Levéltetvek elleni védekezés – vegyszermentesen

A növényi ázalékok mellett a biogazdálkodók egyik leghatékonyabb tetűellenes szere egy különleges narancsterpénes készítmény, a BorOil. A narancs feldolgozási melléktermékén kívül tartalmaz még indiai citromfüvet, és a többi narancsolajos készítménytől eltérően sokkal magasabb a terpén-tartalma. Azért, hogy a perzselés veszélyét csökkentsék, még kókuszolajat is kevertek bele, de ennek ellenére használata csak esti órákban, és csak maximum 20-50 ml/10 liter víz töménységben javasolt. A készítmény érdekessége, hogy alapvetően bór műtrágyaként engedélyeztették: optimalizálja a növények bór tápanyagellátását, növeli a termés minőségét és mennyiségét.

Biológiai gazdálkodásban is engedélyezett, és igazolt rovar-,  illetve gombaölő hatása van.

Jók a tapasztalatok a Greenman Agro mikrobiológiai készítménnyel kapcsolatban is: ez egy speciális probiotikus termésnövelő készítmény, ami javítja a talaj minőségét, növeli a talajélet aktivitását, támogatja a humuszképződést és rendszeresen alkalmazva megerősíti a növény immunrendszerét is. A szakemberek szerint sokféle szúró-szívó kártevő ellen is hatásos, ezért érdemes megfontolnunk használatát.

Fotó: Unsplash / Anton Atanasov

Kedvenc nagyágyúm a gyönyörű katicabogár. Kifejlett egyedei utódaikat tavasszal rakják le a biztos táplálékforrás közelében, azaz a tetves levelek fonákára. Mind a lárvák, mind az imágók ragadozók, és igen aktívak: csillapíthatatlan étvágyuknak köszönhetően naponta képesek megtizedelni a hajtásokon sorakozó tetűcsapatokat. Egy nap alatt egy nőstény akár 50 petét is képes elhelyezni a levelek fonákján – pár hónapos élete során pedig legalább 1500 petével gazdagítja kertünk védelmi vonalát. A petékből 4-8 nap elteltével kel ki a lárva, amelynek fejlődése a hőmérséklettől és a táplálék minőségétől függően 9-15 napig tarthat.

Egy katicabogár lárva fejlődése során több száz tetvet ártalmatlanít – így egy-egy nőstény legalább 1500 petéje (majd később lárvája) rengeteg tetű elpusztításával tud hozzájárulni kertünk növényvédelméhez.

Fotó: Unsplash / Marco Biondi

A levéltetvek számos faja ellen hatásos a Biobest fürkészdarázs is, aminek nőstényei tojásukat a levéltetvek testébe helyezik, így pusztítják el a károsítót. Egy nőstény Aphidius colemani körülbelül 300 levéltetűn történő élősködésével tud segíteni kertünkben.

A zöldfátyolkák (Chrysopidae) is kiváló természetes ellenségei a tetveknek: számos fajuk legfőbb táplálékát jelentik a levéltetvek, pajzstetvek, így a biológiai védekezés során is fontos szerepet játszanak. 

Fotó: Pixabay / Jo Re

A házi szerek közül legegyszerűbb a víz és folyékony szappan keverék, ami egy vékony filmréteget képez a tetvek testén, emiatt nem tudnak lélegezni, és elpusztulnak. A módszert 4-5 naponta kell ismételni, de véleményem szerint erőteljesebb invázió esetén kevésbé hatékony.

A kasztíliai szappan és ecet keverékére alapozó megoldás már egy erőteljesebb szert hoz létre: egy evőkanálnyi szappant adunk két liter vízhez, majd fél evőkanálnyi ecetet is öntünk bele.

Az ecetről tudjuk, hogy túladagolása súlyos károkat okozhat a növényekben, ezért semmiképpen se adagoljuk túl, és csak borús időben, illetve este alkalmazzuk!

Fotó: Wikipedia 

Sokan esküsznek a Quassia amara trópusi cserjéből származó forgácsra is, ami quassint és neoquassint tartalmaz – ezek rovarölő hatással rendelkeznek a kultúrnövények számos kártevője ellen. A forgácsot egy órán át álló vízben kell forralni: a kívánt arányok 100 g Quassia amara-hoz 1–1,5 liter víz. A főzetet kihűlés után érdemes mielőbb felhasználni, és felhordás előtt 5 liter vízre hígítani. Sajnos hasznos rovarokra is káros lehet, ezért alaposan fontoljuk meg használatát! 

Kedvelt keverék a fokhagymás tetűirtó, ami növényi olajat kever folyékony szappannal és egy fejnyi fokhagymával.

Figyelem: ez a keverék nemcsak a tetvek ellen fejti ki hatását, hanem például az őket pusztító katicákra is hat!

És hiába mondják a kerti tanácsadók, hogy próbáljuk meg permetezés közben elkerülni a hasznos rovarok lefújását, ez gyakorlatilag lehetetlen. Így számolnunk kell azzal, hogy a fokhagymás keverékünk nemcsak a tetveket, hanem más rovarokat is magával visz – köztük hasznos élő szervezeteket is. Ezért én amondó vagyok, hogy közelítsük meg másik oldalról a kérdést!

Fotó: Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka 

Ha a kertünk kiegyensúlyozott, és megfelelő tér és lehetőség adódik benne a hasznos szervezeteknek, illetve nem mérgezzük vegyszerekkel, akkor egy általános tetűmegtelepedést ki kell bírnia növényeinknek. Egy jó kondícióban lévő, egészséges növény, ami megfelelő termőföldben fejlődik és jól érzi magát a helyén, könnyedén megbirkózik a tetvekkel, ráadásul ha a rovarállományt sem tizedeltük meg mérgeinkkel, akkor rövid idő múlva megjelennek segítőink is. Esztétikailag talán bántó lehet a modern szemnek, de a látványtól eltekintve alapesetben nem jelent komolyabb problémát.

Ha ágyásainkat csalán, zsurló, turbolya, rebarbara, zeller vagy kakukkfű szegélyezi, akkor kisebb invázióra számíthatunk

– nem beszélve arról, hogy ezekből a növényekből olyan ázalékokat is készíthetünk, amelyeket levéltrágyaként használva szintén felvehetjük a harcot a tetvek tömeges jelenléte ellen.

Fotó: Pixabay / Szabó Jenő 

A feljegyzések szerint az oregánó, a levendula, a körömvirág, a fokhagyma, de még a napraforgó is tetűriasztó növényi szomszéd, így védőnövényként ültetve őket bízhatunk kártevőket távoltartó hatásukban.

Mielőtt bármilyen drasztikusabb megoldáshoz nyúlunk, érdemes elolvasni az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kiadványát, mert nagyon sok hasznos információt, tanácsot és bekeverési útmutatót találhatunk benne, akárcsak a Biokontroll Hungária összefoglalójában.