Zöldségnövényeink legfontosabb tápanyagai

Kert

Zöldségnövényeink legfontosabb tápanyagai

Ahhoz, hogy növényeink egészségesen tudjanak fejlődni, virágot és termést tudjanak hozni, számos tápanyagra szükségük van: a talajból a víz segítségével szervetlen anyagokat vesznek fel, majd azokból fotoszintézis segítségével felépítik a számukra szükséges szerves anyagokat. Legalábbis ideális esetben. Mert ha a talaj nem olyan, amilyennek lennie kell, akkor bizony nekünk kell pótolnunk. De mit is?

A növényi tápanyagokat makro- és mikroelemekre oszthatjuk. A makroelemekre a növényeknek nagy mennyiségben van szükségük: ha nem jutnak hozzájuk, annak súlyos következményei lesznek. Makro-elemek a nitrogén (N), a foszfor (P), a kálium (K), a kalcium (Ca), a magnézium (Mg) és a kén (S). Az NPK hármasról sokat hallhatunk, de mi a helyzet a kalciummal, a magnéziummal és a kénnel?

A magnézium szerepe nélkülözhetetlen: szükség van rá a fotoszintézishez.

Hiánya először az idősebb leveleken jelentkezhet: az erek között világos foltokat észlelhetünk. A növényeknek nagy mennyiségű kalciumra is szükségük van: közömbösíti a felesleges savakat, és részt vesz a fehérjeszintézisben. Tünete paradicsomnál a virágok rothadása, a gyümölcskezdemény megfeketedése, majd lehullása. Tünetei jellegzetesek a zelleren, salátán és a karfiolon is. A kén a növényi fehérjék alkotórésze, és a klorofillképzésben is jelentős szerepet játszik. Hiánya satnya növekedéshez és sárguláshoz vezet.

Fotó: Unsplash / David Lang

És itt vannak még a mikroelemek, amik a növények egyes életfolyamataihoz ugyancsak nélkülözhetetlenek, de jóval kevesebbre van szükségük belőlük, mint a makroelemekből. Erősítik a növény ellenállóképességét, illetve szárazság- és fagytűrését, segítik a virág- és terméskötődést, és fokozzák a színintenzitást. Hiányuk a fejlődés lassulását, a virágzás elmaradását, aprólevelűséget, illetve a télállóság csökkenését és satnyuló gyökérzetet okozhatnak. Mikroelemek a vas (Fe), a bór (B), a cink (Zn), a mangán (Mn), a réz (Cu) és a molibdén (Mo).

A vas a növényi anyagcsere-folyamatért felelős enzimek alkotórésze, elengedhetetlen a klorofillképződéshez.

Hiányát a fiatal levelek sárgulása jelezheti. A mangánhiány legjellemzőbb tünete, ha a fiatalabb levelek erei közötti rész világosabb színűvé válik, de a növény maga zöld marad. A molibdénhiány tünetei a nitrogénhiányéra hasonlítanak, a bór hiánya pedig a hajtáscsúcsokon jelentkezik, rothadás vagy száradás formájában. Rézhiány esetén a növény növekedése lassul, az új levelek színe kékeszöld vagy kifehéredett lesz, a növény le is lankadhat.

Fotó: Unsplash / Nina Luong

A növény tápanyagellátása szempontjából nemcsak az a lényeg, hogy mit és mikor kell biztosítani számára, hanem hogy mi mivel és hogyan lép reakcióba, hogyan segíti vagy gátolja hasznosulását, és milyen interakciók figyelhetők meg a különböző elemek között. Ezt igyekszünk most tápanyagok szerint átláthatóvá tenni:

  • Kénre a növényeknek már egészen fiatal korukban is szükségük van, a fotoszintézisben szerepet játszó klorofill felépítéséhez és a fehérjeképződéshez. A talajban lévő kéntöbblet savanyító hatású, ami meszes talajokon kifejezetten kedvezően hat.
  • A magnézium közvetlenül hozzájárul a növények élettani sajátosságaihoz, a szén levegőből történő megkötésének képességéhez és annak élő anyaggá történő átalakításához. Ha magnéziumhiány lép fel, a termés csökkenésén túl klorotikus tünetek is megjelennek a növényeken.
  • A kalcium elengedhetetlen a sejtfalképződéshez, és kiemelten fontos a gyümölcs eltarthatósága szempontjából is. A talajban nagyon fontos szerepet játszik a sav-bázis egyensúly fenntartásában, a talaj biológiai aktivitásához szükséges kedvező környezeti feltételek kialakításában, és segít a talaj szerkezetét morzsalékossá, jól szellőző szerkezetűvé tenni. Hiánya klorózist okoz a fiatal levelekben és a termésen, de a túl nagy mennyiségben jelen lévő magnézium sem jó: kiegyensúlyozatlan Mg- és K arányra utal.
  • A molibdén leginkább enzimatikus folyamatokban, a nitrogénkötésben vesz részt. Kifejezetten jól működik együtt foszforral, de a kén savasító hatása képes gátolni a molibdén felvételét. Túladagolása meggátolhatja a réz felszívódását és hozamkiesést okozhat.

Fotó: Unsplash / Melissa Lagette

  • A vas részt vesz számos enzimatikus reakcióban és a növény légzésében is. Felvételét és felszívódását számos tényező befolyásolja: a talajoldatban elérhető mennyiség, a füvek gyökerei által „sziderofór” anyagok kiválasztása (amik segítségével képesek begyűjteni a vasat), vagy a „sziderofór” baktériumok, amik zavarhatják az asszimilációs folyamatot.
  • A bór hiánya csökkenti a növekedési erélyt, a generatív fejlődést és a növények kórokozókkal szembeni ellenállóképességét. A sok éven keresztül művelt talajok gyakran kimerülnek és igénylik a bór visszapótlását, különösen az arra érzékeny növények esetén. De vigyázni kell, mert túladagolása pont annyira veszélyes lehet, mint a hiánya.
  • A cink hiánya megzavarhatja a növény fejlődését, főleg a vegetációs időszak elején, amikor az időjárás hideg és nedves. Nagy hatással van a terméshozamra, és komoly károkat tud okozni. A cink gátolja a vas felvételét, a cinktöbblet a foszfor felvételét, és a foszfortöbblet pedig gátolhatja a cink felvételét.
  • Amikor a feltételek optimálissá válnak a növény fejlődéséhez és minden rendben halad, a mangán hátráltatni kezdi a növekedési folyamatot. Érdekes ellentmondásba keveredve a jól szellőző és jó vízelvezetésű talajokban válik első számú korlátozó tényezővé. Hiánya növekedési elmaradást okoz, hozamkiesést eredményez. A legtöbb kultúra esetében gyakorlatilag a teljes vegetatív fejlődési ciklus alatt korlátozó tényezőként működik, akárcsak a nitrogén és a magnézium. Túlzott jelenléte is rossz hatással van a növényekre.
  • Olyan talajokban, ahol feleslegként halmozódik fel, a réz csökkenti a talaj termékenységét. Túladagolása is problémát jelenthet, mert a mikrobák tevékenységét gátolja a rizoszférában, ami a gyökerek fejlődését hátráltatja. Magas pH esetén a molibdén-, máskor a cink túlsúly az, ami versenyhelyzetet teremthet számára a gyökérzónában.

(Forrás: LAT Nitrogen tápanyaglexikona)

Fotó: Unsplash / Kelly Neil

Láthatjuk tehát, hogy növényeink táplálása a nagy könyv szerint nem is olyan egyszerű feladat, mert ezernyi apró részlet és kölcsönhatás között kell kiigazodnunk. A hiánytünetekkel nem árt tisztában lennünk, hogy időben tudjunk tenni ellenük, de az ész nélküli tápoldatozás és műtrágyázás helyett én azt javaslom, hogy

terítsük be kertünket komposzttal, zöldtrágyázzunk, mulcsozzunk, és hagyjuk, hogy a rendszer helyreállítsa önmagát!

Egy kiegyensúlyozott élőhely, egy egészséges ökoszisztéma maga gondoskodik lakóinak élhető körülményeiről, és – bár a természetes folyamatok helyreállításához idő kell – mindenképpen érdemes türelemmel lennünk. Növényeink drasztikus megoldásaink nélkül is hozzájuthatnak a megfelelő tápanyagokhoz, így mi csak azon igyekezzünk, hogy kertünk egészségét, természetes folyamatait és kölcsönhatásainak rendszerét helyreállítsuk!

 

Már követem az oldalt

X