Ma van a jászok és kunok napja: ez alkalomból emlékezzünk a Jászkun Redemptióra, vagyis a jászkun terület 1702-ben elveszített önállóságának pénzbeli megváltására! 1745. május 6-án Mária Terézia szabad parasztokká nyilvánította a Német Lovagrend földesúri hatósága alól magukat kiváltó jászkunokat. Ennek emlékére Jászjákóhalma önkormányzata 1991-ben határozta el, hogy az eseményről minden évben megemlékeznek a jászok napján, majd 1995-ben úgy döntöttek, felelevenítik a hajdani jászkapitányi tisztséget, és 1998-ban, a Jászok IV. Világtalálkozóján be is iktatták az első újkori jászkapitányt.
Kik is a jászok, és milyen a jász múlt?
Az 1279 óta létező jászkun területek közvetlenül a király alá tartozó önálló közigazgatási egységként működtek, 1741-től pedig saját országgyűlési követtel is rendelkezhettek.
A török időkben jelentős népességmozgást szenvedett el a hat kun szék, majd I. Lipót 500 ezer rajnai aranyforintért bérbe adta a Jászságot, Kiskunságot és Nagykunságot a Német Lovagrendnek, eltörölve ezáltal a jászkun kiváltságokat.
Gyakorlatilag jobbágysors várt a korábbi szabad jászokra és kunokra, amit csak a redemptióval tudtak megváltani, az akkori Magyarország teljes költségvetésével vetekedő 575 900 forintos összegért.
A hatalmas összeget gyűjtéssel nyerték: akik a megváltási költségekből kivették részüket, őket „redemptusoknak” nevezték, akik pedig nem, „irredemptusok” lettek.
1745. május 6-án Mária Terézia aláírta a jászok és kunok örökös szabadságjogait visszaállító diplomát, amely 1846-ig, a megyerendezésig biztosította a Jászkun terület kiváltságait. Ekkor ugyanis a korábbi kerület közigazgatásilag megszűnt, a jászok és kunok számára pedig megmaradt a hagyományőrzés közösségformáló ereje.
Közigazgatási szempontból is nagyon különbözött a Jászság az ország egyéb, megyés településeinek rendszerétől. Aki például rácsodálkozna, hogy miért nincs a Jászságban kastély, éppen a szabadságjogokban találja meg a választ: itt sosem volt földesúr, hiszen a jobbágysors is csak 43 esztendeig tartott. Ráadásul a Német Lovagrend semmit sem tudott érvényesíteni a jászokkal és kunokkal szemben, akkora ellenállásba ütköztek.
Régi és új jászkapitányok
A jászok egyik fő tisztségviselője a jászkapitány volt, akinek hagyományos feladata a rend fenntartása, a szokások betartása és betarttatása volt, de hozzá fordultak a bíráskodásra várók is. Az újkori kapitányok már nem rendelkeznek a bíráskodás jogával, ma főként a hagyományőrzés a cél. A ma 23 éves újkori jászkun kapitányság intézménye igazán különleges konstrukció a mai jászok és kunok életében, hiszen szervesen beépül a közösség működésébe.
A kapitányválasztásnak és a kapitányok feladatának írott szabályrendszere, úgynevezett Protokoll Szabályzata van, ami külön kitér a kapitány személyéhez köthető életfordulókon követendő gyakorlatra is, például az esküvő és a temetés ceremóniáira. A protokoll pontosan meghatározza az újkori kapitányok helyét a közméltóságok rendjében:
- A kapitány a közméltóságok hierarchikus rendjében közvetlenül az országos, megyei világi és egyházi méltóságok után következik. A jász-, nagykun- és kiskunkapitányok regnálásuk idején, de emeritus kapitányi tisztségükben is a világban élő valamennyi jászt és kunt képviselik a hagyományőrzés terén.
- A kapitányt illő meghívni különböző állami, települési, vallási és hagyományőrző rendezvényekre.
- A rendezvényeken a kapitányt és feleségét minden alkalommal kötelező illendő módon köszönteni.
- A kapitány megszólítása mindenkor főkapitány úr, jászkapitány úr, nagykunkapitány úr, kiskunkapitány úr A feleség megszólítása: főkapitányné asszony, jászkapitányné asszony, nagykunkapitányné asszony, kiskunkapitányné asszony
- A kapitányok, esetleg kapitánynék előzetes felkérésre köszöntőt, megnyitót mondanak, esetenként előadásokat tartanak, ünnepségeken koszorút helyeznek el.
- A rendezvényeken illendő kapitányt és a kapitánynét az ünnepi asztalhoz ültetni.
- A kapitányok a médiában is mindenkor méltó módon képviselik a Jászkunságot.
- A kapitányok tisztségükben mindenkor politikamentesen, a történelmi és népi hagyományokhoz hűen működnek.
Az újkori jászkun kapitányok beiktatási ceremóniáját a Jászkun Kapitányok Tanácsának is otthont adó a Jász Múzeum igazgatója, Hortiné dr. Bathó Edit dolgozta ki, Kovács Andrásné drámapedagógussal. „Mi magunk sem gondoltuk, amikor elindítottuk, hogy ez ilyen jól fog működni. Ha például lenne két országgyűlési képviselője a Jászságnak, akkor a kapitány a rangsorban megelőzné. A legnagyobb vívmánynak tartom, hogy a kapitányi intézményt úgy tudtuk beilleszteni működőképesen a 21. századi életünkbe, hogy szerves részévé vált” – emeli ki Horthiné dr. Bathó Edit.
A jászkapitányság tisztségét eredetileg egyéves regnálásra és azt követően emeritusi rangra tervezték, így ma már emeritus kapitányok egész sora támogatja a regnáló kapitányok munkáját. A jászkapitány mellett 2000-ben a nagykunok, 2005-ben a kiskunok is választottak kapitányt, majd kialakult egy Hármas Kerületi Jászkun Kapitányok Tanácsa, melynek központja a jászberényi Jász Múzeum, ahonnan a hagyomány felelevenítése elindult. Ez a tanács választja meg 2006 óta a jászkun főkapitányt, aki a három kerület – Jászság, Kiskunság, Nagykunság.
„Amikor felszaporodtak a jászkun kapitányok, akkor maguk közül már jászkun főkapitányt is választottak. Őket háromévenként választjuk. Jelenleg Győrfi Sándor, Karcagon élő neves szobrászművész a jászok és kunok főkapitánya. A jászkapitány, a nagykun- és kiskunkapitány kerületi kapitányok, vagy ahogy régen mondták: partikuláris kapitányok. Fölöttük áll a jászkun főkapitány, akit mindig a Hármas Kerületi Jászkun Kapitányi Tanács választ meg. Győrfi Sándort három évvel ezelőtt a karcagi református templomban pazar ceremóniával iktattuk be. Gyönyörűséges volt” – avat be Hortiné dr. Bathó Edit a jászkun kapitányok rendszerének működésébe.
Így születik jászkapitány
A kapitányok megválasztása a Jászok Világtalálkozóján zajlik, amit évente rendeznek meg, mindig más településen. Egy-egy ilyen világtalálkozó kétezernél is több résztvevővel zajlik, nem véletlenül tartják a jászok legnagyobb ünnepének és a jász összetartozás legfőbb megnyilvánulásának. A megválasztott kapitány nem csupán az adott település kapitánya, hanem minden jászoké, azoké is, akik elszármaztak a vidékről.
A beiktatási ceremónia a Jászok Világtalálkozóján zajlik, meghatározott rendben. A világtalálkozót rendező település polgármestere bemutatja a választott kapitány életútját, addigi hagyományőrző tevékenységét, majd a kapitány ünnepélyesen esküt tesz, amelynek szövegét a Jászsági Önkormányzatok Szövetségének (JÖSZ) elnöke mondja elő.
Ezután következik a kapitányi jelképek átadása: a fekete nyakravalót, a zsinóros, prémes bársony mentét, a tollforgós bársony süveget, a kapitányi pecsétet a Jász Múzeum igazgató asszonya, a kapitányi medált a JÖSZ elnöke, a kapitányi kardot a jászkun főkapitány, a kinevezéséről szóló díszes tanúsítványt pedig a település polgármestere adja át a jászkapitánynak. A beiktatási ceremónia végén a Jász Múzeum igazgató asszonya a Jászkürt hiteles másolatát nyújtja át a kapitánynak. A kürt öblébe szorított ezüst ivópohárba a település polgármestere vagy alpolgármestere bort tölt. A kapitány a kürt tartalmát a jászokra, a kunokra és minden magyarokra köszönti, majd iszik a kürtből, miközben a jász íjászok kürtölnek. Ezt követően három ágyúszó dördül el a jászkapitány tiszteletére, majd a kapitány lovat rendel az egyesített jász bandériumok kapitányától. Miután a lovát bevezetik, a kapitány lóra száll és a huszárok kíséretében ellovagol az ünnepség helyszínéről.
A kapitányok beiktatását bemutató képgaléria az alábbi képre kattintva nyílik:
Pandémiás kapitány
A vírus a hagyományőrzést is megnehezítette. Jelenleg 3 regnáló kerületi kapitány van és egy jászkun főkapitány. A nagykunok és a kiskunok ugyanúgy háromévente választanak új kapitányt, akárcsak főkapitányt, egyedül a jászok maradtak meg az évenkénti tisztségmegújításnál. Eszerint Nemes József jászkapitánynak már régen lejárt volna a mandátuma, hiszen 2019-ben választották meg, mégis harmadik éve tölti be a tisztséget, mert a pandémia miatt nem tudtak Jász Világtalálkozót tartani, így nem tudta átadni a stafétát.
„Ilyen még nem volt: én vagyok a 22. jászkapitány, mindenki csak egy évig regnált. Engem pedig már harmadik évre kértek fel, hogy elvállaljam, mivel a két világtalálkozó elmaradt. Több mint 100 rendezvényen vettem részt, nagyrészt hagyományőrző ünnepségeken: lovas napokon, énekkari találkozókon, magyarnóta-esteken. Az éves állami ünnepségeken, például augusztus 20-án fel szokták kérni a jászkapitányt, hogy átadja a jászkürtöt az adott település polgármesterének, majd az ünnepség alatt a jászkürt a jász összetartás szimbólumaként van jelen. Az ünnepség végén pedig visszaadja a polgármester” – mondja Nemes József, aki 18 jász település regnáló jászkapitánya.
A kapitányi beiktatáson rendszerint előolvasóval mondják az újdonsült kapitányok az eskü szövegét a majd’ 2000 résztvevő előtt, akik között állami méltóságok is hallgatják az eskütételt.
Nemes József már a beiktatáson is megmérettetett, hiszen technikai probléma miatt magának kellett felmondania az esküt, amit mai napig szó szerint tud: „Én, Nemes József, akit Isten kegyelméből a mai napon a jászok kapitányának választottak, esküszöm, hogy a feladatom mindig becsülettel ellátom, és magamat a jász nép hív szolgálatába állítom. Soha semmi módon a jászok becsületén szégyenfoltot nem ejtek, és méltó leszek jász őseim emlékére. Isten engem úgy segéljen!”
Nem csupán elfoglaltságban mérhető az áldozat, amit a kapitányok a jászokért és kunokért tesznek, hanem anyagi szempontból is: minden utazási és ceremoniális költséget maguk viselnek, így az egyévnyi idő is nagyon tisztességes vállalás, a három év pedig komoly befektetés a hagyományőrzésbe és a közösség összetartásába. Egy kapitány évente 120-130 alkalommal is megjelenik különböző rendezvényeken, ahová meghívják és ahol tiszteleg, köszöntőt mond, esetleg maga is szervez programokat. A jászoknak nagyon sok kirajzott településük van, így a jászkapitány nem csupán a szűkebben vett jászkun térségben tölti be kapitányi szerepét, hanem mindenhol, ahová meghívják.
Györfi Sándor jászkun főkapitány így buzdít a hagyományok megőrzésére 2020-ban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Megyeházán, a Jász és Kun terem avatásakor:
„A történeti-néprajzi kutatások azt igazolják, hogy a jász és a kun öntudat a mozgatója a civil szerveződéseknek, népművészeti köröknek, a feléledő hagyományoknak. Miközben napjainkban a világ számos helyén a multikulturalizmus, a szélsőséges önfeladás dívik, mi itt az Alföld szívében megőrizzük gyökereinket, és éltetjük hagyományainkat.
Arra biztatok mindenkit, hogy merjen büszke lenni a történelmünkre! Minden jóérzésű magyar ember így gondolkodik.
Ne kozmopolitákat neveljünk, hanem hazáját szerető fiatalokat, akik itthon szeretnének boldogulni. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha tudják, honnan származnak, kötődnek ehhez a földhöz, a szívük is ott van, ahol a kenyerüket szelik.”
