Miért pont a Bodeni-tó? Véletlenül csöppentél ide?
Gyerekkoromban egyszer „véletlenül” tényleg, egy táborozás során jártam Mainau szigetén. Kitörölhetetlen emléket hagyott bennem. Így, amikor férjem állásajánlatot kapott, és kiderült, a Bodeni-tó közelében lenne, nem haboztunk. Ennek már több mint 12 éve, és azóta a tó a mindenünk. Amikor csak tehetjük, szabad időnkben nyakunkba vesszük a környéket, gyalog, biciklivel vagy négy keréken. Nem győzünk betelni vele.
Azt megértem, hogy a tóból szerelem lett. De hogyan lett a szerelemből könyv?
Két év itteni élet után rájöttünk, hogy mi igazából szinte mindig nyaralunk, hiszen ott élünk, ahol mások a szabadságukat töltik. Sokszor munka után is felkerekedtünk, megnézni egy várat vagy egy vízesést. Meséltünk róla barátainknak, akik aztán jöttek, láttak, átélték és elképedtek. Egyikük sem járt még errefelé, de szinte mindenki visszatért újra meg újra, azt hiszem, ők is kicsit beleszerettek. Ez adta meg azt a lökést, hogy az élményekből szülessen egy könyv.
Akik nem ismerik, akik nem hallottak még róla, nem tudják, mit veszíthetnek azzal, ha legalább egyszer el nem jönnek ide, ehhez a fenséges tóhoz.
A könyv férjemmel, Szalai Krisztiánnal közös alkotás, hiszen mindent együtt néztünk meg, együtt próbáltunk ki, és ő készítette a könyv temérdek fotóját is.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Mi az, amit feltétlenül tudnunk kell a Bodeni-tóról?
Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, három ország osztozik rajta, de a régiót négy ország alkotja: Ausztria, Németország és Svájc mellett Liechtenstein is csatlakozik. Valamivel kisebb, mint a Balaton, ám legnagyobb mélysége 245 méter. Szerintem a térképen a tónak halformája van. Érdekessége, hogy a Rajna átfolyik rajta, a magasból jól kirajzolódik a tóban a folyómeder. Vize kristálytiszta, és nagy szerepe van a közeli és a távolabbi környék vízellátásában is.
A tó környéke változatos, hiszen délről az Alpok hegyei karéjozzák, gyönyörű, ahogyan a kék víztükör felett előtűnnek a hósipkás csúcsok! A környező dombokat szőlők, gyümölcsösök, szántóföldek tarkítják.
A három ország határai a tavon nehezen lennének értelmezhetőek, és nincs is jelentősége, hiszen mindannyian a jó gazda gondosságával ügyelnek a tó egészére. Önmagában a tó és az azt körülölelő természet számos lehetőséget kínál felfedezni, de a történelmi városok, a kolostorok, a várak, kastélyok is annyi élményt nyújtanak, hogy nem is lehetne mindent felsorolni! Négy évszakos élmények tárháza.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Valóban négy évszakos, vagyis bármikor tervezhetünk utazást a tóhoz. Én a tavaszt választottam, és nem tudtam betelni a varázslattal! Nem volt tömeg, sem hőség, Mainau tavaszi pompáját mutatta, a reggeli pára után tényleg felsejlettek a hósipkás hegyek, a vitorlások már kimerészkedtek, valószínűtlenül kék volt az ég… szerencsém is volt, azt hiszem. Mit javasolsz, mikor érdemes utazni?
Bármikor! A nyári időszak persze mindig zsúfoltabb, de akkor hódolhatunk a vízi sportoknak, hajókázhatunk, strandolhatunk. Tavasszal a virágnyílás ideje sokakat vonz, mert a tó körül és különösen Mainau szigetén káprázatos virágpompában gyönyörködhetünk. Nyáron és kora ősszel élvezetes a túrázás, akár a magasabb hegyeken is.
Kiváló a kerékpárút-hálózat, és jól kiépített a kerékpáros-infrastruktúra: érdemes két kerékre pattanni, és végiggurulni.
Tervezhetünk hajóval kombinált kerékpáros túrát is, így egészen nagy távolságokat barangolhatunk be, hogy minél több élménnyel térhessünk haza.
Az eddigi tapasztalatok szerint szeptember-októberben a legbékésebb az időjárás, ezek a legszárazabb hónapok, és az ősz is páratlan szépséggel köszönt be.
A finom köd, a színes lombok – mindig ellágyulok, ha ezekre gondolok.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
És persze nem csak rossz időre valók a múzeumok, a kastélyok, a várak, ahol a történelem rejtelmes titkaiba kukkanthatunk be. Konstanzban az egykori zsinat emlékeivel találkozhatunk, Friedrichshafenben a Zeppelin Múzeum és a Dornier Repülőmúzeum kínál érdekes látnivalókat. Arenenbergben a Napóleon Múzeum, mint egy aprócska Franciaország, várja az érdeklődőket. A tóba egykor cölöpházakat építettek az itt élők, ennek a sok ezer évvel ezelőtti kultúrának az emlékei várnak Uhldingenben, a Pfahlbauten Múzeumban. Dornbirnben van a világ legnagyobb Rolls-Royce múzeuma,
Meersburgban van Európa legöregebb működő szőlőprése, a Borkultúra Múzeumban,
Uhldingen-Mühlhofenben pedig traktormúzeum. Ez csak néhány a sok-sok látnivaló közül, és miközben ezeket felkeressük, észrevétlenül lépünk Ausztriából Németországba, Svájcba és oda-vissza, hiszen itt, a tó körül nem ismernek határokat, és határtalan a vendégszeretet is.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Mit kóstoljunk meg feltétlenül?
Négy ország – mert Lichtenstein is a Bodeni-tó régió része – és még több népcsoport szegélyezi a vidéket. A svájci részen kihagyhatatlanok a különféle rösztik, és a nevezetes Appenzeller sajtok, St. Gallen környékén. A tó ontja a friss halakat, az itteni halleves is kiváló – persze, egészen más, mint a mi paprikás, piros halászlénk!
A sváb vidék specialitása a Maultaschen, ami egy töltött tésztaféle. Ezt főzik húslevesbe, vagy ha előételként kínálják, megöntözik forró vajjal. Laktató és nagyon jóízű: egy komplett fogásnak is beillik.
Reichenau a zöldségek szigete, szinte egész évben innen látják el a környéket friss, zamatos zöldségekkel, zöldfűszerekkel. Van több kiváló csokoládéműhely, remek cukrászdák, itt mindenki megtalálja a fogára valót! Nekem személyes kedvenc a Gottlieben ostya- és csokimanufaktúra, onnan nem lehet tömött szatyor nélkül távozni… És persze a tóra néző lejtők remek borokat teremnek, a burgundi fajták nagyon kedvelik az itteni klímát, sörök pedig a kolostorok falai közt főnek.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Vezetéseddel sikerült megismernem Konstanzot. Olyan helyekre vittél el, ahová magamtól nem tudtam volna bejutni, és ez különleges élményt jelentett. Számomra nagy öröm volt, hogy bementünk egy egykori dominikánus kolostorba, ami ma egy luxushotel: így lett kerek a Zeppelin-történet! A kikötőben ott a szobra, a tó felett egy igazi, repülő zeppelin, a múzeuma a túlparton, és itt a kolostor falai közt született.
Szerencsére a tó körül barátságos népek élnek, és legtöbbször jó szívvel nyitják ki a kapukat, beleshetünk az ajtókon túlra is. Az, hogy végignézzük a kötelező nevezetességeket, hogy mesélek a város mozgalmas történetéről, azzal még nem fogod a szívedbe zárni. Ha hallod a régi történeteket, akkor lassan a szíved együtt fog dobogni a várossal. Második regényemet írom, amely itt fog játszódni Konstanzban és a Bodeni-tó mellett. Hosszan kutatok egy ideje, a levéltárak, legendás épületek sok száz éves titkaiba kukkantok be. Ezeket a várostörténeti csemegéket a sétáimba is beleillesztem, ettől még élőbb és elképzelhetőbb lesz a történelem. A szépséget, amellyel a Bodeni-tó nap mint nap körbevesz, azzal hálálom meg, hogy egyre több érdeklődőnek mutatom meg ezt varázslatos úticélt.
Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Fotógalériánk a fantasztikus helyszínekről:
Ajánljuk még:
„Úgy csinálok mindent, ahogy ők csinálták egykor” – Remes Ferenc pécsi órás öt generáció örökségét folytatja
„Minden megpróbáltatástól csak erősebb lettem” – Szabival, a pékkel beszélgettünk
Magyarország András-naptól vízkeresztig is nagyon finom – Borbás Marcsival új könyvéről beszélgettünk
