A klímaváltozás hatásai a szőlőművelésre és a borkészítésre

Minden korábban kezdődik: a természet szinte egészére igaz, hogy tavasszal az élet hamarabb ébred, sokkal előbbre tolódtak a növények és az állatok életciklus-fázisai. Májusban már gyümölcsöt szüreteltünk, júniusban arattunk, és már nem szeptemberben kezdődik a szüret, hanem sok helyen két héttel előbb, már augusztus közepén hordóba kerülnek egyes szőlőfajták. A korai kezdésnek akár örülhetnénk is, de ez kockázatokkal is jár: a szőlő korai virágzása egyben rövidebb virágzási ciklust is eredményez, másrészt a virágoknak és a friss hajtásoknak meg kell küzdeniük az időjárás szeszélyeivel is – fagyok, viharok, a csapadék változékony mennyisége és egyenetlen eloszlása a növekedési, fejlődési időszakban.

„Már februárban könnyezett a szőlő, amikor még csak metszeni szokták, majd nagyon szép hosszú, forró nyarunk volt, kevés csapadékkal – minden korábban történt a természetben, mint azt megszokhattuk.

Az időjárás szeszélyei ellen ugyan nem véd, de a kárenyhítésben segíthet a mezőgazdasági biztosítás, amit a gazdák igénybe vehetnek. Természetesen a borász szakmát is befolyásolja a korai érés, hiszen általában szeptembertől indul a szüret, de idén az összes borászatnak előbb kellett felkészülnie rá. A Varga Pincészet csabagyöngye szokott lenni az első, amit augusztusban szüretelnek, amiből először bor készül, és a boltok polcaira kerül, most viszont az Irsait Olivért szedték korábban, Móron pedig a zenitet – gyakorlatilag olyan szőlőfajtákat szüreteltek már remek pH-értékkel, savtartalommal és cukorfokkal, amelyekről nem gondoltuk volna, hogy ilyen korán beérnek” – mondja Gerendai Károly, a METRO borszakértője.

Fotó: PxHere

Az évszakok átmenetei is eltolódnak, összemosódnak, ezzel együtt pedig életritmusunk is változik: gyakorlatilag egyre többet szeretnénk magunkénak, az agyoncsépelt „felgyorsult világot” valójában mi, magunk teremtjük – részben persze környezeti hatásokra reagálva. Ez többek között nagyobb energiafelhasználással is jár. A szőlőművelésre és a borkészítésre is igaz ez. 

„A klímaváltozás és a nagy meleg miatt több energiát kell használni a hűtésre.

Hiába szedik éjszaka, akkor is melegebben érkezik be a szőlő a borászatba, ezért sok helyen szárazjeget használnak a szőlő hűtésére. Ha ugyanis magas a szőlőszem hőmérséklete, és úgy erjesztjük ki – főként illatos korai fajtáknál, például Irsai Olivérnél, vagy egy olyan aromatikus fajtánál, mint a sauvignon blanc, a cserszegi fűszeres vagy a muskotály, amelyek minőségét döntően befolyásolja az illat- és ízvilág –, károsodni fog az illatanyaga. Ezért 13-14 °C fokra hűtik – ez az energiatöbblet természetesen komoly költségnövelő tényező is egyben” – mondja a borszakértő.

Egyre többe kerül tehát a magas minőség előállítása és megőrzése, nem beszélve az időjárás okozta fáziseltolódásokból adódó kihívásokról.  

Fotó: Pixabay / shanghaistoneman

A borkészítésnek ugyanis csak a kezdete a szőlőtermesztés és a szüret. Igazi „tudománya” akkor kezdődik, amikor a szőlő már bekerült a napsütötte dűlőkről, és el kell kísérni a borrá változás útján. Nem kevésbé érzékeny terep ez, mint a szabad természetben töltött idő, hiszen a hűtéstől a préselésen át a tárolásig, palackozásig és szállításig, majd a fogyasztói igényeknek megfelelő mennyiség biztosításáig több ponton is komoly kihívásokkal szembesülnek a borosgazdák. 

A korai érés következménye, hogy a borok is korábban kerülnek ki a polcokra, így gyorsabban el is fogyhatnak.

Az egyik kihívás tehát, hogy termelői és tárolási kapacitást is bővíteni kell ahhoz, hogy hosszabb ideig lehessen utánpótlást biztosítani a boltok polcaira. „Amint az újbor megjelenik az áruházak polcain, elindul a vásárlási láz – ezt teszi az újdonság varázsa –, és előfordul, hogy elfogy az évjárat – idén például a Gere Pincészet olaszrizlingje. Nyilván kapacitásbővítésre volna szükségük, ami jelentős beruházást igényel. Ráadásul a szeptember és az október mindig a borról szól, országszerte ilyenkor vannak a nagy borfesztiválok, és már most tudjuk, hogy bizonyos borok ki fognak futni a szezon végére. Ráadásul, ha jó idő van, könnyebben fogynak a fehérborok, hiszen még sokáig kint maradunk grillezni, közben fröccsözünk, beszélgetünk” – mondja Gerendai Károly. 

Fotó: 123RF

Többek között az is a klímaváltozás számlájára írható, hogy borfogyasztási szokásaink is változnak. „Szignifikánsan nő a fehérbor fogyasztás, még télen is, hiszen könnyen értelmezhető, változatosan fogyasztható borról van szó.. Idén nagyon meleg volt, kevés csapadékkal, a szőlő termésmennyisége is kevesebb ezáltal, de nagyon magas a minősége – képtelenség tehát nagy mennyiségű bort előállítani, viszont a borok érezhetően magas minőségűek lesznek” – mondja a szakember.

A meleg hatására a szőlőkultúrákban is változást tapasztalhatunk: az egyre feljebb csúszó meleg égövben kiszelektálódnak az időjárási szélsőségeket jobban toleráló fajták.

Fotó: 123RF

Az elmúlt néhány évben egyértelműen látszik, hogy a tág tűrőképességű, kevesebb vízigényű szőlőfajták reneszánsza érkezett el. Három-négy év kell a szőlőnek, hogy termőre forduljon, tehát a telepítéseknél és cseréknél a gazdák ezzel tudnak számolni, és persze

folyamatos kísérletezéssel próbálják előállítani és megőrizni a magas minőséget. 

„A szekszárdi Scheiber Borászat főborásza, Rappay József például többféle élesztőt tesztel az egyes szőlőfajtákon, kísérletezik a hordókkal és tartályokkal, hogy kiderítse, milyen arcát mutatja a bor különböző körülmények között. Minden borásznak megvan az egyedi kézjegye, aminek megőrzésében a klímaváltozás nyilván kihívások elé állítja mindegyiküket – mindannyian kísérleteznek a minőség érdekében. A kísérletezés azonban már a szőlőben elkezdődik, hiszen a szeszélyes időjárás káros hatásainak mérséklésére folyamatosan figyelni kell a szőlőt, és el kell tudni dönteni, mikor öntözzünk, hogyan bánjunk a takarónövényzettel, mennyire szedjük le a leveleket ahhoz, hogy a szőlő elegendő napfényt kapjon, de ne égjen meg – félnapok is számítanak ilyenkor...” – mondja Gerendai Károly.  

Fotó: Pexels / Kai-Chieh Chan

Milyen lehetőségük van a borászoknak a klímaváltozás hatásaihoz igazodva megőrizni a magas minőséget? Egyrészt a folyamatos kísérletezéssel tudják kitapasztalni, mi válik be a megváltozott körülmények között, másrészt újratelepítéssel tudnak olyan fajtákat előnyben részesíteni, amelyek jól tűrik a klimatikus viszonyokat – ebben segítenek az újratelepítésre szánt állami támogatások is, melyekre pályázhatnak.

„A szőlő napos dűlőkön érzi jól magát, de tudni kell, hogy két egymás mellett lévő dűlőről nem lehet ugyanolyan bort készíteni: akár 500 méterrel odébb is más lehet a flóra és a fauna.

A fajták szelektálásában az olaszrizling, az Irsai Olivér és a suvignon blanc, azaz a fehér szőlők élveznek előnyt: ezeknek a fajtáknak a klón típusaiból – ezek nem hibridek, nem génkezeltek, hanem különböző tulajdonságokkal rendelkező klónok – választják ki a legjobb tulajdonságúakat, amelyek jól reagálnak a megváltozott klimatikus viszonyokra. Érzékelhető tehát, hogy a szőlősgazdáknak és a borászoknak pattanásig feszülő harcot kell vívniuk a minőségért a klímaváltozás miatt” – összegzi a tanulságokat a szakember.

 Nyitókép: 123RF

A cikk megjelenését a METRO támogatta.