Kert

Szomorú csere: négy növény, ami bírja az új klímánkat, és négy, ami nem

A 120 éve nem látott mértékű aszály és forróság még a strapabíró növényekbe is belerúgott ezen a nyáron, de ettől függetlenül is régóta tisztában vagyunk vele: a klímaváltozás szép lassan átalakítja hazánk zöldfelületét. Természetkedvelőként rosszul esik leírni, de bizonyos növényektől sajnos búcsút kell vennünk lassan itthon. Mi az, ami viszont szépen fejlődik most nálunk?

4 növény, ami egyre kevésbé lesz jellemző kertjeinkben:

 

Tuja: noha sokáig nagy divat volt egybefüggő smaragdtuja-sorokkal körbekeríteni a kerteket, az elmúlt pár esztendőben megszaporodtak a kiszáradt, barnává satnyult sövények, ahol egyik növényről a másikra terjedtek a betegségek és kártevők. A tévhittel ellentétben azonban nem feltétlenül a kevés csapadék okozza ezen örökzöldek vesztét, sokkal nagyobb gondot jelent a mediterrán térségből bevándorló boróka-szú és boróka-díszbogár, ez a két kis kártevő ugyanis könnyen átfúrja és tönkreteszi az örökzöldek belsejét, ami végül a fák pusztulásához vezet. A tuja mellett veszélyeztetett a leylandi ciprus is.

Málna: ennek a kedvelt magyar gyümölcsnek a fénykora tulajdonképpen már végképp leáldozott itthon, ugyanis a 30 fokokat is rosszul tűri, nemhogy az ennél tartósabb és forróbb kánikulát. A korábbi 1500 hektáros termőterület mára 250 hektárosra zsugorodott, mert a nyarak szinte „rásütik” a bogyókat az ágakra, és a rossz terméshozamok teljesen elvették a gazdálkodók kedvét a málnától. Természetesen, otthon is lehet vele próbálkozni, de nagy sikert nem kell várni.

Angol gyep: az idei év abszolút vesztese a pihe-puha zöld pázsit lett, hiszen még az automata-öntözővel rendelkezők is felismerték: a gondozott gyep fenntartásához elképesztő mennyiségű vizet kell elpazarolni az aszályos időszakokban. A többieké meg szimplán kiégett. Az angol gyep egyszerűen nem a mi klímánkra való, hanem oda, ahol rendszeres a csapadék-utánpótlás a viszonylag sekélyen fekvő gyökerek számára. Nyilván ez a hely Anglia – de ebben az évben még a szigetlakók is akkora aszályt éltek meg, hogy talán bennük is felmerül a kérdés, van-e értelme a perjés pázsitnak.

Sárgabarack: a rosszabb években szeretünk azzal viccelődni, hogy lassan búcsút kell mondanunk a barackpálinkának, ez az állítás azonban cseppet sem tréfadolog: a sárgabarackra valóban rájár a rúd. A klímaváltozás következtében ugyanis abszolút szeszélyessé vált az időjárás, a februári felmelegedések beindítják a rügyfakadást, hogy aztán az áprilisi fagyok tönkretegyék a termést – ez a jelenség régen is létezett, de nem ilyen gyakorisággal. Ha folytatódik a kaotikus időjárás, szép lassan végleg búcsút inthetünk ennek a zamatos gyümölcsnek.

4 növény, ami egyre jobban érzi magát nálunk:

 

Füge: nem rémlik, hogy gyermekkoromban bárhol láttam volna fügefát az utcákon, pedig valószínűleg már akkor is bírta a klímánkat, az elmúlt pár évben pedig egyértelműen a magyarok új kedvencévé avanzsált ez a különleges gyümölcscserje. Bár a nagy fagyok kárt tehetnek benne, mióta itthon nem jellemzőek a tartósan hideg telek, a fügék is bőséges terméssel látnak el.

Leander: tipikusan az a mediterrán virág, amely manapság már a legtöbb kertben megtalálható itthon. De nem volt ez mindig így: főleg a rossz fagytűrőképessége miatt. Az utóbbi években azonban bebizonyosodott, imádja az egyre melegedő nyarainkat a megfelelő helyen történtő átteleltetés mellett, sőt, a bátrabbak már télen is kint hagyják a földbe ültetve a nagyobb példányokat – állítólag nem fagynak el. De kipróbálni csak saját felelősségre ajánlom!

Kiwi: bár a köztudat a fügéhez hasonlóan déligyümölcsként tartja számon, a kiwi valójában a mérsékelt égöv növénye. Egy titka van, oda kell rá figyelni, hogy a töveket kettesével ültessük, a kiwinek ugyanis van „fiú” és „lány” növénye, a porzás pedig csak akkor történik meg, ha egyszerre mindkettő megtalálható a kertünkben – ebben az esetben azonban szinte biztos a siker. Télen sem igényel különös gondozást.

Pálma: szerintem a pálmáról mindenkinek a párás, forró amerikai nagyvárosok és a tengerparti üdülőhelyek jutnak az eszébe, hiszen ez egy olyan növény, ami köztudottan melegigényes. Léteznek azonban télálló pálmák is, például a kínai kenderpálma – itthon főleg ez található meg a magánkertekben –, amely fiatalkorában igényli ugyan a téli takarást, ezt követően azonban komolyabb védelem nélkül is képes túlélni a magyar teleket.

Ajánljuk még:

Suhajda Szilárd tiszta mászása: a hegy előtti tisztelgés és alázat egy formája

Suhajda Szilárd idén március 23-án indult útnak Nepálba, hogy a Kyocera Everest 2023 Expedíció során tiszta mászással jusson fel a világ legmagasabb csúcsára, 8 848 méterre. Ma már rengetegen próbálkoznak a Mount Everest megmászásával, akár (szinte) teljesen laikusként is befizethetünk egy utazási iroda szervezett túrájára, hogy eljussunk az alaptáborba vagy még feljebb. Mindez azonban össze sem hasonlítható azzal, amire Szilárd vállalkozott.

 

Már követem az oldalt

X