Kertünk leghasznosabb sündisznója, amelyért lopásra is vetemedtek az oklahomai nyerészkedők – a bíbor kasvirág

A bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) már nagyszüleink korában is ismert volt immunrendszert támogató tulajdonságairól: a védekezési rendszer működését serkentő növény meghonosításával sok-sok évig kísérleteztek az egykori Kertészeti- és Élelmiszeripari Egyetem Gyógynövénytermesztési Tanszékén, ahol végül azt is kimondták, hogy nincs akadálya a gyógynövény nagyüzemi termesztésének és hazai térnyerésének sem.

Így került termesztésbe az eredendően száraz erdőket és füves pusztákat kedvelő növény, amely ma már beférkőzött a kertekbe, a virágágyásokba – kétségtelenül igen hosszú utat tett meg őshazájából, Észak-Amerikából.

A küllemre is izgalmas virág nevét a görög echinos (sündisznó) szóból származtatják, ugyanis a virág közepe egy összegömbölyödött sündisznóra hasonlít,

ráadásul a virág – úgy, mint a sündisznó tüskéi – védelmet nyújt, mert segítségével szervezetünk ellenállóképességét jelentősen növelhetjük. Fontos hatóanyaga az immunstimuláns hatású arabinogalaktán, amely képes növelni a szervezet ellenállóképességét. 

Fotó: Unsplash / Marc Pell

A több évtizeden át tartó kutatások egyben azt is kimondták, hogy az egyik legjobb immunrendszer erősítő gyógynövényünk, amely poliszacharidokat, kávésav-származékokat, illóolajat, illetve alkamidokat tartalmaz. A megfigyelések és az orvosi eredmények szerint is alkalmas a vírusos és bakteriális betegségek legyőzésére – kiváltképp a betegség kezdetén. Emellett alkalmazhatjuk magas láz, megfázás, influenza, hörghurut esetén, illetve autoimmun betegségek kezelésekor is.

A bíbor kasvirág olyannyira lenyűgözte a kutatókat, hogy a mai napig kísérleteznek az AIDS kezelésében történő alkalmazhatóságával:

virágzó hajtásaiból és leveleiből próbálnak meg olyan hatóanyagokat kivonni, ami segíthet leküzdeni ezt a nehezen kezelhető betegséget.

Fotó: Unsplash / Annemarie Grudën

A virágos hajtásából készített főzet sok másra is jó lehet: gargalizálószerként funkcionálhat torokgyulladás esetén, tisztíthatjuk vele a bőrfertőzéseket és a nehezen gyógyuló sebeket, továbbá segíthet a gyulladásos bőrbetegségek leküzdésében is. A növény különböző származékai alkalmasak lehetnek a húgyúti fertőzések megelőzésében, illetve kezelésében is.

Az Echinacea antibiotikum helyettesítőként is alternatívaként szolgálhat – ezzel a mai napig számos kutatás foglalkozik.

Mivel a huszadik század eleje óta Európában is része a klinikai gyakorlatnak (fertőző felső légúti megbetegedések népszerű növényi gyógyszere), nem volt kérdés, hogy lehetséges felhasználási területeit tovább bővítik. Részletesen elemezték a növény összetételét, analizálták legfontosabb hatóanyagait, és rájöttek, hogy immunerősítő hatásait illetve az immunmoduláló mechanizmust a belőle készült készítmények több úton érik el (például a makrofágok fagocitózisának és citokintermelésének fokozásával, illetve egyes lymphocyták aktivitásának növelésével).

Fotó: Unsplash / Griffin Quinn

Patkány- és egérkísérletekben bebizonyították, hogy hatásosan képes kezelni az influenzavírus által okozott fertőzést, serkenti az immunválaszt, kutyáknál pedig a krónikus és időszakos felső légúti fertőzéseket enyhíti: az állatkísérletek során a garatgyulladás, a mandulagyulladás, a hörgőgyulladás és a kennel köhögés kezelésében próbálták ki, és azt találták, hogy a négy héten keresztüli, 100 mg/ttkg adagban történő alkalmazás az esetek 92%-ában a tünetek enyhülését vagy teljes megszűnését eredményezte.

Hogyan működik?

Képzeljünk el egy összetett szénhidrátot, ami képes rákötődni különféle vírusok, baktériumok és daganatsejtek felszínére, és ezzel megkönnyíti a makrofágoknak nevezett falósejtek és más fehérvérsejtek megtapadását a testidegen elemeken.

„Az immunrendszer ezen alkotói előbb bekebelezik (fagocitálják), majd feloldják a kórokozókat; eközben további immunológiai faktorok is termelődnek. A TNFα és az interleukin-1 rendkívül sokoldalúak: fokozzák a T és B típusú limfociták és az ellenanyagok termelődését, a kötőszöveti sejtek szaporodását, lázkeltők, és elősegítik a daganatsejtek szétesését is” – olvashatjuk a Nővér című ápolástani elméleti szemelvényekben. 

Fotó: Pixabay / Danielle Britti

Echinacea tartalmú készítmények adása után tehát pár fokos hőemelkedést is tapasztalhatunk, ami nemhogy nem rossz, hanem kifejezetten áldásos hatása a terápiának, hiszen a láz elősegíti a kórokozók pusztulását.

„A falósejtek úgy roncsolják szét a betolakodott vagy elfajult sejteket, hogy a bennük keletkező szabadgyökök és enzimek lebontják az utóbbiak fehérje-, cukor- és zsírmolekuláit, valamint génállományát. Kasvirágkivonatok hatására nő a fagocitákban az ózon és hidrogén-peroxid szint, illetve nagyobb mértékben szabadulnak fel más szabadgyökök, és ezzel a citotoxikus (sejtölő) hatás is fokozódik” – olvashatjuk az ápolástani szakirodalomban.

Fotó: Unsplash / Stephen H.

A tumorsejtkultúrákon feltételezett daganatnövekedést gátló hatást a kutatóknak sikerült állatkísérletekkel is alátámasztaniuk, így számos fronton beigazolódott a kasvirág hatóanyagainak emberi egészségre gyakorolt kiemelkedően pozitív hatása. Sikerült bizonyítani tovább azt is, hogy

a kasvirág készítmények a vírusok sejtbehatolását is képesek gátolni, képesek megvédeni a túlzott mértékű immunválasztól, illetve az immunrendszer kimerülésétől is.  

A fentiek után talán nem meglepő, hogy az Echinacea-termékek sok évig első helyen álltak az USA egészségügyi áruházainak eladási listáin a növényi gyógyszerek közül. A kasvirág-biznisz felpörgött, ami (ahogyan az lenni szokott) számos más, nem éppen pozitív hatást is magával hozott.

Különös történet az oklahomai gumólopások esete, amikor a kasvirág-vadászok még a természetvédelmi területeket is kifosztották a kasvirág gumóiért, amelyekért szép összegeket fizettek nekik a gyógyszergyártók. 

Ez a „soha semmi nem elég” este, amely egyrészt felhívja a figyelmet a mértékletesség elveinek betartására. A piacon elérhető készítmények között nagy különbségek vannak hatóanyagtartalom, -minőség és -mennyiség szempontjából is, ezért mindenképpen konzultáljunk szakemberrel mielőtt elkezdenénk kúraszerűen használni valamelyiket.

Fotó: Pexels / Jan van der Wolf 

A kasvirág otthoni feldolgozása és használata:

• Legegyszerűbb, ha a nyáron leszüretelt (és szárított) növényi részekből teát készítünk. Ennek íze nem lesz túl kellemes, és nyelvünkön bizsergő érzést is tapasztalhatunk.
• Alkoholos áztatással a tinktúrakészítés során megszokott technikával kivonatot is készíthetünk belőle, amit szükség esetén cseppekben adagolhatunk.
• Ügyeljünk rá, hogy kúraszerű alkalmazása javasolt, mert hosszú távon fogyasztva elveszítheti immunrendszer-stimuláló hatását!
• Gyökeréből készült meleg vizes borogatását sebesülések gyógyítására, rovarcsípés kezelésére is alkalmazhatjuk.
• Kivonatából kenőcsöt készíthetünk, amellyel fáradt szemeinket, illetve az az alatti karikákat is bekenhetjük.

Terhesség és szoptatás alatt, gyermeket tervező nőknek és a fészkesvirágzatúakra való érzékenység esetén nem ajánlják használatát, ezért minden esetben kérjük ki kezelőorvosunk véleményét!

Nyitókép: Unsplash / Brendan Rühli