Kert

Tuják helyett: elfeledett sövénynövényeink, amiket megszerethetsz

Az elmúlt húsz évben mindenki „tujalázban” égett – aztán jött a hidegzuhany. Egyértelművé vált, hogy a legtöbb díszkerti „belátásgátló” nem húzza már sokáig, ezért visszamentünk a kezdetekhez: rég félretett, de korábban jól bevált növényeink kerültek elő újra, amelyek tökéletesen teljesítik a sövényekkel szemben támasztott elvárásainkat. Mutatjuk, melyeket érdemes ültetni, ha egyszer a tujától búcsúzni kényszerülünk.

Szil, gyertyán és bükk – mi jut róluk először eszünkbe? Nekem dús, zöld lombkoronában végződő, magas törzsű fák, erdők és rengetegek. Bár messzire magasodó fákként ismerjük őket, tökéletes sövény nevelhető belőlük, méghozzá rendkívül egyszerűen.

Szil

Valószínűleg sokan találkoztak már a mindenféle hirdetésekben agyonsztárolt csodasövényekkel, amelyek több méteres növekedéseket ígérnek, kihalhatatlanságot, és földi paradicsomot. Elárulok egy nagy titkot: ezek legnagyobb része (szinte kivétel nélkül) a szil egy bizonyos fajtáját rejti. Hibrid szil, turkesztáni szil, Ulmus pumila Celer, Ulmus pumila var. arborea, Ulmus Turkestanica - megannyi változatban találkozhatunk vele, sokszor igen helytelen megnevezéssel.

A helyzet tehát hasonló, mint ahogyan azt megszokhattuk: nincs semmi extra a nagy ígéretekben, pusztán visszamentünk az alapokhoz.

Nem kell vagyonokat költenünk a „csodasövényekre”, elég, ha felkeresünk egy megbízható faiskolát vagy faárudát,

és szabadgyökeres szileket vásárolunk. Ültessük ikersorosan, eltolva vagy sűrűbben, ahogy a terület és a célok megkívánják. Ültetéskor érdemes egy kevés tápanyaggal ellátnunk, a fejlődés kezdeti szakaszán öntöznünk, ezzel biztosíthatjuk a megfelelő indulást és a későbbi problémamentességet. Pár év alatt gyönyörű zöld falat alkot, nyírható, alakítható, lehullott levelei pedig megfelelő visszatáplálást biztosítanak a tavasszal újra életre kelő növényeknek. Őszi lombszíne egyszerűen mesés hangulatteremtő erővel rendelkezik!

Gyertyán: mesébe illő sövény

Valósággal mesébe illő a gyertyán sövény őszi képe is. Hosszú életű, igénytelen, lassan nővő, nyírással jól karbantartható megoldás növény, sövények között válogatva éppen ilyenre vágyik az ember. Bár lombhullató, levélzete akár még télen is fennmaradhat. Sövényként magassága három-négy méteres lehet. Sorba vagy ikersorba, negyven cm tőtávolságban, napos helyre telepítsük! Kezdetben érdemes öntöznünk, de ahogy megerősödött, már erre sem lesz szükség. Kitűnő választás még modern díszkertekbe is.

Mogyoró: történelmi, de száműzött sövény

Ott van aztán a másik száműzött, a finom ropogtatni valót adó, történelmi mogyoró. Akár a három-öt méteres magasságot is elérheti, ráadásul fagytűrő, még a tartósabb mínuszokat is képes elviselni. Kedveli a napos-félárnyékos fekvést, de kerülnünk kell a tartósan tűző napnak kitett déli fekvésű kertrészeket, mert ezeken a helyeken nagyon lassan és gyengén fejlődik. Nem igényes a talajra, csak arra ügyeljünk, hogy ne sekély vízzáró rétegű, kötött talajba kerüljön, mert ebben az esetben gyökerei a pangó vízben hamar feladják a küzdelmet. Könnyen felmelegedő, semleges talajban fejlődik a legszebben. A frissen telepített sövényt hetente többször is locsolnunk kell, de ha ügyesek voltunk, az évek előrehaladtával egyre kevesebb gondozást igényel.

Som: ehető sövény

Sokoldalúan felhasználható, különösen magas dekorációs értékkel rendelkező cserje a som, amely ehető terméseivel is kényeztethet bennünket. Kora tavasszal, lombfakadás előtt nyíló sárga virágai nagyon mutatósak, skarlátpiros színű, fényes termései édes-savanykásak, nyersen, vagy lekvárnak befőzve is fogyaszthatók. Jó tűrőképességű növény, a meleg fekvést, meszes talajt kedveli.

Növekedése lassú, cserébe kifejezetten hosszú életű – megéri a várakozást.

Megosztó „sövénynövény”: a bükk

A szakembereket gyakran megosztja, de véleményem szerint megfelelő körülmények között bátran bevállalható a bükk sövényként történő nevelése is. Elbűvölő lombozatáért kedvelt, dekoratív, tucatnyi árnyalatban pompázó növényünk, amelynek levelei akár télen is a növényen maradhatnak. Viszonylag gyorsan növekszik, nyírott sövényként egy méterestől több méteresig is fejlődhet. Városi és vidéki környezetbe is jól illik, és alkalmas a szél elleni védelemre, bár ilyenkor számolnunk kell azzal, hogy télen elvesztheti leveleit. Egy sorban, harminc-negyven centiméterenként érdemes ültetnünk, napos helyre. A párás klímát kedveli, ezért elsősorban öntözött kertekben érzi jól magát.

Lucfenyő: a meglepetés

Kitűnő örökzöld megoldás a közönséges luc: nem igényel különleges bánásmódot, és tökéletes zajelnyelő! Telepítéshez a legalább hatvan-nyolcvan centi magas növényeket érdemes választanunk, nyolcvan centiméteres ültetési távolsággal. Ha olcsóbb megoldást szeretnénk, akkor lehetőségünk van fenyődugványokat vásárolni. Hátránya, hogy az ültetés után három évvel lesz kész a sövényünk – aki viszont türelmes, és nem ragaszkodik a gyors takaráshoz, annak ezt ajánlom. Gyönyörű örökzöld fal nevelhető belőle, de csak akkor, ha nem sajnáljuk tőle a tápanyagot!

Van tehát hova nyúlni, ha kertet építünk. És nem biztos, hogy mindig a legújabb és leghangzatosabb ígéretek lesznek a legjobb választások. Régóta velünk élő növényeink már bizonyítottak, és klímaváltozás ide vagy oda: edzettségük továbbra is kivételes.

Nyitókép: Sten Porse/Wikimedia

Ajánljuk még:

A bőrápolás és a tápanyag-utánpótlás mindenkori jolly jokere: a banánhéj a barátod!

Az egyik legismertebb trópusi gyümölcs, amely rendhagyó módon héjában tárolja a legtöbb vitamint és ásványi anyagot. Sajnos a hosszú út kibírásához a legtöbb banánt vegyszerekkel kezelik, ezért héja nem alkalmas a fogyasztásra – holott eredendően igen finom csemege készíthető belőle. De aggodalomra semmi ok: bemutatunk pár olyan hasznos háztartási praktikát, amiben jó hasznát vesszük a nem teljesen bio banánoknak is. De azért mégiscsak azt ajánlom, hogy amikor csak lehet, a kezelésmentes gyümölcsöt válasszuk!