Nem minden születő apró életnek örülünk egyformán – védjük okosan kertünket a kártevők ellen májusban is!

Kert

Nem minden születő apró életnek örülünk egyformán – védjük okosan kertünket a kártevők ellen májusban is!

A májusban berobbanó tavasz nemcsak a virágba boruló környezetet hozza magával, hanem milliónyi apró élet születését is. Bizony bőven akad közöttük olyan is, aminek nem örülünk – legalábbis akkor biztosan nem, ha ebben az évben szeretnénk fáinkról egészséges terméseket leszedni, méghozzá bőséggel. De mi ellen kell védenünk kertünket májusban? Nézzük meg részletesen!

Mi ellen időszerű a védekezés májusban a gyümölcsösben?

Az alma esetében számolnunk kell a levéltetű, az almailonca, a levélbarkó, az almamoly és az araszoló hernyók elleni védekezéssel. Betegségek közül a lisztharmat és a ventúria elleni lépések megtétele lesz időszerű. Ugyancsak számolnunk kell az almamollyal és a ventúriával a körte esetében is, azonban itt még a sodrómoly és a poloskaszagú darázs elleni védekezés is esedékes lehet.

Kajszifáink védelmében a sztigmina, a monilinia és az apiognomóniás levélfoltosság elleni lépéseké a főszerep májusban, kártevők közül pedig a barackmollyal és a keleti gyümölcsmollyal kell számolnunk.

Az őszibarack esetében kicsit egyszerűbb a helyzet: a levéltetű és a barackmoly mellett mindösszesen a monilinia és a lisztharmat elleni védekezés válthat szükségessé.

Fotó: Pixabay / Sonja Kalee 

A meggyet a levéltetvektől és a pajzstetvektől kell megvédenünk, és gondolnunk kell a sztigminás levélbetegség és a blumeriellás levélfoltosság megelőzésére is. A szilva sajnos jobban feladja a leckét:

a levéltetű, a pajzstetű, a poloskaszagú szilvadarázs, a szilvamoly és a takácsatka mellett a polisztigmás levélfoltosság és a monilinia veszélye is indokolttá teheti a védekezést. 

A szamóca viszonylag kevés fejtörést okoz ebben a hónapban: a gnomóniás gyümölcsrothadás, a lisztharmat, a botrítiszes betegség és a fitoftórás gyümölcsrothadás viszont feladhatja a leckét. Sajnos a málna is egyre több problémával küzd: megóvása érdekében olyan akadályokra kell gondolnunk, mint a vesszőbetegségek, a sodrómoly, a kis málna levéltetű, a málnavesszőszúnyog, a kis málnabogár, a szamóca bimbólikasztó vagy éppen a botrítisz.

A szőlősgazdáknak sem feltétlenül a pihenésről szól a május:

a levélatka, a gubacsatka, a tarka szőlőmoly, a nyerges szőlőmoly, a szőlőorbánc, a lisztharmat és a peronoszpóra elleni védekezés is részét képezheti a májusi kerti munkáknak.

Fotó: Pixabay / Rita

A zöldségeket érintő legfontosabb védekezési feladatok májusban

A konyhakertben talán a bab kolletotrihumos és xantomonászos betegsége elleni védekezés jelenti a nagy fejtörést májusban, de a fésűslábú virágléggyel is meg kell küzdenünk. A borsót a levéltetű, a borsótripsz és a bagolylepkelárva károsíthatja, a hagymánál pedig a tripsz és a peronoszpóra okozhat gondot.

A káposztát a káposztalégy, a repceszár ormányos és a káposzta levéltetű nem hagyja nyugodni, az uborka pedig a pszeudomonász, az uborka peronoszpóra és a kolletotrihumos betegség miatt lehet veszélyben.

A karalábé életét a földibolhák és levéltetvek keseríthetik meg, de a káposztalégy és a hernyók is odatévedhetnek. Ugyanezek a kártevők veszélyeztethetik a karfiolt is, de rajtuk kívül a peronoszpórára is gondolni kell májusban a karfiol esetében. A brokkoli a poloskától szenvedhet, a paradicsom esetében a xantomonászra, a fitoftórára, a szeptóriára, az alternária és a burgonyabogárra kell gondolnunk, a paprika esetében pedig a talajlakó kártevők és a levéltetvek elleni védekezés uralja a májust.

Fotó: Pixabay / Alicja

A padlizsánnál a takácsatka és a burgonyabogár adja fel a leckét, utóbbi a krumplisorokban is gondot okozhat. Spenótnál a spenótlégy és a spenót peronoszpóra megelőzésén kell elgondolkodnunk, a sóska pedig a sóskalevélbogár kártételét szeretné elkerülni. Gyökérzöldségeknél a talajlakó kártevők az első számú ellenségek ebben a hónapban, de a sárgarépalégy megjelenését is szeretnénk elkerülni.

A retek a földibolha és a káposztalégy miatt lehet veszélyben, a torma pedig a tormalevélbogár és a torma levélbolha miatt aggódhat.

Fotó: Unsplash / Kurt Liebhaeuser  

A kerti kártevők elleni védekezés megtervezése

Ahhoz, hogy hatékonyak lehessünk a védekezésben, pontosan ismernünk kell a kártevőket és betegségeket, illetve azt, hogy mi ellen hogyan védekezhetünk. Ehhez először tisztában kell lennünk azzal, hogy melyik betegség mit takar, azaz mi vírus, mi baktérium és mi a gomba:

  • A himlő, a mozaikvírus és a nekrotikus elhalás a vírusok csoportjába tartozik.
  • Az ervínia, a pszeudomonász és a xantomonász a baktériumok csoportjába tartozik.
  • A lisztharmat, a peronoszpóra, a monilinia, az alternária, a botritisz és a ventúria gombabetegség. Ugyancsak a gombák csoportját erősíti az apiognomónia, a sztigmina, a blumeriellás levélfoltosság, a kolletotrihumos betegség, a gnomóniás gyümölcsrothadás, a fitoftórás gyümölcsrothadás, a polisztigmás levélfoltosság és a szőlőorbánc is.

És akkor elérkeztünk a hogyan és mivel kérdésköréhez. A természetalapú rendszerek és a biodiverzitás őszinte híveként nem is mondhatnék mást, mint azt, hogy lehetőleg vegyszerek nélkül. De nem vagyok vak, és látom, hogy bármennyire is szeretnénk egy önmagát fenntartó és mindent maga megoldó kertben élni- ennek elérése hosszú évek, évtizedek munkája, és számos külső tényező miatt minden igyekezetünk ellenére is előfordulhat, hogy nem sikerül.

Fotó: Pixabay / Jackie

Ezért levéve a szemellenzőt, egy köztes megoldást kínálok most azoknak, akik még nem töltöttek el annyi időt a biogazdálkodás és vegyszermentes kertművelés területén, hogy az így kialakított kert képes legyen önmaga védekezni, illetve egyensúlyban maradni.

Nekik hoztam el a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által az ökológiai gazdálkodásban felhasználhatónak ítélt készítmények listáját, amelyek mintegy átmenetet, szelíd megoldást jelentenek az éppen változásban lévő kertművelők és gazdák számára.  Továbbra is azt javaslom, hogy csak akkor nyúljunk ezekhez, ha feltétlenül szükséges, és használatuk mellett inkább arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a megfelelő agrotechnikai gyakorlatok kialakításával és a biodiverzitás megerősítésével a természetes védekezési folyamatokat segítsük.

Találhatóak közöttük gombaölő szerek, lemosók, rovarölők, csapdák, talajfertőtlenítők és hasznos élő szervezek is.

Utóbbiak egy egészséges kertben maguktól is megtalálhatók, hiszen a poszméhek, ragadozó atkák, katicák és fürkészdarazsak maguktól is odatalálnak, ha megfelelő élőhelyet biztosítunk nekik. Ugyancsak kéznél lehetnek az úgynevezett egyszerű anyagok, amelyeknek külön Nébih listája van: a 1165/2021 EK Rendeletnek megfelelően ökológiai gazdálkodásban is felhasználható egyszerű anyagok listája. Van köztük sok olyan nagyszüleink által is készített és ajánlott házi megoldás, amit mi magunk is könnyen bekeverhetünk odahaza: a csalánnal, a szódabikarbónával, ecettel, sörrel vagy a sóval számos betegség és kártevő ellen felvehetjük a harcot.

Fotó: Pixabay / Catkin 

Dolgosnak ígérkezik a május, szó se róla, de a csiki-csuki megoldások helyett gondolkodjunk hosszútávon, és rázódjunk bele a mulcsolás, a növénytársítás és az ezerarcú kert lenyűgöző világába, hogy egyszer, a talán nem is olyan távoli jövőben azon kaphassuk magunkat, hogy „Nicsak, mindenféle szórás és fújás nélkül békében élhetünk egymás mellett(is)!”.

Ajánljuk még:

Mi kell ahhoz, hogy egy induló étterem 14 hónapnál hosszabb ideig üzemeljen?

A fiatal generáció világviszonylatban átlagosan 13,7 órát tölt vendéglátóipari egységben. Magyarországon él Európa legtúlsúlyosabb lakossága. Egy ma nyitó étterem átlagosan 14 hónapig üzemel. A jövő vezetői képessége az önismeret. – Ilyen és hasonlóan elgondolkodtató kulcsmondatok hangzottak el a METRO Fenntartható Gasztronómiai Fórumán. Kiváló szakemberek előadásaival, gondolatébresztő beszélgetésekkel, inspiráló eredményeket elismerő díjátadóval és fenntartható fogásokkal látta vendégül az érdeklődőket a METRO budaörsi Gasztroakadémiáján.