Tízezreket spórolhatsz, ha most ültetsz, és nem tavasszal!

A gyökérzet a kulcs

Ha nincs egészséges gyökérzet, ha a föld alatti részek nem érzik jól magukat, akkor növényeink szenvednek, és tehetünk bármit, sosem tudjuk őket megerősíteni. Amíg testük motorja, fejlődésük záloga éhezik, sínylődik, addig értelemszerűen ők maguk sem vihetik túl sokra. Márpedig a növény fejlődésének motorja a gyökérzet. A növényi test kulcsfontosságú része, aminek jólléte alapjaiban határozza meg, mit várhatunk növényeinktől.

Az őszi ültetés egyik legnagyobb előnye, hogy az ilyenkor elültetett növényeknek bőven marad idejük begyökeresedni, talaj alatt megerősödni, vagyis szívósabban állnak majd a szelesebb tavasz és a szárazabb nyár elébe. Mivel ősszel a növények föld feletti részének növekedése lelassul majd leáll, a tápanyag és az energia a gyökérzetre összpontosul. Kevesebb vízre lesz szükségük, ami a reggeli harmatnak hála rendszeresen meg is adatik, és a talaj az őszi hónapokban még eléggé meleg, így növekedésüknek a hőmérséklet sem szab gátat jónéhány hétig. Sőt: 

a közelgő fagy sem akadály!

A legtöbben azért félnek az őszi ültetéstől, mert gondolataikban a nemsokára beköszöntő december szorosan összekapcsolódik a téli fagyok képével. A helyzet viszont az, hogy az elmúlt években egyre később érkezik meg a fagy,  a december rendszerint igen enyhe még. Nincs ok tehát az aggodalomra: a novemberben elültetett növényeknek bőven lesz ideje begyökeresedni és megerősödni, hogy ellenálljanak a későbbi fagynak.

Ráadásul kertünkben tucatnyi dolog segíthet bennünket abban, hogy biztosra menjünk: fagyvédelemre használhatjuk a lehullott faleveleket, szalmát, fenyőkérget, fűnyesedéket vagy más mulcsnak alkalmas anyagot. Ezeket a frissen ültetett növények tövéhez húzva megakadályozhatjuk a keményebb tél okozta károkat, egyben a gyökereket is megóvhatjuk a kiszáradástól.

Ha az ültetéskor jó alaposan beiszapoljuk az ültetőgödröt, majd tőnél is megöntözzük a növényeket, és ezután mulcsozzuk, akkor adunk egy kellemesen nedves, ideális indulóközeget, ami a mulcsnak köszönhetően kevésbé szárad ki, ráadásul folyamatosan kapja az utánpótlást a reggeli harmattól, leszálló ködtől, őszi csapadéktól. A jó mulcs bomlásának köszönhetően a folyamatos tápanyagellátást is biztosítja, így szinte tökéletes életteret hozhatunk létre.

 Ültetés Bogiéknál

 

Amit mindenképpen ősszel érdemes ültetnünk

Számos sövénynövényt beszerezhetünk ilyenkor, és bár a szabadgyökeres példányok kisebbek, áruk is jóval kedvezőbb – érdemes ezeket ilyenkor elültetni! Olcsón meg lehet venni a fagyal vagy a gyertyán, szil darabját – amikből pár év alatt sűrű, magas sövényfal nevelhető. Ezeket a növényeket mindenképpen érdemes ősszel elültetnünk, és ha nem sietünk nagyon, válasszuk ezt a párszázas megoldást. Egy kert kialakítása nem kevés anyagi terhet ró a tulajdonosra, ezért érdemes átgondolni, mire mennyit áldozzunk. A türelem pedig rózsát terem – néha szó szerint is.

Szintén szabadgyökeresen kaphatóak ilyenkor a gyümölcsfák. Végeláthatatlan a választék almából, körtéből, meggyből, cseresznyéből, barackokból, szilvákból. Ribizlik, szedrek, málnák és áfonyák is kerülhetnek a földbe, ezek lesznek kertünk legértékesebb, termő növényei. A gyümölcsfák szabadgyökeresen már 2000 forinttól megvásárolhatók, málnáért, ribizliért pedig 500 forint körül fizethetünk.

Ki ne hagyjuk az erdei fajokat se! Kökény, som, berkenye, csipkebogyó, bodza – hű társaink egy termő kertben. Tökéletesen alkalmazkodnak a hazai klímához, termésük, virágjuk és leveleik sokrétűen felhasználhatóak, alkalmasak sövény kialakítására, dísznövénynek, fészekrakó helynek, és még kerti élőlényeinknek is táplálékot nyújtanak. Szintén párszáz forintos áron elérhetőek szabadgyökeresen – érdemes beszereznünk belőlük.

Homoktövis, eperfák, mogyoró, és a vadgyümölcsök: vadalma és vadkörte – kiváló lehetőségek a kínálatból. Egy példány esetében is többezer forintos különbség lehet szabadgyökeres, földlabdás és edényes kivitel között, így nem túlzás azt állítani, hogy

egy jól megtervezett őszi ültetéssel több tízezer forintot, nagyobb kertek esetében akár százezre(ke)t is spórolhatunk.

Ugyanakkor mint minden esetben, most is vannak kivételek. Érdemes például tavaszra tolni a mediterrán régiók növényeinek ültetését. A szakemberek szerint az olyan kedvelt kerti növényeink, mint a gránátalma, az európai ciprus vagy a füge jobban szeretik a tavaszi ültetést, és a portugál babérmeggy vagy a télálló pálmák is jobban fejlődnek, ha tavasszal ültetik el őket. Szintén kivételt képeznek a Japán területéről eredő növények: a japán szentfa, a japán dérbabér, japán babérhanga és tőzegrozmaring is maradhat tavaszra. 

Fotók: Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka