Nem csak markáns aromája értékes – ezért használd gyakrabban a királynévíz fő összetevőjét

A rozmaring örökzöld félcserje, amely természetes körülmények között akár 1,5-2 méter magasra is megnőhet. Keskeny, tűszerű levelei sötétzöldek, fonákjuk ezüstös színű. A növény különlegessége, hogy levelei illóolajokban rendkívül gazdagok, ami jellegzetes, intenzív illatát adja. Világoskék, néha fehér vagy rózsaszín virágai tavasztól nyár közepéig nyílnak, vonzva a méheket és más beporzó rovarokat.

Fotó: 123RF 

Ezt kell tudnod a rozmaringról, hogy szeressen a kertedben nőni

A rozmaring a napos, védett helyeket kedveli, ahol a talaj jó vízáteresztő képességű és enyhén meszes. Rendkívül ellenálló a szárazsággal szemben, és a sós tengeri permetet is jól tűri, ami magyarázza, miért olyan gyakori a mediterrán tengerpartokon.

Különleges tulajdonsága, hogy minél mostohább körülmények között nő, annál intenzívebb lesz az illóolaj-tartalma.

Fotó: 123RF 

Szaporítása történhet magról, de a leggyakoribb és legsikeresebb módszer a dugványozás. Tavasszal vagy nyár végén 10-15 centiméteres félfás hajtásokat vágunk, amelyeket könnyű, homokos talajba ültetünk. 

A rozmaring dugványai még egy pohár vízben is képesek gyökeret ereszteni.

 

Régóta segítője az embernek

A rozmaring története tele van érdekességekkel. Az ókori Egyiptomban a fáraók sírjába rozmaringágakat helyeztek, hogy illatával segítse a lélek túlvilági útját.

A középkori Európában pestis ellen használták: az emberek rozmaringágakat hordtak magukkal és égettek a házaikban, hogy távol tartsák a betegséget.

A növény szerepet játszott a szerelmi mágiában is. A néphit szerint, ha egy fiatal nő rozmaring ágat tesz a párnája alá, megálmodja jövendőbelijét. A magyar néphagyományban a rozmaring a tisztaság és a hűség jelképe volt, ezért a menyasszonyi koszorúba és a vőlegény bokrétájába is tettek belőle.

Fotó: 123RF  

10 ok amiért érdemes jobban megismerned a rozmaringot:

• Természetes memóriajavító – A rozmaring illata bizonyítottan javítja a memóriát és a koncentrációt. Az ókori görög diákok nem véletlenül viseltek rozmaringkoszorút a vizsgáik során. A legújabb kutatások igazolták, hogy a rozmaringból származó 1,8-cineol nevű vegyület serkenti az agy kognitív funkcióit.
• Shakespeare is említi – Az Ophelia által említett rozmaring a Hamlet című drámában nem véletlen: a növény az emlékezés szimbóluma volt az Erzsébet-kori Angliában. Shakespeare több művében is említi a rozmaringot, mint az emlékezés és a hűség jelképét. „Itt egy rozmarinszál az emlékezetre, kérlek rózsám, hogy jussak eszedbe” – mondja Ofélia, amikor átnyújt bátyjának, Laertésznek egy rozmaring ágacskát.
• A királynévíz egyik fő alapanyaga volt – A világ első alkoholos parfümjének, a királynévíznek vagy magyar víznek a fő összetevője a rozmaring volt. A legenda szerint ez a 14. században készült illatos víz olyan hatásos volt, hogy a 72 éves Károly Róbert magyar király fiatal felesége, Erzsébet királyné ettől maradt örökké fiatal és vonzó.
• Egyik legkorábbi méhlegelőnk – A rozmaring az egyik legkorábbi tavaszi méhlegelő: virágai különleges, enyhén mentára emlékeztető ízű mézet adnak. A méhészek szerint a rozmaringméz nyugtató hatású és segít az álmatlanság kezelésében.
• Természetes tartósítószer – A rozmaring természetes antioxidánsokban gazdag, ezért már az ókorban is használták ételek tartósítására. A hús mellé tett rozmaringág nemcsak ízesít, de lassítja a romlási folyamatokat is.

Fotó: 123RF   

• Élő széljelző – A rozmaring ágainak állása időjárás-előrejelzőként szolgál: ha közeledik az eső, ágai összébbhúzódnak és erősebben illatoznak. Ez a tulajdonsága miatt régen „a tengerészek barátjának” is nevezték.
• Örökifjú növény – Egy megfelelően gondozott rozmaringbokor akár három évtizedig is elélhet. Léteznek dokumentált példányok, amelyek 40 évesnél is idősebbek, és még mindig egészségesek, virágzóak.
• Természetes rovarriasztó – A rozmaring illóolaja természetes rovarriasztóként működik. Kertekben ültetve távol tartja a káposztalepkéket, a levéltetveket és más kártevőket. Szárított ágai molyriasztóként is hatásosak.
• Színváltó virágokat hoz – Bár általában kék virágúként ismerjük, a rozmaring virágai a talaj pH-értékétől függően változtathatják színüket. Savasabb talajban rózsaszínes árnyalatúak, míg lúgosabb közegben kékeslila vagy fehér virágokat hoz.
• A római katonák kedves növénye volt – Az ókori római katonák rozmaringfüstölőt égettek a sátraikban, mert úgy hitték, hogy a növény füstje megtisztítja a levegőt és megvédi őket a betegségektől. Emellett a hosszú menetelések során rozmaringágakat dörzsöltek fáradt lábaikhoz, hogy enyhítsék az izomfájdalmat.

A rozmaringnak számos kevésbé ismert felhasználási módja van. Például kiváló természetes molyriasztó: szárított ágait régen és ma is szekrényekbe, fiókokba helyezik. A növény ágaiból készült főzettel hajat lehet sötétíteni és fényesíteni. A grillezés mesterei pedig gyakran használják a friss rozmaringágakat nyársként: az ágra húzott húsok és zöldségek így sütés közben átveszik a fűszer aromáját.

 

 

A modern konyhaművészetben a rozmaring nem csak a hagyományos mediterrán ételekben kap szerepet. Meglepő módon desszertekhez is használják, például rozmaringos-citromos süteményekhez vagy éppen fagylaltokhoz. A növény enyhe fenyőszerű, kámforos aromája különleges karaktert ad az édességeknek.

Legjobb rozmaringos receptjeinkből

 

Fontos tudni, hogy a rozmaring nagy mennyiségben nem ajánlott terhes nőknek, és bizonyos gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphet, ezért fogyasztás előtt érdemes konzultálni szakemberrel.

Nyitókép: 123RF