételes lehetősége a múltidézésnek, ha a művészet találkozik a tudománnyal és ebben az egységben a megidézett személyeket visszahelyezi egy alkotás által saját közegükbe, mint Klebelsberg Kuno feleségét, Botka Saroltát Majzik Edit Jászai Mari-díjas színművésznő játéka által. A többi női szerepet Gajdó Delinke, a férfi szerepeket Petneházy Attila játssza. A látvány Libor Katalin munkája, a darabot Petneházy Attila rendezi, producere Szollár Péter, a Klebelsberg Kastély igazgatója.
Majzik Edit és Gajdó Delinke – Fotó: Krisztics Barbara
A színmű éppoly körültekintően támaszkodik a tudományos kutatásokra, mint amennyire a napló általi személyes élményeket átengedi az írói fantáziának és életre hívja a férje árnyékában, a látszatra csillogó világban egyre magányosabbá váló asszonyt...
A politikától idegenkedő nő belső vívódásai áttetszenek a napló lapjain. A konkrét történések azonban inkább a korabeli újságok egy-egy rövid tudósításaiból vagy korabeli újsághírekből születtek,
mint például, hogy a Városházán hirtelen elhalálozott Hubay Jenő felesége éppen Klebelsbergnénél volt uzsonnán. A Klebelsberg Kunotól származó idézeteket női érzékenységgel lehetett Sarolta gondolati világa közé iktatni. A kor, jobban mondva korok háttér tablójának felvázolásához viszont Dr. Ujváry Gábor nagyszerű Klebelsberg tanulmányai, Bethlen István írásai, Romsics Ignác tanulmánya Bethlenről és magának Klebelsbergnek a beszédei, cikkei erős alapot adtak – mondta el a szerző, Hedry Mária a darab születéséről és annak hátteréről.
Petneházy Attila és Majzik Edit – Fotó: Krisztics Barbara
A Klebelsberg Kastély a 2017-es felújításának köszönhetően régi pompájában tündököl Pesthidegkút szívében és Klebelsberg Kuno szellemi hagyatékát követő kulturális központként működik a Polgári Művelődésért Alapítvány üzemeltetésében.
Majzik Edit és Gajdó Delinke – Fotó: Krisztics Barbara
Szereposztás:
- Sarolta: Majzik Edit, Jászai Mari-díjas színművész
- Emma, Márta, Hubayné, Róza, parasztasszony: Gajdó Delinke
- Szentgyörgyi, orvos, német tiszt, oroszt tiszt, magyar elvtárs: Petneházy Attila
- Díszlet, jelmez: Libor Katalin
- Rendező: Petneházy Attila
- Producer: Szollár Péter
Ősbemutató: 2024. június 14. 19.00
További előadás: 2024. június 18. 19.00
Helyszín: Klebelsberg Kastély Kamaraszínház, Budapest, 1028 Templom utca 12.
Ajánljuk még:
Kimondatlan kérdések az imáról és néhány frappáns válasz Lócskai Mária Kinga ferences szegénygondozó nővértől
A karácsony már nemcsak szakrális, de profán csodavárással is telik – Miért van szükségünk ma is csodákra?
Szaloncukor: a konzumtól a zselésig, a kókuszostól az ecetesig
