Segítség, valami nem stimmel a palántámmal!

Kert

Segítség, valami nem stimmel a palántámmal!

Aki már nevelt palántákat odahaza, az pontosan tudja, hogy azért ez nem is olyan egyszerű feladat. Számos nem várt, kellemetlen helyzet adódhat az apró magokból szárbaszökkenő palánta felnevelése közben, ezért nem árt felkészülnünk rá, hogy milyen akadályokat kell leküzdenünk. Mutatjuk a leggyakoribb problémákat és megoldásaikat!

Ki sem kelt a mag

Olykor-olykor kedvünket tudja szegni, ha az elültetett magok közül csak egy-egy bújik elő, a többi pedig némán rejtőzik a palántaföldben. Számos apró figyelmetlenség okozhatja ezt a jelenséget, például azért, mert minden növénynek más-más a csírázási ideje, de az is előfordulhat, hogy valamit nem jól csináltunk.

Ha nem megfelelő a hőmérséklet, lehetséges, hogy a vártnál tovább fog tartani a csírázás.

Olyan helyzet is adódhat, hogy nem megbízható helyről vásároltunk magot, vagy nem címkéztük fel az évekkel korábban eltett magjainkat, és egészen egyszerűen „lejárt a szavatosságuk”.

Fotó: Pixabay / Petra

Nézzük meg, hogy megfelelően öntöztük-e az apró magokat! Elég vizet kaptak, vagy éppen nem kaptak-e túl sokat? Ellenőrizzük a vetési mélységet: biztos nem vetettük túl mélyre? Vannak olyan növények, amelyek fényre csíráznak, ezért be sem kell temetni őket földdel – ellenőrizzük, hogy az elvetett magunk ilyen-e?

Egy biztos: ha a mag nem csírázik ki, annak határozott oka van, és egy lépésről lépésre haladó kizárásos módszerrel rá fogunk jönni, hogy mi lehet a háttérben.

Fotó: Unsplash / Joe Luis

Magasra tör, de nagyon satnya

Csírázás pipa, de valami nem stimmel a palántáimmal. Vékony, langaléta és elég csúnyácska – még avatatlan szem is látja, hogy valami nem oké. Ez általában akkor fordul elő, ha a növényeknek kevés fény áll rendelkezésükre, ám a kevés fény mellé magas hőmérséklet társul. Ha nem túl ideálisak a körülményeink, akkor már azzal is sokat segíthetünk a helyzeten, ha ritkábban vetjük el a magokat, és több helyet adunk a palánták fejlődésének. Így kevésbé lesz ádáz harc köztük a fényért és tápanyagokért – így valamelyest tudjuk kompenzálni a nem ideális környezeti feltételeket. 

A palántanevelés időszakában a növényeknek általában 14-16 óra világosságra van szükségük 

– nem véletlenül lámpázzák őket a profik… A LED lámpák viszont igencsak aranyáron vannak, ezért egy hobbi palántatermesztőnek nem éri meg beruházni rájuk. A megoldás ez esetben is egyszerű: nem kell rohanni a palántaneveléssel, februárban csak tervezgessünk nyugodtan, és ráérünk márciusban kesztyűt húzni. Ilyenkor már több a természetes fény, és egy gyakori forgatással elérhetjük, hogy minden növényünk elegendő fényhez jusson.   

Fotó: Pixabay / RD LAW

Kidőltek a palántáim!

Sajnos láttam már eleget, és minden évben reménykedek, hogy idén megúszom – ez a palántadőlés: az egyik legbosszantóbb baki a palántanevelés során. A palánták ilyenkor oldalra dőlnek, és lassan elsatnyulnak. Gombafertőzés áldozataivá válnak – és sajnos menthetetlenek. A legtöbben ezt megoldják vegyszeres kezeléssel, de öko vonalon erről szó sem lehet, úgyhogy inkább koncentráljunk a megelőzésre: dolgozzunk tiszta eszközökkel és termesztőedényekkel, és gondoskodjunk a nevelőhelyiség szellőztetéséről! Ne legyen a gombáknak kedvező nedves levegő odabent, és gyakorta járassuk meg a levegőt egy rövid szellőztetéssel!

Levélgondok

A növény talán legbeszédesebb része palánta korában a levele.

Ha a palánták levélszíne megváltozik, az mindig valamilyen tápanyaghiányra utal.

A halvány vagy sárga csíkok megjelenése a nitrogénhiány jelei, a lilás vagy vöröses levelek a foszforhiányt, a barna levélszélek a káliumhiányt jelzik. Ilyenkor gondoskodjunk a megfelelő tápanyagellátásról, hogy növényeink békében fejlődhessenek tovább. Ellenkező esetben akár el is búcsúzhatunk az addigi munkánktól…

Ha a levelek bepödrődnek, az általában a kiszáradás jele, de ahhoz nagyon figyelmetlennek kell lenni, hogy ezt a fázist elérjük. Ha minden nap legalább egyszer ránézünk neveltjeinkre, és kielégítjük egyértelműen jelzett igényeiket, akkor ez nem okozhat gondot. Ha úgy látjuk, hogy a helyiség levegője túl száraz, és nem tudjuk máshová vinni őket, akkor fogjunk egy sprickát, és naponta párszor párásítsunk be, fújjuk át a palántákat!

Fotó: Pixabay / Milos Rkic

Túl sok volt a víz

Lelkes kertbarátok gyakori problémája a túlöntözés.

A túl sok víz megfullasztja a gyökereket, mert kiszorítja a levegőt körülöttük.

Ilyenkor a levelek lekonyulnak, és a szár megdől. Nagyon figyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl palántáinkat! Emellett pedig arra is ügyeljünk, hogy a palántaföld könnyen áteressze a vizet, legyen laza, és az edény se legyen zárt aljú, hogy a felesleges víz kifolyhasson alul. A földnek nem kell állnia a vízben, nem kell tocsognia, csupán nedvesen kell tartani azt. Öntözés során inkább apróbb adagokkal, de többször locsolva érezzünk rá a helyes arányra!

Természetesen ezeken kívül még számos meglepetéssel találhatjuk szembe magunkat – a penészesedő földtől kezdve a kártevőkig. De úgy gondolom, ha felkészülten vágunk bele a palánták felnevelésébe, akkor ezeknek az alapvető hibafaktoroknak a kiküszöbölésével egy sikeres szezont tudhatunk majd magunk mögött.

Sikeres palántanevelést kívánunk mindenkinek!

Ajánljuk még:

Kezdetét vette a költési szezon – vigyázz te is kerted madaraira!

Kezdetét vette az igazi tavasz, és ezzel együtt a természet is új életre kel. Egymás után bontják szirmaikat a virágok, csapatostul rajzanak ki a beporzók, és nászénekektől vált hangossá a kertünk. Az év egy különösen csodálatos időszaka ez, amikor milliónyi élet kezdi meg szárnyalását, beépülve a természet sokszínű rendszerébe, hogy puszta létezésével is segítse a fennmaradásért vívott küzdelmeket.

 

Már követem az oldalt

X