Kertünk leghasznosabb sündisznója, amelyért lopásra is vetemedtek az oklahomai nyerészkedők – a bíbor kasvirág

Kert

Kertünk leghasznosabb sündisznója, amelyért lopásra is vetemedtek az oklahomai nyerészkedők – a bíbor kasvirág

Első olvasatra talán meglepő, a 19. századi mentőkészletekben is megtalálható volt: az amerikai hadsereg orvosi egységei sebesülések kezelésére alkalmazták. Az 1918-as spanyolnátha járvány idején kivonataival kitartóan kísérleteztek a betegek gyógyításáért. A bíbor kasvirágról van szó, amelynek gyors és intenzív felemelkedését egy pár évig tartó csend követte, és aminek reneszánszát ma testközelből élhetjük át.

A bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) már nagyszüleink korában is ismert volt immunrendszert támogató tulajdonságairól: a védekezési rendszer működését serkentő növény meghonosításával sok-sok évig kísérleteztek az egykori Kertészeti- és Élelmiszeripari Egyetem Gyógynövénytermesztési Tanszékén, ahol végül azt is kimondták, hogy nincs akadálya a gyógynövény nagyüzemi termesztésének és hazai térnyerésének sem.

Így került termesztésbe az eredendően száraz erdőket és füves pusztákat kedvelő növény, amely ma már beférkőzött a kertekbe, a virágágyásokba – kétségtelenül igen hosszú utat tett meg őshazájából, Észak-Amerikából.

A küllemre is izgalmas virág nevét a görög echinos (sündisznó) szóból származtatják, ugyanis a virág közepe egy összegömbölyödött sündisznóra hasonlít,

ráadásul a virág – úgy, mint a sündisznó tüskéi – védelmet nyújt, mert segítségével szervezetünk ellenállóképességét jelentősen növelhetjük. Fontos hatóanyaga az immunstimuláns hatású arabinogalaktán, amely képes növelni a szervezet ellenállóképességét

Fotó: Unsplash / Marc Pell

A több évtizeden át tartó kutatások egyben azt is kimondták, hogy az egyik legjobb immunrendszer erősítő gyógynövényünk, amely poliszacharidokat, kávésav-származékokat, illóolajat, illetve alkamidokat tartalmaz. A megfigyelések és az orvosi eredmények szerint is alkalmas a vírusos és bakteriális betegségek legyőzésére – kiváltképp a betegség kezdetén. Emellett alkalmazhatjuk magas láz, megfázás, influenza, hörghurut esetén, illetve autoimmun betegségek kezelésekor is.

A bíbor kasvirág olyannyira lenyűgözte a kutatókat, hogy a mai napig kísérleteznek az AIDS kezelésében történő alkalmazhatóságával:

virágzó hajtásaiból és leveleiből próbálnak meg olyan hatóanyagokat kivonni, ami segíthet leküzdeni ezt a nehezen kezelhető betegséget.

Fotó: Unsplash / Annemarie Grudën

A virágos hajtásából készített főzet sok másra is jó lehet: gargalizálószerként funkcionálhat torokgyulladás esetén, tisztíthatjuk vele a bőrfertőzéseket és a nehezen gyógyuló sebeket, továbbá segíthet a gyulladásos bőrbetegségek leküzdésében is. A növény különböző származékai alkalmasak lehetnek a húgyúti fertőzések megelőzésében, illetve kezelésében is.

Az Echinacea antibiotikum helyettesítőként is alternatívaként szolgálhat – ezzel a mai napig számos kutatás foglalkozik.

Mivel a huszadik század eleje óta Európában is része a klinikai gyakorlatnak (fertőző felső légúti megbetegedések népszerű növényi gyógyszere), nem volt kérdés, hogy lehetséges felhasználási területeit tovább bővítik. Részletesen elemezték a növény összetételét, analizálták legfontosabb hatóanyagait, és rájöttek, hogy immunerősítő hatásait illetve az immunmoduláló mechanizmust a belőle készült készítmények több úton érik el (például a makrofágok fagocitózisának és citokintermelésének fokozásával, illetve egyes lymphocyták aktivitásának növelésével).

Fotó: Unsplash / Griffin Quinn

Patkány- és egérkísérletekben bebizonyították, hogy hatásosan képes kezelni az influenzavírus által okozott fertőzést, serkenti az immunválaszt, kutyáknál pedig a krónikus és időszakos felső légúti fertőzéseket enyhíti: az állatkísérletek során a garatgyulladás, a mandulagyulladás, a hörgőgyulladás és a kennel köhögés kezelésében próbálták ki, és azt találták, hogy a négy héten keresztüli, 100 mg/ttkg adagban történő alkalmazás az esetek 92%-ában a tünetek enyhülését vagy teljes megszűnését eredményezte.

Hogyan működik?

Képzeljünk el egy összetett szénhidrátot, ami képes rákötődni különféle vírusok, baktériumok és daganatsejtek felszínére, és ezzel megkönnyíti a makrofágoknak nevezett falósejtek és más fehérvérsejtek megtapadását a testidegen elemeken.

„Az immunrendszer ezen alkotói előbb bekebelezik (fagocitálják), majd feloldják a kórokozókat; eközben további immunológiai faktorok is termelődnek. A TNFα és az interleukin-1 rendkívül sokoldalúak: fokozzák a T és B típusú limfociták és az ellenanyagok termelődését, a kötőszöveti sejtek szaporodását, lázkeltők, és elősegítik a daganatsejtek szétesését is” – olvashatjuk a Nővér című ápolástani elméleti szemelvényekben. 

Fotó: Pixabay / Danielle Britti

Echinacea tartalmú készítmények adása után tehát pár fokos hőemelkedést is tapasztalhatunk, ami nemhogy nem rossz, hanem kifejezetten áldásos hatása a terápiának, hiszen a láz elősegíti a kórokozók pusztulását.

„A falósejtek úgy roncsolják szét a betolakodott vagy elfajult sejteket, hogy a bennük keletkező szabadgyökök és enzimek lebontják az utóbbiak fehérje-, cukor- és zsírmolekuláit, valamint génállományát. Kasvirágkivonatok hatására nő a fagocitákban az ózon és hidrogén-peroxid szint, illetve nagyobb mértékben szabadulnak fel más szabadgyökök, és ezzel a citotoxikus (sejtölő) hatás is fokozódik” – olvashatjuk az ápolástani szakirodalomban.

Fotó: Unsplash / Stephen H.

A tumorsejtkultúrákon feltételezett daganatnövekedést gátló hatást a kutatóknak sikerült állatkísérletekkel is alátámasztaniuk, így számos fronton beigazolódott a kasvirág hatóanyagainak emberi egészségre gyakorolt kiemelkedően pozitív hatása. Sikerült bizonyítani tovább azt is, hogy

a kasvirág készítmények a vírusok sejtbehatolását is képesek gátolni, képesek megvédeni a túlzott mértékű immunválasztól, illetve az immunrendszer kimerülésétől is.  

A fentiek után talán nem meglepő, hogy az Echinacea-termékek sok évig első helyen álltak az USA egészségügyi áruházainak eladási listáin a növényi gyógyszerek közül. A kasvirág-biznisz felpörgött, ami (ahogyan az lenni szokott) számos más, nem éppen pozitív hatást is magával hozott.

Különös történet az oklahomai gumólopások esete, amikor a kasvirág-vadászok még a természetvédelmi területeket is kifosztották a kasvirág gumóiért, amelyekért szép összegeket fizettek nekik a gyógyszergyártók. 

Ez a „soha semmi nem elég” este, amely egyrészt felhívja a figyelmet a mértékletesség elveinek betartására. A piacon elérhető készítmények között nagy különbségek vannak hatóanyagtartalom, -minőség és -mennyiség szempontjából is, ezért mindenképpen konzultáljunk szakemberrel mielőtt elkezdenénk kúraszerűen használni valamelyiket.

Fotó: Pexels / Jan van der Wolf 

A kasvirág otthoni feldolgozása és használata:

  • Legegyszerűbb, ha a nyáron leszüretelt (és szárított) növényi részekből teát készítünk. Ennek íze nem lesz túl kellemes, és nyelvünkön bizsergő érzést is tapasztalhatunk.
  • Alkoholos áztatással a tinktúrakészítés során megszokott technikával kivonatot is készíthetünk belőle, amit szükség esetén cseppekben adagolhatunk.
  • Ügyeljünk rá, hogy kúraszerű alkalmazása javasolt, mert hosszú távon fogyasztva elveszítheti immunrendszer-stimuláló hatását!
  • Gyökeréből készült meleg vizes borogatását sebesülések gyógyítására, rovarcsípés kezelésére is alkalmazhatjuk.
  • Kivonatából kenőcsöt készíthetünk, amellyel fáradt szemeinket, illetve az az alatti karikákat is bekenhetjük.

Terhesség és szoptatás alatt, gyermeket tervező nőknek és a fészkesvirágzatúakra való érzékenység esetén nem ajánlják használatát, ezért minden esetben kérjük ki kezelőorvosunk véleményét!

Nyitókép: Unsplash / Brendan Rühli

Ajánljuk még:

A növények teleltetésének alapszabályai

Sajnos nagyon sok téves információ, féligazság és tévútra terelő tanács kering a világhálón azzal kapcsolatban, hogy hogyan is érdemes, miképp kell teleltetni az erre igényt tartó növényeinket. A nem megfelelő gyakorlat aztán szomorú csalódást hoz magával: beteg, legyengült növényeket, és legrosszabb esetben a tavaszt már meg nem élő kedvenceket. Itt az ideje tehát összefoglalni, hogy mit lehet, mit nem, mit kell és hogyan kell tennünk ahhoz, hogy hidegérzékeny növényeinknek is valóban nyugodt és kiegyensúlyozott telük lehessen.