Ma van a jászok és kunok napja: ez alkalomból emlékezzünk a Jászkun Redemptióra, vagyis a jászkun terület 1702-ben elveszített önállóságának pénzbeli megváltására! 1745. május 6-án Mária Terézia szabad parasztokká nyilvánította a Német Lovagrend földesúri hatósága alól magukat kiváltó jászkunokat. Ennek emlékére Jászjákóhalma önkormányzata 1991-ben határozta el, hogy az eseményről minden évben megemlékeznek a jászok napján, majd 1995-ben úgy döntöttek, felelevenítik a hajdani jászkapitányi tisztséget, és 1998-ban, a Jászok IV. Világtalálkozóján be is iktatták az első újkori jászkapitányt.
Kik is a jászok, és milyen a jász múlt?
Az 1279 óta létező jászkun területek közvetlenül a király alá tartozó önálló közigazgatási egységként működtek, 1741-től pedig saját országgyűlési követtel is rendelkezhettek.
A török időkben jelentős népességmozgást szenvedett el a hat kun szék, majd I. Lipót 500 ezer rajnai aranyforintért bérbe adta a Jászságot, Kiskunságot és Nagykunságot a Német Lovagrendnek, eltörölve ezáltal a jászkun kiváltságokat.
Gyakorlatilag jobbágysors várt a korábbi szabad jászokra és kunokra, amit csak a redemptióval tudtak megváltani, az akkori Magyarország teljes költségvetésével vetekedő 575 900 forintos összegért.
A hatalmas összeget gyűjtéssel nyerték: akik a megváltási költségekből kivették részüket, őket „redemptusoknak” nevezték, akik pedig nem, „irredemptusok” lettek.
1745. május 6-án Mária Terézia aláírta a jászok és kunok örökös szabadságjogait visszaállító diplomát, amely 1846-ig, a megyerendezésig biztosította a Jászkun terület kiváltságait. Ekkor ugyanis a korábbi kerület közigazgatásilag megszűnt, a jászok és kunok számára pedig megmaradt a hagyományőrzés közösségformáló ereje.
Közigazgatási szempontból is nagyon különbözött a Jászság az ország egyéb, megyés településeinek rendszerétől. Aki például rácsodálkozna, hogy miért nincs a Jászságban kastély, éppen a szabadságjogokban találja meg a választ: itt sosem volt földesúr, hiszen a jobbágysors is csak 43 esztendeig tartott. Ráadásul a Német Lovagrend semmit sem tudott érvényesíteni a jászokkal és kunokkal szemben, akkora ellenállásba ütköztek.
Régi és új jászkapitányok
A jászok egyik fő tisztségviselője a jászkapitány volt, akinek hagyományos feladata a rend fenntartása, a szokások betartása és betarttatása volt, de hozzá fordultak a bíráskodásra várók is. Az újkori kapitányok már nem rendelkeznek a bíráskodás jogával, ma főként a hagyományőrzés a cél. A ma 23 éves újkori jászkun kapitányság intézménye igazán különleges konstrukció a mai jászok és kunok életében, hiszen szervesen beépül a közösség működésébe.
A kapitányválasztásnak és a kapitányok feladatának írott szabályrendszere, úgynevezett Protokoll Szabályzata van, ami külön kitér a kapitány személyéhez köthető életfordulókon követendő gyakorlatra is, például az esküvő és a temetés ceremóniáira. A protokoll pontosan meghatározza az újkori kapitányok helyét a közméltóságok rendjében:
- A kapitány a közméltóságok hierarchikus rendjében közvetlenül az országos, megyei világi és egyházi méltóságok után következik. A jász-, nagykun- és kiskunkapitányok regnálásuk idején, de emeritus kapitányi tisztségükben is a világban élő valamennyi jászt és kunt képviselik a hagyományőrzés terén.
- A kapitányt illő meghívni különböző állami, települési, vallási és hagyományőrző rendezvényekre.
- A rendezvényeken a kapitányt és feleségét minden alkalommal kötelező illendő módon köszönteni.
- A kapitány megszólítása mindenkor főkapitány úr, jászkapitány úr, nagykunkapitány úr, kiskunkapitány úr A feleség megszólítása: főkapitányné asszony, jászkapitányné asszony, nagykunkapitányné asszony, kiskunkapitányné asszony
- A kapitányok, esetleg kapitánynék előzetes felkérésre köszöntőt, megnyitót mondanak, esetenként előadásokat tartanak, ünnepségeken koszorút helyeznek el.
- A rendezvényeken illendő kapitányt és a kapitánynét az ünnepi asztalhoz ültetni.
- A kapitányok a médiában is mindenkor méltó módon képviselik a Jászkunságot.
- A kapitányok tisztségükben mindenkor politikamentesen, a történelmi és népi hagyományokhoz hűen működnek.
Az újkori jászkun kapitányok beiktatási ceremóniáját a Jászkun Kapitányok Tanácsának is otthont adó a Jász Múzeum igazgatója, Hortiné dr. Bathó Edit dolgozta ki, Kovács Andrásné drámapedagógussal. „Mi magunk sem gondoltuk, amikor elindítottuk, hogy ez ilyen jól fog működni. Ha például lenne két országgyűlési képviselője a Jászságnak, akkor a kapitány a rangsorban megelőzné. A legnagyobb vívmánynak tartom, hogy a kapitányi intézményt úgy tudtuk beilleszteni működőképesen a 21. századi életünkbe, hogy szerves részévé vált” – emeli ki Horthiné dr. Bathó Edit.
A jászkapitányság tisztségét eredetileg egyéves regnálásra és azt követően emeritusi rangra tervezték, így ma már emeritus kapitányok egész sora támogatja a regnáló kapitányok munkáját. A jászkapitány mellett 2000-ben a nagykunok, 2005-ben a kiskunok is választottak kapitányt, majd kialakult egy Hármas Kerületi Jászkun Kapitányok Tanácsa, melynek központja a jászberényi Jász Múzeum, ahonnan a hagyomány felelevenítése elindult. Ez a tanács választja meg 2006 óta a jászkun főkapitányt, aki a három kerület – Jászság, Kiskunság, Nagykunság.
„Amikor felszaporodtak a jászkun kapitányok, akkor maguk közül már jászkun főkapitányt is választottak. Őket háromévenként választjuk. Jelenleg Győrfi Sándor, Karcagon élő neves szobrászművész a jászok és kunok főkapitánya. A jászkapitány, a nagykun- és kiskunkapitány kerületi kapitányok, vagy ahogy régen mondták: partikuláris kapitányok. Fölöttük áll a jászkun főkapitány, akit mindig a Hármas Kerületi Jászkun Kapitányi Tanács választ meg. Győrfi Sándort három évvel ezelőtt a karcagi református templomban pazar ceremóniával iktattuk be. Gyönyörűséges volt” – avat be Hortiné dr. Bathó Edit a jászkun kapitányok rendszerének működésébe.
Így születik jászkapitány
A kapitányok megválasztása a Jászok Világtalálkozóján zajlik, amit évente rendeznek meg, mindig más településen. Egy-egy ilyen világtalálkozó kétezernél is több résztvevővel zajlik, nem véletlenül tartják a jászok legnagyobb ünnepének és a jász összetartozás legfőbb megnyilvánulásának. A megválasztott kapitány nem csupán az adott település kapitánya, hanem minden jászoké, azoké is, akik elszármaztak a vidékről.
A beiktatási ceremónia a Jászok Világtalálkozóján zajlik, meghatározott rendben. A világtalálkozót rendező település polgármestere bemutatja a választott kapitány életútját, addigi hagyományőrző tevékenységét, majd a kapitány ünnepélyesen esküt tesz, amelynek szövegét a Jászsági Önkormányzatok Szövetségének (JÖSZ) elnöke mondja elő.
Ezután következik a kapitányi jelképek átadása: a fekete nyakravalót, a zsinóros, prémes bársony mentét, a tollforgós bársony süveget, a kapitányi pecsétet a Jász Múzeum igazgató asszonya, a kapitányi medált a JÖSZ elnöke, a kapitányi kardot a jászkun főkapitány, a kinevezéséről szóló díszes tanúsítványt pedig a település polgármestere adja át a jászkapitánynak. A beiktatási ceremónia végén a Jász Múzeum igazgató asszonya a Jászkürt hiteles másolatát nyújtja át a kapitánynak. A kürt öblébe szorított ezüst ivópohárba a település polgármestere vagy alpolgármestere bort tölt. A kapitány a kürt tartalmát a jászokra, a kunokra és minden magyarokra köszönti, majd iszik a kürtből, miközben a jász íjászok kürtölnek. Ezt követően három ágyúszó dördül el a jászkapitány tiszteletére, majd a kapitány lovat rendel az egyesített jász bandériumok kapitányától. Miután a lovát bevezetik, a kapitány lóra száll és a huszárok kíséretében ellovagol az ünnepség helyszínéről.
A kapitányok beiktatását bemutató képgaléria az alábbi képre kattintva nyílik:
Pandémiás kapitány
A vírus a hagyományőrzést is megnehezítette. Jelenleg 3 regnáló kerületi kapitány van és egy jászkun főkapitány. A nagykunok és a kiskunok ugyanúgy háromévente választanak új kapitányt, akárcsak főkapitányt, egyedül a jászok maradtak meg az évenkénti tisztségmegújításnál. Eszerint Nemes József jászkapitánynak már régen lejárt volna a mandátuma, hiszen 2019-ben választották meg, mégis harmadik éve tölti be a tisztséget, mert a pandémia miatt nem tudtak Jász Világtalálkozót tartani, így nem tudta átadni a stafétát.
„Ilyen még nem volt: én vagyok a 22. jászkapitány, mindenki csak egy évig regnált. Engem pedig már harmadik évre kértek fel, hogy elvállaljam, mivel a két világtalálkozó elmaradt. Több mint 100 rendezvényen vettem részt, nagyrészt hagyományőrző ünnepségeken: lovas napokon, énekkari találkozókon, magyarnóta-esteken. Az éves állami ünnepségeken, például augusztus 20-án fel szokták kérni a jászkapitányt, hogy átadja a jászkürtöt az adott település polgármesterének, majd az ünnepség alatt a jászkürt a jász összetartás szimbólumaként van jelen. Az ünnepség végén pedig visszaadja a polgármester” – mondja Nemes József, aki 18 jász település regnáló jászkapitánya.
A kapitányi beiktatáson rendszerint előolvasóval mondják az újdonsült kapitányok az eskü szövegét a majd’ 2000 résztvevő előtt, akik között állami méltóságok is hallgatják az eskütételt.
Nemes József már a beiktatáson is megmérettetett, hiszen technikai probléma miatt magának kellett felmondania az esküt, amit mai napig szó szerint tud: „Én, Nemes József, akit Isten kegyelméből a mai napon a jászok kapitányának választottak, esküszöm, hogy a feladatom mindig becsülettel ellátom, és magamat a jász nép hív szolgálatába állítom. Soha semmi módon a jászok becsületén szégyenfoltot nem ejtek, és méltó leszek jász őseim emlékére. Isten engem úgy segéljen!”
Nem csupán elfoglaltságban mérhető az áldozat, amit a kapitányok a jászokért és kunokért tesznek, hanem anyagi szempontból is: minden utazási és ceremoniális költséget maguk viselnek, így az egyévnyi idő is nagyon tisztességes vállalás, a három év pedig komoly befektetés a hagyományőrzésbe és a közösség összetartásába. Egy kapitány évente 120-130 alkalommal is megjelenik különböző rendezvényeken, ahová meghívják és ahol tiszteleg, köszöntőt mond, esetleg maga is szervez programokat. A jászoknak nagyon sok kirajzott településük van, így a jászkapitány nem csupán a szűkebben vett jászkun térségben tölti be kapitányi szerepét, hanem mindenhol, ahová meghívják.
Györfi Sándor jászkun főkapitány így buzdít a hagyományok megőrzésére 2020-ban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Megyeházán, a Jász és Kun terem avatásakor:
„A történeti-néprajzi kutatások azt igazolják, hogy a jász és a kun öntudat a mozgatója a civil szerveződéseknek, népművészeti köröknek, a feléledő hagyományoknak. Miközben napjainkban a világ számos helyén a multikulturalizmus, a szélsőséges önfeladás dívik, mi itt az Alföld szívében megőrizzük gyökereinket, és éltetjük hagyományainkat.
Arra biztatok mindenkit, hogy merjen büszke lenni a történelmünkre! Minden jóérzésű magyar ember így gondolkodik.
Ne kozmopolitákat neveljünk, hanem hazáját szerető fiatalokat, akik itthon szeretnének boldogulni. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha tudják, honnan származnak, kötődnek ehhez a földhöz, a szívük is ott van, ahol a kenyerüket szelik.”
Ajánljuk még:
550 év után is izgalmas: az első nyomtatott szakácskönyv tanulságai
Ősi jókívánságok az új esztendőre
Gombócból jósolt szerelem – tizenegy szilveszteri hagyományt mutatunk, amit jó megélni
Amilyen az ember, olyan a zene – Interjú Heinczinger Mikával, a Misztrál együttes alapítójával
Az Erdélyi Szigethegység kanyargós útjain araszolva lassan fogynak a kilométerek. Heinczinger Miklóssal, Mikával nyolcadik napja járjuk Erdély tündérföldjét, hallgatásra és beszélgetésre ugyanúgy bőven jut idő. Már hazafelé haladunk, mögöttünk számtalan találkozás, kézfogás és ölelés. Emberek, sorsok, érzések, lélekkel teli találkozások. Jó volt, s jó lenne ebből valamit másokkal is megosztani. Egy rövid időre bekapcsolom telefonom hangrögzítőjét.
