Árnyéksors – Hedry Mária elsőként írt színdarabot Klebelsberg Kunoné Botka Sarolta életéről
A Klebelsberg Kuno felesége, Botka Sarolta életéről készült színmű az Összetartozás Ünnep Családi Fesztivál keretében mutatják be egy különleges helyszínen, a Klebelsberg házaspár egykori pesthidegkúti otthonában.
Hedry Mária írónő Klebelsberg Kuno feleségének, Botka Saroltának életéről írt színművet Árnyéksors címmel. A darab ősbemutatója június 14-én lesz a pesthidegkúti Klebelsberg Kastélyban, a Klebelsberg házaspár egykori otthonában, visszaidézve a házaspár életének itt töltött éveit, majd az özveggyé vált Sarolta kitelepítését, s az értékes könyvtár és épületegyüttes szétrombolását.
A színmű elsődleges forrása Klebelsberg Kunoné kitelepítésben írott, Életutunk című naplója volt, emellett korabeli dokumentumokat, egyéb kutatási forrásokat és tanulmányokat is felhasznált a szerző.
A mű által megismerhetjük egy kivételes nagy formátumú politikus és a polgári származású asszony szerelmi házasságának mindennapjai mögött a 20. század ellentmondásokkal teli drámáját, bemutatja a Monarchia szétesésétől, Trianonig, az I. és II. világháborútól, az azt követő kommunizmusig, a kitelepítésig a teljes nincstelenségbe taszított Sarolta megpróbáltatásait.
Azonban a dráma nemcsak Botka Sarolta küzdelmes életét tárja a néző elé, hanem Klebelsberg emberi karakterébe és munkásságába bepillantást enged.
Sarolta szemszögén keresztül betekinthetünk Klebelsberg életművébe, bemutatja hazánk legkiválóbb és legnagyobb hatású kultuszminiszterének kivételes egyéniségét, ily módon a darab hiánypótló kultúrcsemege.
Kivételes lehetősége a múltidézésnek, ha a művészet találkozik a tudománnyal és ebben az egységben a megidézett személyeket visszahelyezi egy alkotás által saját közegükbe, mint Klebelsberg Kuno feleségét, Botka Saroltát Majzik Edit Jászai Mari-díjas színművésznő játéka által. A többi női szerepet Gajdó Delinke, a férfi szerepeket Petneházy Attila játssza. A látvány Libor Katalin munkája, a darabot Petneházy Attila rendezi, producere Szollár Péter, a Klebelsberg Kastély igazgatója.
A színmű éppoly körültekintően támaszkodik a tudományos kutatásokra, mint amennyire a napló általi személyes élményeket átengedi az írói fantáziának és életre hívja a férje árnyékában, a látszatra csillogó világban egyre magányosabbá váló asszonyt...
A politikától idegenkedő nő belső vívódásai áttetszenek a napló lapjain. A konkrét történések azonban inkább a korabeli újságok egy-egy rövid tudósításaiból vagy korabeli újsághírekből születtek,
mint például, hogy a Városházán hirtelen elhalálozott Hubay Jenő felesége éppen Klebelsbergnénél volt uzsonnán. A Klebelsberg Kunotól származó idézeteket női érzékenységgel lehetett Sarolta gondolati világa közé iktatni. A kor, jobban mondva korok háttér tablójának felvázolásához viszont Dr. Ujváry Gábor nagyszerű Klebelsberg tanulmányai, Bethlen István írásai, Romsics Ignác tanulmánya Bethlenről és magának Klebelsbergnek a beszédei, cikkei erős alapot adtak – mondta el a szerző, Hedry Mária a darab születéséről és annak hátteréről.
A Klebelsberg Kastély a 2017-es felújításának köszönhetően régi pompájában tündököl Pesthidegkút szívében és Klebelsberg Kuno szellemi hagyatékát követő kulturális központként működik a Polgári Művelődésért Alapítvány üzemeltetésében.
Szereposztás:
- Sarolta: Majzik Edit, Jászai Mari-díjas színművész
- Emma, Márta, Hubayné, Róza, parasztasszony: Gajdó Delinke
- Szentgyörgyi, orvos, német tiszt, oroszt tiszt, magyar elvtárs: Petneházy Attila
- Díszlet, jelmez: Libor Katalin
- Rendező: Petneházy Attila
- Producer: Szollár Péter
Ősbemutató: 2024. június 14. 19.00
További előadás: 2024. június 18. 19.00
Helyszín: Klebelsberg Kastély Kamaraszínház, Budapest, 1028 Templom utca 12.
Kedvenc verseink
Sorozatot indítottunk, arra kértük olvasóinkat, hogy küldjék el nekünk kedvenc költeményüket, és ha történet kapcsolódik hozzá, azt is. Sok vers érkezett, ezeket tesszük közzé.
