Környezettudatosság a kertben: mivel váltsuk ki a műanyagokat a kerti munkák során?

Kert

Környezettudatosság a kertben: mivel váltsuk ki a műanyagokat a kerti munkák során?

Sokat írtunk már arról, hogy a környezetünkbe kerülő műanyagok számtalan formában és egyre nagyobb mértékben terhelik környezetünket, komoly veszélyt jelentve a teljes életközösségre. Az információk megléte mellett azonban még mindig komoly gondot okoz, hogy mindennapjaink során nem szembesülünk azzal az elképesztő ténnyel, hogy már a kertben használt eszközök és alapanyagok nagy része is műanyag vagy tartalmaz műanyagot, és így a jószándék és tenni akarás építő lépései közé némi árnyék is belibben.

Egy kis odafigyeléssel és némi tervezéssel azonban könnyedén elejét vehetjük a láthatatlanul zajló rombolásnak, és a ftalátokkal és egyéb mérgekkel szennyezett kerti műanyagok helyett természetes, természethez igazodó és ártalmatlan megoldásokra válthatunk. Ezúttal ebben igyekszünk segíteni: olyan ötleteket hoztunk el olvasóinknak, amelyek segítségével pikk-pakk elköszönhetnek a műanyagoktól, és olyan eszközökre válthatnak, amelyek nemcsak nekünk, de a teljes kerti ökoszisztéma számára sokkal fenntarthatóbbak és egészségesebbek lesznek.

Az első ilyen kardinális kérdés a kötözőanyagok termékcsoportja. Rengeteg féle megoldást érhetünk el a boltok polcain, azonban a ma kínált anyagok döntő többsége már műanyag vagy nagymértékben tartalmaz káros anyagokat. A műanyag kampók, kötözők és klipszek valóban gyorsabb és egyszerűbb alternatívát kínálhatnak, de ez esetben nem biztos, hogy a gyorsaságra vagy az egyszerűségre kell törekedni.

Fotó: Pixabay / Congerdesign

Ha a praktikum mellett olyan szempontokat is szeretnénk figyelembe venni, mint a természetvédelem, élőhely regeneráció, biodiverzitás és az ökoszisztéma egyensúlya, akkor ne gondolkodjunk csak természetes anyagokban gondolkodjunk!

Itt van rögtön a kenderkötél, aminél jobb és természetesebb nemigen kell. Elérhető mindenféle méretben, hosszúságban és vastagságban, és szinte nincs olyan rögzítési munka, amit ne tudnánk vele megoldani. Vékonyabb formái kiválóak paradicsom, paprika kötözéséhez, a vastagabb kivitellel gyönyörűen lehet kötözni a fákat, és ha két oszlop közé feszítjük ki vastagabb kiviteleit, akkor egy kis kreativitással kiválthatjuk a műanyag rögzítőhálókat is.

Fotó: Pixabay / Congerdesign

A boltban kapható műanyag futtatóhálók kifejezetten veszélyesek kertünk élőlényeire, kiváltképp madaraira, akik könnyedén beleakadhatnak, és ott lelhetik halálukat. Azonban, ha az oszlopok közé két-három (vagy akár 4-5) sorban kifeszítünk egy vastagabb kötelet, akkor azokhoz könnyedén tudjuk majd kötözni az ilyen módon nevelendő növényeket. Véleményem szerint munkában sem jelent többet, sőt! Ha valaki dolgozott már ezekkel a vékony műanyag hálókkal, pontosan tudja, hogy sokszor csak a fejfájás jár velük…

A kenderen kívül természetesen más anyagokból készült kötözőket is elérhetünk: divatjukat élik a kókuszrost és szizálrost kötelek is.

A szizál az Agave sisalana leveléből nyert szál, amit igen változatos felhasználás jellemez: a macskakaparóktól kezdve a céltáblákon át a fejdíszekig sok mindenre használják, és előnyös tulajdonsága, hogy a belőle készült kötelek jóval rugalmasabbak a kenderköteleknél.

Fotó: Pixabay / Kate Cox

Az egyre gyakoribb és erősebb szelek miatt a karókra is nagyobb szükségünk van, és ahogyan az igény nőni kezdett, a boltokban is megjelentek a műanyagozott kivitelek. Értem én, hogy tetszetősebb, de teljesen felesleges egy zöld műanyaggal bevont karót megvásárolni azért, hogy növényeinket hozzá kötözzük. Kiválóan megfelel a célra a kezeletlen bambuszkaró is (bambuszoktól szabadulni kívánó kerttulajdonosok és szomszédjaik előnyben) és a jól bevált, különböző méretekben kapható fa karó is. Sőt. Ha lehetőségünk adódik előre, és átgondoltan tervezni, akkor sok esetben még ezekre sem feltétlenül lesz szükségünk: nálunk például az idén a belső kerítés mellett lettek elültetve a paradicsomok, így azokat a kerítéshálóhoz tudom majd kötözni. Hasonló a véleményem a díszesebbnél díszesebb ágyásszegélyekről: nemcsak feleslegesek, de rendkívül ártalmasak is. Véleményem szerint

nincs szebb a természetes határolóknál: számos növényfaj közül választhatunk, amelyek kiválóan eleget tudnak tenni a feladatnak.

De ha mindenképpen szegélyre vágyunk, akkor válasszunk természetes megoldást (akár mogyoróvesszőből font, akár fa szegényt), de akár építhetünk is nagyobb kövekből, építkezésből megmaradt térkövekből vagy téglákból.

Fotó: Pixabay / Paul Neumann

A talaj takarásának, a gyomok visszaszorításának módszerei is lehetnek már sokkal kevésbé műanyag-orientáltak: a jutaszövetből készült talajtakarók és a 100%-ban lebomló alternatívák szép lassan beszivárognak a boltok polcaira. A töltésgyékények kiválóan helyettesítik a rézsűket borító műanyag fóliákat, a kókuszrost korongok és szövetek műanyagszennyezés nélkül tartják távol a gyomokat, és védelmet nyújtanak a talaj eróziója ellen is. Bár töredelmesen bevallom, magam még nem próbáltam:

a szövetek rögzítésére is léteznek már műanyagmentes megoldások, ilyen a bambusz talajtakaró rögzítő kampó is, amit a műanyag megoldások környezettudatos alternatívája.

Elérkeztünk azt egyik legbosszantóbb témához: a zöldhulladékok, lemetszett részek fekete zsákos gyűjtéséhez. Gyomorgörcsöt tudok kapni, amikor a családi házak előtt tucatjával sorakoznak a fekete műanyagba tuszkolt értékes zöldek tömegei – mintegy kiváló illusztrálásként mai modern világunk agymenéseinek.

Fotó: Pixabay / Lutz Peter

Gondoljunk végig valamit: tudjuk, hogy a talaj takarása nem csak előnyös, de egyre inkább szükséges is. Tudjuk, hogy a biodiverzitás és ezzel az egészséges élőhely és környezet egyik alapfeltétele a megfelelő élőhelyek biztosítása, aminek meghatározó része mind az avar, mind a kertben meghagyott természetes farakások, kupacok és társaik. Emellett tudjuk, hogy a komposztálás milyen áldásos dolog, hogy a lemetszett részek döntő hányada alkalmas takarásra, és azt is tudjuk, hogy a műanyagok szépen lassan megfullasztanak minket. Akkor miért? Miért tömködjük kertünk értékes részeit a fekete zsákokba, és szállíttatjuk el valahova, ahol végső soron komposzt lesz belőle, majd később ezt a komposztot pénzért vásároljuk vissza. Hol van itt a logika, az észszerűség vagy a felelős gondolkodás? Ami használható, azt használjuk fel!

Kerüljön a zöldhulladék a komposztba, a talajra, hagyjuk ott a sövények aljában, hogy életek ezrei lelhessenek otthonra benne – adjuk vissza annak, akié: a természetnek.

Ez nemcsak környezetbarát megoldás, hanem pénztárcakímélő is, ráadásul, ha szokásunkká tesszük, akkor kertünk egészségén is hamar érezni fogjuk pozitív hatásait.

A mindannyiunk számára előnyös és észszerű megoldások egész sora ott lapul a szemünk előtt, csak egy pillanatra kell megállnunk és megnyugodnunk, hogy logikus gondolkodással és nyitott hozzáállással észre is vehessük. Arra biztatok mindenkit, hogy szép lassan vezesse ki kertjéből a műanyagokat, és adjon teret olyan természetes megoldásoknak, amelyek számára is csak pozitív hatásokkal járnak!

Ajánljuk még:

Kínai orvosság, magyar kertdekor: a loncot van miért szeretni!

Nálunk a szomszéd lonca virít a kerítésen, gyönyörű, télen is zöld térelválasztó. A nyári alkonyt finom illatfelhővel köszönti. Tavasszal ritkítom szerteszaladó indáit: a tavaszi koszorú-dekorációk a könnyen idomítható, hosszú ágakból készülnek.