Mit ültessünk, vessünk februárban?

Ami először eszünkbe jut a februárról, az a szabadgyökeres növények ültetése. Alapszabály, hogy a szabadgyökeres növényeket rügyfakadás előtt ültetjük, ami a nagykönyv szerint márciusra esik. Az elmúlt években azonban egyre előrébb tolódik ez az időszak, és bizony akad már olyan február, amikor  adott a megfelelő idő a szabadgyökeresek ültetéséhez. Február végétől az ország nagy részén már kezdődhetnek az ültetési munkálatok, de azért nem árt ellenőriznünk, hogy milyen idő várható, és a közelmúltban tapasztalt fagy mennyire járta át az ültetés helyének földrétegeit.

Általános szabály, hogy ha a levegő hőmérséklete 3-5 fok felett van, és a talaj nincs átfagyva, akkor ültethető szabadgyökerű növény.

Könnyebb dolgunk van a konténeres növényekkel : ezek biztonsággal ültethetők szinte egész évben – természetesen a fenti alapszabályt betartva. Természetesen az ültetés idejétől függően más-más mennyiségű és minőségű rásegítést igényelnek, de egy fagymentes februárban még extra törődésre sincs szükségük. Az viszont semmiképpen sem árt, ha ültetéskor rászánjuk az időt egy kicsit nagyobb ültetőgödör ásására, hogy a kezdeti, gyökérnevelési időszakban könnyebb dolga legyen növényünknek, és ezzel energiát spóroljon meg további életfolyamatainak támogatására.

Fotó: 123RF 

Mivel a februári és tavaszi ültetések a klímaváltozás hatására egyre rizikósabbak, és egyre több plusz gondoskodást kívánnak, érdemes mikorrhiza gomba készítményekkel támogatnunk ültetett növényeinket, és az alapos beöntözés után a kellő védelmet nyújtó mulcsréteget is meg fogják hálálni.

Ne becsüljük alá a gondos előkészületek jelentőségét! Egy megfelelően elindított növény ugyanis sokkal nagyobb eséllyel ver gyökeret új otthonában.

Ha tehát a február fagymentes napokat ígér, bátran kezdjünk el gondolkozni cserjeállományunk bővítésében is.

Érkezhetnek a különféle virágzó évelők, tűlevelűek vagy örökzöld klasszikusok, és lassacskán megkereshetjük a helyet a bogyós termőknek és a fűszernövényeknek is.

Fotó: 123RF  

Jómagam nem vagyok híve a túl korai kezdésnek, de

a legtöbben úgy vélik, hogy a február tökéletes időpont a hosszú tenyészidejű növények beltéri vetésének elkezdésére.

Sokan már ekkor belevágnak a paprika, paradicsom, padlizsán palántanevelésébe, hogy a szezon legkorábbi időszakaiban már terméshez jussanak. Vannak fenntartásaim ezzel a gyors tempóval szemben, de tény: megfelelő környezetben és gondoskodás mellett valóban elkezdhető a nevelés ebben a hónapban.

Vannak azonban olyan zöldségek, amelyek magjai alacsonyabb hőmérsékleten csíráznak, és az átmeneti talajmenti fagy sem okoz gondot nekik: ezek egy enyhébb februárban már szabadföldbe is vethetők. Ilyen a spenót, a levélzöldségek nagy része, a petrezselyem és a sárgarépa, a zöldborsó, a hagyma és a metélő fokhagyma is.

Beltérben ilyenkor kezdik meg a paprika, padlizsán, mángold, karalábé, brokkoli és a káposztafélék, illetve a fejes saláták palántanevelését, végül a sort a paradicsom magvetésével zárják.

Fotó: 123RF  

A saláta és a mángold palánták februári vetés esetén már márciusban kikerülhetnek végleges helyükre, a többi palánta azonban még áprilisig vár a tavaszi fagyok elmúltára.

Fűszernövények közül a petrezselyem és a koriander szabadföldbe is vethető, de az olyan évelőknek, mint az oreganó, a menta, a kakukkfű vagy a zsálya csak beltérben van esélye útnak indulni: magvetésük februárban már kezdhető.

Itt azonban érdemes egy pillanatra elgondolkodni azon, hogy melyik növényt éri meg magról szaporítanunk, és melyek azok, amelyeket kicsit később már palántaként megvásárolhatunk. Közel sem biztos ugyanis, hogy mindent magvetéssel kell előállítanunk. Sok esetben jobban járunk azzal, ha vásárokban, piacokon szerezzük be a már fejlődésnek indult, erős palántákat. Különösen igaz ez a fűszernövényekre, amelyeknél ráadásul a tőosztás és a dugványozás is kedvelt (és gyorsabb) szaporítási mód.

Fotó: 123RF  

Sokan nekikezdenek a virágok beltéri nevelésébe is: körömvirág, százszorszép, sarkantyúka vagy rézvirág magokat vetnek.

Ebben az esetben is amondó vagyok, hogy nem kell feltétlenül mindent elsietni: lehet, hogy elég megvárni az igazi tavaszt, és rögtön szabadföldbe vetni. Ne felejtsük el, hogy a beltéri palántanevelés alapvetően szükség-célokat szolgált: azon növények esetében volt rá szükség, amelyekből mielőbb kellett a termés, élelmezési szempontból. De ma már sok minden máshogy működik, ezért nem biztos, hogy annyira el kell kapkodni azt a magvetést, és közel sem biztos, hogy jobban járunk egy kierőltetett fejlődésű palántával, mint egy idejében útjára indított, erős növénnyel.

A február legyen elsősorban az ültetések, tervezések és alakítgatások hónapja: a magvetéssel még várhatunk egy kicsit.

Nyitókép: 123RF