A bajszos sármány (Emberiza cia) közép- és magashegységeink fészkelője, de a telet az alacsonyabban fekvő területeken tölti: a Mecsekben például inkább téli madárként figyelhető meg. Fészkelőállománya idehaza 500- 750 párra tehető, és a monitoring adatok alapján stabilnak mondható. Első magyarországi fészkelését 1955-ben, a Tornai-karszton, Jósvafő környékén jegyezték fel. Ezután előkerült a Bükk-hegységben, majd az 1970-es évektől egyre több helyen: a Börzsönyben, a váci Naszály-hegyen, a Pilis-hegység több pontján és a Budai-hegységben is.
Közepes méretű madár: általában 16-17 cm hosszú. Tollazata barna, fekete és fehér színekben pompázik, a hímek esetében pedig különösen feltűnő a fej oldalán húzódó fehér bajuszcsík, amelyről a faj a nevét is kapta. A tojók bár kevésbé kontrasztosak, hasonló mintázatúak.
Megfigyeléséhez érdemes felkeresni egy sziklás területet vagy türelmesen fürkészni a talajszintet – főleg télen, amikor ott keresi magtáplálékát.
Fotó: Wikipedia / Ján Svetlík
Kifejezetten szereti az olyan élőhelyeket, ahol elszórtan bokrosok és alacsony fák vannak, előnyben részesíti a virágos kőrisekkel és molyhos tölgyekkel gazdagított területeket. Kőbányák környékén, nyílt, déli kitettségű, száraz, bokros, karsztos területeken számíthatunk költésére, de a zárt erdőket messze elkerüli. Fészkét sziklák mélyedéseiben, kőtörmelékek között, kövek vagy növények takarásában építi, alapanyagként fűszálakat, vékony gyökérdarabokat és szőröket használ fel. A fészket a tojó építi: munkáját a hím éneklése és óvó szemei kísérik.
A sármányszülők között igen ritka, hogy mindkét fél üli a tojásokat- de ebben a bajszos sármányok kivételek, hiszen a hím is kiveszi a részét a tojások melegítéséből. Sőt: a boldog családfő a fiókák etetéséből is aktívan kiveszi a részét. Az első fiókák május végén, június elején kelnek ki, de volt már példa extrém korai fészkelésekre is: 1978. május 14-én a Börzsönyben egy az évi ifjú példányt figyeltek meg.
Fotó: Wikipedia / Hobbyfotowiki
Az ifjak kirepülésük után egy ideig még szüleikkel maradnak, akik lelkiismeretesen gondozzák őket, de nem ritka az sem, hogy önállósodásuk után is hosszabb ideig együtt maradnak. Mivel csapataik sem nagyszámúak, és viselkedésük sem feltűnő, a bajszos sármányok csendes, ám annál hasznosabb madarak a kertek körül. Télen szinte kizárólag apró gyommagvakkal táplálkoznak, és fiókáikat is nagyrészt kártevő hernyókkal, rovarokkal etetik.
A bajszos sármányok területhűek: ragaszkodnak megszokott élőhelyükhöz és képesek agresszívan védelmezni azt a betolakodókkal szemben. Igazi egyéniségek – különleges és figyelemre méltó madarak, ráadásul nagymértékben hozzájárulnak természetes ökoszisztémáink gazdagságához.
Sajnos élőhelyeik elvesztésével és antropogén világunk nyomására számos akadállyal kell megküzdeniük, ezért védelmük kiemelten fontos.
Fotó: Wikipedia /
Idehaza 1901 óta védett madarunk, státusza fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Nyitókép: Wikipedia / Gary L. Clark
Ajánljuk még:
10 őshonos virág, amit idén tavasszal muszáj becsempészned a kertedbe!
Kerttervezésre fel: ezek idén a kedvenc oszlopos örökzöldjeink
Kedvenc őshonos, vadvirágos vetőmag keverékünk egy igazán élő és életet adó kerthez
