Kert

Nevelj gombákat a kertben, és még a gyep is hálás lesz érte

Ha azt halljuk: gomba, az erdők mélysége jut eszünkbe. Pedig a gombáknak ugyanúgy helye van a kertben, mint a legszebb évelőágyásoknak, és ugyanúgy szerves részei lehetnek a pázsitnak, mint a rovarvonzó, nektárral csalogató, üde színekben pompázó virágok. Egy gyep ugyanis csak akkor lehet igazán egészséges, ha nemcsak rovar-, hanem gombabarát is egyben.

Ha a gyepes területünkön olyan klasszikusok élnek, mint a tölgy, a bükk, a gyertyán, a nyír, a mogyoró, a hárs, az éger vagy a fűz, akkor nagy eséllyel fennáll a mikorrhiza gombák népes csapatának jelenléte. A mikorrhiza gombák hasznairól és környezetre gyakorolt hatásairól már korábban írtunk: gyakorlatilag nélkülözhetetlenek a tápanyagban szegény talajok és életközösségüknek fenntartásában.

Márpedig számos olyan, ártatlannak tűnő beavatkozást végzünk el nap mint nap, amelyek nagymértékben rontják az életfeltételeiket – a legjobb példa erre a talaj túltrágyázása. Az ezzel kapcsolatos tévhitek eloszlatására, és a hasznos organizmusokat támogató kertészkedés érdekében Hollandiában feltörekvőben van az úgynevezett gombabarát gyepkezelés technikája.

Ez egy olyan átgondolt talaj- és gyepkezelési módszer, ami a hasznos gombákon keresztül éri el az élőhely kiegyensúlyozott fenntartását. A gombáknak ugyanis nemcsak az erdőben van helye, és a mikorrhizákon kívül számos olyan gombafaj ismert, ami hasznos lakója lehetne kertünknek.

Mi a gombák haszna?

Egyrészt praktikusak: ha vannak a területünkön olyan kihasználatlanul álló részek, amelyek erősen árnyékosak, és szinte lehetetlen rajtuk zöldségeket, gyümölcsöket termeszteni, akkor azok tökéletes helyei lesznek a gombáknak! Természetesen a gombák gasztronómiai felhasználása nem játék: csak akkor szedjük le és fogyasszuk őket, ha biztosak vagyunk abban, hogy ehető fajtával van dolgunk.

 

Másrészt, ha beengedjük a gyepre az odatévedő gombákat, akkor tápanyagban gazdag közegeket teremthetünk a kertünkben, támogathatjuk a tápanyag-ciklust és javíthatjuk a talaj egészségét is – így növényeinknek extra lendületet adhatunk a növekedéshez. A gombák egyik fő funkciója ugyanis a szerves anyagok visszakeringetése a talajba. Az összetett szerves molekulákat egyszerűbb formákká bontják, amelyekhez a növények könnyebben hozzáférhetnek. Ez a folyamat elősegíti a tápanyagok hosszú távú tárolását. A több szervesanyag pedig nagyobb víztartó képességet, porozitást (agyagos talajoknál ez különösen fontos) és a talaj szerkezetének javulását is magával hozza.

Ráadásul vannak olyan gombák, amelyek biokontrollszerként is működhetnek a kertben bizonyos kártevők ellen, segítve ezzel a gyökérrothadás mérséklését is. Számos kutatás megerősítette, hogy veleszületett képességük van a fonálférgek tizedelésére: akár egy nap alatt teljesen lebontják őket. A cukorrépa-fonálféreg például egy növényi patogén fonálféreg, ami több mint kétszáz különböző növényt fertőz meg, köztük a cukorrépát, a káposztát, a brokkolit és a retket. Az elmúlt években kísérletet folytattak laskagombákkal, és megállapították, hogy

a féregpopuláció akár 85 százalékát is el tudják pusztítani.

A gombákat tudatosan is telepíthetjük kertünkbe, és akár zöldségágyásainkban, mulcsozott területeinken is termeszthetjük őket. Így megvalósíthatjuk a legoptimálisabb helykihasználást, és hozzájárulhatunk olyan természeti kapcsolatok kialakulásához, amelyek kölcsönösen támogatják egymás fejlődését és életben maradását. 

Egyben diagnózis

A természetben minden egyes elemnek jelentése van. Nincs ez másképp a gombák esetében sem. A kertünkben megtalálható gombafajok számos információt adnak nekünk:

akár egy teljes kórképet is kaphatunk általuk a lábunk alatt zajló folyamatokról.

Ugyanis jellegzetes fajai vannak a háborítatlan gyepeknek és a kimerült talajoknak is. Egyes fajok megjelenése azt kiabálja: hé, elsavasodott a talaj! Mások a túllegeltetésre vagy éppen a túltrágyázásra figyelmeztetnek. Így a kertünkben megtelepedő gombák nemcsak támogatják az életközösséget, hanem egyben diagnózist is adnak, ez pedig egyre fontosabb abban a folyamatosan változó környezetben, amelyhez nap mint nap alkalmazkodnunk kell.

Ha van fa

A gombabarát gyepkezelési irányelvek alapvetően két esetet különböztetnek meg: ha vannak fák is a gyepen, illetve ha nincsenek. Az előbbi esetben az első és legfontosabb szabály, hogy hagyjuk békében megöregedni a matuzsálemeket. Nem baj, ha már nem teremnek annyit, és akkor se ragadjunk fűrészt, ha már kevésbé lombosak. Ameddig csak lehet, hagyjuk állni őket, és ültessük el pár méterrel arrébb az utódjukat.

 

Világszerte egyre gyakrabban használják a gombákat a fa helyének és állapotának felmérésére – többek között ezzel foglalkozik a mikológiai faértékelés tudománya is. Azoknak, akiket mélyebben érdekel a fák és gombák közötti kapcsolatrendszer, ajánlom a Mikológiai faértékelés: nincs fa gomba nélkül című könyvet. 

Az öreg fa tehát kiváló élőhelye a legkülönfélébb gombafajoknak, ráadásul több száz, nagyrészt láthatatlan szervezet otthona is egyben, Egy külön ökoszisztéma az ökoszisztémában, aminek nem léte olyan sebet ejtene a kert kiegyensúlyozott rendszerén, amit emberi erővel lehetetlen lenne ellensúlyozni.

Idős fákra tehát szükség van, és az utánuk maradó holt fákra is legalább annyira.

Sokan most azt hiszik, hogy egy-egy kidőlt fatörzs otthagyása éket ver a kert egységébe. Nekik üzenem: ez csak látásmód és kreativitás kérdése. Nemrégiben én is sokat harcoltam a viharban kidőlt diófánk megtartásáért, ami tekintélyes törzsével keresztbe szelte a pázsitot. Kétméteres gyökérátmérővel meredt a magasba, és mit ne mondjak: tényleg nem volt szívmelengető látvány. De tudva azt, hogy még így is hasznos életek ezreinek őrzője, nem engedtem eltávolítani. Az, hogy kinek tetszik, kinek nem, egyéni ízlés kérdése. A mi kertünkbe viszont tökéletesen beilleszkedett és kivívta magának a nem túl sokszor hallott elismerést: jó, hogy nem hagytad elvinni.

Ha nincs fa

Ha a pázsitunkon nemigen akadnak tekintélyes lombkoronások, akkor a szaprofiták lephetik el a talajunkat – ez egy olyan élőlényekre alkalmazott gyűjtőnév, amelyek elhalt növények vagy állatok korhadó, rothadó szerves anyagaiból, bomlástermékeiből táplálkoznak. Ezek a szaprofita gombák eltakarítják az elhalt füvet, de a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem károsítják a gyepet.

Ma már azt is tudjuk ezekről az aktív takarítókról, hogy minden évben megközelítőleg ugyanarra a helyre térnek vissza, amíg van elegendő takarítani való. A micélium (gombafonalak talajt átszövő összessége) gyakran hosszú évekig túlél a föld alatt, és a gombatelep évről évre nagyobb lehet. Tehát attól, hogy nem látjuk, még ott van:

autópályahossznyi fonalak és telepek dolgoznak nap mint nap azért az egységért, ami a zöldségeinket és gyümölcseinket adja.

Micéliummal gazdagon átszőtt területet jelezhet, ha a fű magasabbra nő, ugyanis a micélium sok nitrogént szabadít fel az elhalt anyagok emésztésekor. Azzal azonban számolnunk kell, hogy a micélium versenyez a fűvel a vízért és a táplálékért, ezért egy gombabarát gyep sosem lesz holland pázsit, akármennyit is öntözzük és dédelgetjük azt… Ha tehát gombabarát gyepre vágyunk, akkor le kell mondanunk a természetellenesen csillogó, tökéletes fűszálakról.

A boszorkánykörök: a gombák életében jól ismert jelenség a boszorkánykörök rendszere. Ez egy gombacsoport, ami egy adott területen, egy adott körben nő a gyepen. A kör összes gombája innen származik, gyakorlatilag egy micéliumszövedék, egy telep az egész, ami évről évre nagyobbra nő. Ezeket a köröket mi is láthatjuk, amikor a nedves őszi napokon hirtelen csokrokban jelennek meg gombáink a kertben.

A gombabarát kert alapszabályai

Az egyik legfontosabb, és abszolúte átértékelendő szokás a gyomirtás berögződése. Semmiképp se használjunk vegyszeres gyomirtót. Ugyanis minél több gazt pusztítunk el, annál több gyomot kapunk vissza, bármennyire hihetetlennek hangzik is: a gyomirtás során megnyitott gyepfoltok kiváló helyet biztosítanak a nemkívánatos növényeknek, és ha a tetejében még műtrágyát is alkalmaznánk, akkor azzal csak elősegítenénk a gyomok gyökeresedését. Ha pedig az egyik faj túlszaporodik, az mindig a másik rovására megy, így nem kell sokat magyarázni, hogy egy-egy faj térnyerése miként hat az élőhely egészségére.

A gombabarát kertben az egyik legnagyobb különbség a gyepalkotók összetételében rejlik. Érdemes a mohák számára életteret kialakítani:

a mohák megvédik a talajt a kiszáradástól, és gondoskodnak arról is, hogy kevesebbet kelljen kaszálnunk.

Segítenek a megfelelő gombabarát környezet kialakításában, ösztönzik a hasznos fajok megtelepedését.

 

A mohák mellett teret kell hagynunk a vadvirágoknak is, hogy a kertben mindig legyen elegendő nektár a rovarok számára – ezzel segítjük a biodiverzitás kibontakozását és a terület ökoszisztémájának helyreállítását is. Azonban nagy hangsúly van a mértékletességen! A gombabarát kert esetében ugyanis pont az a lényeg, hogy a pázsitot nemcsak virágok, hanem gombák is színesítik (ellentétben a klasszikus ökológiai szemléletű kerttel). Például az olyan virágok, mint a százszorszép, nagy számban kedvezőtlenül hatnak a gombák megtelepedésére, ezért mind a fajválasztásnál, mind a mennyiség meghatározásánál oda kell figyelnünk

Kertünkben a fák körüli helyek elsavasodása, eutrofizációja, tömörödése, nedvesedése és kiszáradása befolyásolja a fák, gombák és a talajélet alkotta rendszert mind közvetve, mind közvetlenül: azaz a pázsit gombáit is. Ezért nagyon fontos, hogy ne műtrágyázzunk szervetlen termékekkel, maximum szerves anyagokal. Ugyanis a gombáknál jelentkező változások visszahatnak a környező élőlényekre: károsodhat a növények gyökérrendszere és jobban ki lesznek téve a károsítóknak is. 

Természetesen a gombabarát gyepkezelésnek számos trükkje és gyakorlata van még, ezeket ebben a kiadványban részletesen is olvashatjátok.

Láthatjuk, hogy a gombabarát gyepkezelés egy eddigiektől merőben eltérő gyakorlat, amit a konvencionális kertészkedést folytatóknak még emészteniük kell. A fűben megbúvó kalapkák, a fák tövében felbukkanó termőtestek sokak számára csak az oda nem illő, azonnal eltávolítandó idegen elemek halmazát jelentik: tévesen. Mindenkit arra biztatok, hogy ismerkedjen meg vele minél részletesebben, mert a természet csodás világának megannyi összefüggésére és kapcsolatrendszerére láthat rá általa. 

 Fotók: Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka

Ajánljuk még:

Barack last-minute: mi minden készülhet a lekváron túl?

Kajszibarack vagy sárgabarack, nevezzük, kinek ahogy tetszik. Érdemes minél többet bespájzolnunk belőle, hiszen számos jó tulajdonsága mellett van egy kevésbé előnyös oldala is: rendkívül szeszélyes. Az idei évben kegyes volt hozzánk: most akadt termés. Azt azonban sosem tudhatjuk, hogy az elkövetkezendő nyarakon számíthatunk-e rá. Íme tehát egy kis kajszi-kisokos, hogy legyen miből válogatnunk az idei befőzések során.
 
 
 
 

 

Már követem az oldalt

X