Valóban tartanunk kell nagy kedvencünktől, a babérmeggytől?

2024. szeptember elsejétől Svájc hivatalosan is betiltotta a babérmeggy (Prunus laurocerasus) eladását és importálását. Sokak számára érthetetlennek tűnhet a döntés, hiszen az utóbbi évek egyik slágernövényéről van szó, amely örökzöld mivoltának, szárazságtűrő képességének és gyors növekedésének köszönhetően az egyik legkívánatosabb sövénynövénynek számított.

És való igaz: a babérmeggy kiváló ellenállóképességgel rendelkezik, éppúgy bírja a fagyokat, mint a meleg nyári napokat, és alig akad olyan betegség vagy kártevő, amely komolyan veszélyeztethetné egészségét.

Azt eddig is tudtuk, hogy a babérmeggy mérgező növény: levelének elfogyasztása esetén hidrogén-cianid keletkezik a gyomorban – ez komoly egészségügyi problémákat okozhat.

Fotó: Pixabay / Szatmári Zsolt

De a babérmeggy nem, illetve nem csak e miatt került tiltólistára:

a legnagyobb probléma, hogy népszerűsége révén számos kertben szinte egyedüli sövénynövényként van jelen, kiszorítva a többi fajt, nagymértékben csökkentve a biodiverzitást.

Fotó: Pixabay / Anna Armbrust

Fontos azonban kiemelnünk, hogy

nem természet adta tulajdonságai, hanem az emberi tevékenység miatt vált invazív fajjá!

Nem hajt gyökérről, nem jellemző magterjesztők általi terjedése: egyes egyedül az ember teszi invazív fajjá. És ha egy kis időt szánunk arra, hogy ezt jobban átgondoljuk, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a babérmeggy kálváriája is elkerülhető lett volna, ha mi emberek ismerjük és alkalmazzuk a mértékletesség elvét.

Nem a babérmeggy döntött úgy, hogy kisajátítja magának a kertek kerítésoldalát, és nem a babérmeggy terjeszkedik megállíthatatlanul. Csak és kizárólag az emberi döntések azok, amelyek az általa okozott diverzitáscsökkenéshez vezettek, így végső soron nem a babérmeggy tehető felelőssé a helyi ökoszisztéma egyensúlyának kibillenéséért, hanem az azt alakító ember.

Fotó: Pixabay / Annette Meyer

Való igaz, hogy megjelenhetnek a hozzá kötődő kártevők és kórokozók, de ez minden más növény esetében is így van. Növények jönnek-mennek szerte a világban, és őket követik a tőlük függő fajok is. Ez így volt, van és lesz is minden faj esetében – emberi döntéseink következtében.

A babérmeggy minden része mérgező, akárcsak a tiszafa vagy a borostyán részei, de még a bodza bogyójának nyers fogyasztását is említhetnénk.

Ahogy tiszafa ágat sem kell desszertként majszolni, úgy babérmeggy levelet sem – talán gyermekeinket kellene megtanítanunk a természettel kapcsolatos alapvető tudáskészletre, és arra, hogy mindent a helyén kezeljenek.

Talán alapvető emberi hozzáállásnak kellene lennie, hogy csak biztos tudás birtokában együnk meg bármit is.

Fotó: Pixabay / Linda

Nem a természetet kellene kiüresedő tudásunkhoz degradálni, hanem a tudásunkat kellene felzárkóztatni a természeti jelenségek megfelelő értelmezéséhez, hogy egészségesebb viszonyunk alakuljon ki környezetünkhöz!

Óva intenék mindenkit attól, hogy pánikszerűen ásót ragadjon, és kiássa a sövénynek ültetett babérmeggyet a kertjéből. Sokkal inkább javasolnám azt, hogy minden jó tulajdonsága és annak kihasználása mellett

a babérmeggy ültetésekor is törekedjünk a mértékletességre és a rendszerben gondolkodásra – akárcsak minden más faj esetében.

A biodiverzitás nem egy divathullám, és végképp nem egy elhasznált fogalom: a biodiverzitás az élet maga, az a sokszínű rendszer, amely nélkül nincs esély méltó, fenntartható és épeszű életre.

Nyitókép: 123RF