Kert

Rézsűt megkötő növények: mit ültessünk nehéz terepre?

Van az úgy, hogy bármilyen kertet is álmodunk meg magunknak, a terepviszonyok, a „készen kapott” alapok keresztbe húzzák számításainkat. Ilyen átkos örökség a rézsű, főleg, ha meredek fajta. De megküzdöttem vele, és jelentem: élek. A küzdelem pedig nem is vészes, ha megfelelő növényekkel az oldalunkon indulunk neki.

A meredek talajviszonyok nem a legkedveltebb élőhelyei növényeinknek. A déli oldalon a meredekebb szögben érkező napsütés okozhat fokozott hőterhelést számukra, a víz pedig olyan gyorsan lefolyik a területről, hogy mire a rézsű lakói észrevennék, már csak hűlt helyét lelhetik. Nem tudunk mást tenni, mint szívósság szerint választani: minél meredekebb a beültetni kívánt lejtőnk, annál ellenállóbb, szárazságtűrőbb növényekkel érdemes megtöltenünk.

Az sem árt, ha választottunk az idő előrehaladtával sűrű gyökérhálózatot növeszt, hiszen ez fogja majd megakadályozni, hogy egy – manapság egyre gyakoribb – intenzív esőzés megcsúsztassa a sártömegeket. Rendkívül kellemetlen tud lenni, mikor több tucatnyi sikertelen próbálkozás ellenére is egyre csak a lefolyt földtömegeket látjuk egy reggel – higgyétek el, ebben volt részem elégszer. Viszont mióta kiismertem a területet, és megtaláltam az idevaló növényeket, a kiüresedett foltok illetve a betemetett és elhalt növények képe, a leomló föld lapátolása rémálmaimban jön már csak elő.

Természetesen a kertépítészet tudománya a rézsű által okozott nehézségek feloldására számtalan megoldást kínál. A legkülönfélébb rézsűelemek és falak mellett már komplett épületeket is telepítenek a lejtők felfogására, de kaphatóak különféle fóliák is. Mi most arra adunk tippeket, milyen növényeket érdemes a rézsűbe ültetni, ha ezt a megoldást választanánk.

Mit ültessünk a rézsűbe?

Az egyik legkedveltebb rézsűfogó a boróka. Örökzöld, metszeni sem muszáj, és igen tetszetős fajtái vannak. Arra feltétlenül ügyeljünk, hogy az terülő habitusú fajták közül válasszunk, és érdemes ezen belül is a gyorsabban nővő típusokra alapozni. A Juniperus chinensis ’Pfitzeriana’, a Juniperus horizontalis ’Blue Chip’ vagy ’Blue Star’, illetve a közönséges boróka terülő változata, a Juniperus communis ’Repandens’ a legkedveltebb fajták.

 Boróka

Jól működik másik kedvencem, a madárbarát kert elengedhetetlen növénye: a madárbirs (Cotoneaster) is. Érdemes télizöld fajtát választanunk belőle, így egész évben díszítheti lejtőnket. Sok fajuk hajtása legyökeresedő, ezt ki szereti, ki nem. Én amondó vagyok, ha a rézsű befuttatása és megkötése a cél, akkor hálásak lehetünk ezért a tulajdonságáért. Sokféle típus közül választhatunk: a Cotoneaster radicans ’Eichholz’ erős növekedésű talajtakaró, az egyik legellenállóbb típus. A Cotoneaster horizontalis ’Bella’ levelei mutatósak, jobban terül, viszont páraigényesebb. A Cotoneaster dammeri ’Parkteppich’ fajtája sűrű ágrendszert nevel, a ’Major’ lassú növekedésű, de tökéletes sziklakerti növény. Mielőtt rányúlunk az első kezünkbe akadó kaspóra, mindenképpen tájékozódjunk, mert a különböző fajtákkal más-és más kompozíciót tudunk létrehozni!

 Madárbirs

Kedvelt rézsűfogó a molyhos madárhúr (Cerastium tomentosum) is. Levele szürke, virágai fehérek. Gyakori gondozást igényel, mert ha virágzás után nem vágjuk vissza, akkor rövid időn belül hajlamos a nyúlásra, ritkulásra – és ebben a formában már igencsak sokat ront az összképen!

Persze, hogy nem maradhat ki az örök favorit, a borostyán sem! Régebben csak árnyékos helyekre ajánlották, de ma már számtalan fajtájának köszönhetően kiválóan dolgozhatunk vele a napon is. Általános szabály (ami alól persze mindig vannak kivételek), hogy a zöld levelű fajták inkább árnyékban szeretnek növekedni, míg a tarka típusok mehetnek a napra. A borostyánokat fiatalabb korukban érdemes öntöznünk, mert felnőve és megerősödve kiváló szárazságtűrésükkel hálálják meg a korábbi gondoskodást. Vigyázzunk ugyanakkor, hogy őshonos borostyánt ültessünk, véletlenül se az invazív budai borostyánt!

Lejtős területek kedvelt növénye a japán rózsa (Rosa rugosa) és a törpemandula (Amygdalus nana) is, az árnyékos helyekre pedig a télizöld orbáncfű (Hypericum calycinum), az ólomgyökér (Ceratostigma plumbaginoides) vagy a ködvirág (Andrachne colchica) szokott jó megoldásnak bizonyulni. Napos oldalra szeretik a borbolyát ültetni, de láttam már csodaszép iszalagos futtatást, és a kúszó lonc sem maradhat ki a felsorolásból.

 Cserjés pimpó

Cserjés pimpó (Potentilla fruticosa), Téli Jázmin (Jasminum nudiflorum), különféle kecskerágók és meténgek – ezek is remek rézsűnövények lehetnek, de ha egy kis illatra vágyunk, esélyes a levendula, kakukkfű, rozmaring és zsálya termesztése is egy-egy ilyen lankán. Az apróbb növényeket sem kell lebecsülni: az ínfű vagy a tollas szegfű, esetleg a csenkesz is megállhatja a helyét.

 Levendula

A rézsű növényekkel való megkötése nagy munka, de ha van elég türelmünk és kitartásunk, igazi oázist teremthetünk. Bár egy dolgot el kell árulnom: a nagyon rossz állásból induló rézsű esetében valószínűleg sosem fogunk tudni lazítani, mert mindig lesznek üres foltok, amiket pótolnunk kell. Már csak azért is, mert a szorgos kis talajlakók imádják tönkre vágni a kínkeservesen összenövesztett alkotásainkat…

De a természet már csak ilyen: mindig tartogat meglepetéseket.

Ajánljuk még:

Tervezzünk színt a kopár kertbe! – Képeken kedvenc növényeink, amik lombhullás után is díszítenek

Borongós égbolt, csupasz fák, elhervadt virágok – ilyesmi képet társítanak sokan az őszi kerthez. Értem ezt, de mégsem. Mert mégis miért lenne kopár vagy barna az őszi és téli kert, miért ne díszíthetne az elkövetkezendő hónapokban is milliónyi fényével? Nemcsak lombhullatókból áll a világ, és nemcsak a virágszirmok boríthatják pompába az ágyásokat. De még mennyire, hogy nem!