Szomorú csere: négy növény, ami bírja az új klímánkat, és négy, ami nem

Kert

Szomorú csere: négy növény, ami bírja az új klímánkat, és négy, ami nem

A 120 éve nem látott mértékű aszály és forróság még a strapabíró növényekbe is belerúgott ezen a nyáron, de ettől függetlenül is régóta tisztában vagyunk vele: a klímaváltozás szép lassan átalakítja hazánk zöldfelületét. Természetkedvelőként rosszul esik leírni, de bizonyos növényektől sajnos búcsút kell vennünk lassan itthon. Mi az, ami viszont szépen fejlődik most nálunk?

4 növény, ami egyre kevésbé lesz jellemző kertjeinkben:

 

Tuja: noha sokáig nagy divat volt egybefüggő smaragdtuja-sorokkal körbekeríteni a kerteket, az elmúlt pár esztendőben megszaporodtak a kiszáradt, barnává satnyult sövények, ahol egyik növényről a másikra terjedtek a betegségek és kártevők. A tévhittel ellentétben azonban nem feltétlenül a kevés csapadék okozza ezen örökzöldek vesztét, sokkal nagyobb gondot jelent a mediterrán térségből bevándorló boróka-szú és boróka-díszbogár, ez a két kis kártevő ugyanis könnyen átfúrja és tönkreteszi az örökzöldek belsejét, ami végül a fák pusztulásához vezet. A tuja mellett veszélyeztetett a leylandi ciprus is.

Málna: ennek a kedvelt magyar gyümölcsnek a fénykora tulajdonképpen már végképp leáldozott itthon, ugyanis a 30 fokokat is rosszul tűri, nemhogy az ennél tartósabb és forróbb kánikulát. A korábbi 1500 hektáros termőterület mára 250 hektárosra zsugorodott, mert a nyarak szinte „rásütik” a bogyókat az ágakra, és a rossz terméshozamok teljesen elvették a gazdálkodók kedvét a málnától. Természetesen, otthon is lehet vele próbálkozni, de nagy sikert nem kell várni.

Angol gyep: az idei év abszolút vesztese a pihe-puha zöld pázsit lett, hiszen még az automata-öntözővel rendelkezők is felismerték: a gondozott gyep fenntartásához elképesztő mennyiségű vizet kell elpazarolni az aszályos időszakokban. A többieké meg szimplán kiégett. Az angol gyep egyszerűen nem a mi klímánkra való, hanem oda, ahol rendszeres a csapadék-utánpótlás a viszonylag sekélyen fekvő gyökerek számára. Nyilván ez a hely Anglia – de ebben az évben még a szigetlakók is akkora aszályt éltek meg, hogy talán bennük is felmerül a kérdés, van-e értelme a perjés pázsitnak.

Sárgabarack: a rosszabb években szeretünk azzal viccelődni, hogy lassan búcsút kell mondanunk a barackpálinkának, ez az állítás azonban cseppet sem tréfadolog: a sárgabarackra valóban rájár a rúd. A klímaváltozás következtében ugyanis abszolút szeszélyessé vált az időjárás, a februári felmelegedések beindítják a rügyfakadást, hogy aztán az áprilisi fagyok tönkretegyék a termést – ez a jelenség régen is létezett, de nem ilyen gyakorisággal. Ha folytatódik a kaotikus időjárás, szép lassan végleg búcsút inthetünk ennek a zamatos gyümölcsnek.

4 növény, ami egyre jobban érzi magát nálunk:

 

Füge: nem rémlik, hogy gyermekkoromban bárhol láttam volna fügefát az utcákon, pedig valószínűleg már akkor is bírta a klímánkat, az elmúlt pár évben pedig egyértelműen a magyarok új kedvencévé avanzsált ez a különleges gyümölcscserje. Bár a nagy fagyok kárt tehetnek benne, mióta itthon nem jellemzőek a tartósan hideg telek, a fügék is bőséges terméssel látnak el.

Leander: tipikusan az a mediterrán virág, amely manapság már a legtöbb kertben megtalálható itthon. De nem volt ez mindig így: főleg a rossz fagytűrőképessége miatt. Az utóbbi években azonban bebizonyosodott, imádja az egyre melegedő nyarainkat a megfelelő helyen történtő átteleltetés mellett, sőt, a bátrabbak már télen is kint hagyják a földbe ültetve a nagyobb példányokat – állítólag nem fagynak el. De kipróbálni csak saját felelősségre ajánlom!

Kiwi: bár a köztudat a fügéhez hasonlóan déligyümölcsként tartja számon, a kiwi valójában a mérsékelt égöv növénye. Egy titka van, oda kell rá figyelni, hogy a töveket kettesével ültessük, a kiwinek ugyanis van „fiú” és „lány” növénye, a porzás pedig csak akkor történik meg, ha egyszerre mindkettő megtalálható a kertünkben – ebben az esetben azonban szinte biztos a siker. Télen sem igényel különös gondozást.

Pálma: szerintem a pálmáról mindenkinek a párás, forró amerikai nagyvárosok és a tengerparti üdülőhelyek jutnak az eszébe, hiszen ez egy olyan növény, ami köztudottan melegigényes. Léteznek azonban télálló pálmák is, például a kínai kenderpálma – itthon főleg ez található meg a magánkertekben –, amely fiatalkorában igényli ugyan a téli takarást, ezt követően azonban komolyabb védelem nélkül is képes túlélni a magyar teleket.

Ajánljuk még:

 

Már követem az oldalt

X