Hova tűntek a régi málnaültetvények? A málna minden generációt nosztalgiára hív

Kert

Hova tűntek a régi málnaültetvények? A málna minden generációt nosztalgiára hív

A gyerekkorunkat idéző gyümölcshöz biztos mindenkiben jó emlékek társulnak. Te képes voltál lecuppantani a csumáról a pirosat? 

Ha szörp, akkor málna. Legalábbis gyerekkoromban nagyjából ennyi volt a választék, már amennyiben nem otthon voltunk. Odahaza (és ebbe természetesen a nagyszüleim által ellenőrzött mindennemű kertek és lakások is beleértendők) persze volt még más is bőven, de a bodzáról, pitypangról, orgonáról és a többi furaságról a menzákon és büfékben akkoriban tán még nem is hallottak. A málna azonban mindennek ellenére különös értékkel bírt, mert azelőtt mindig megjegyezték, hogy „de ez igazi!” Nem mintha mondjuk a pitypang vagy a többi ne lett volna az, de azokat valamiért mégsem dicsérték ennyire, így aztán az igazi szörp mégiscsak a málna maradt… 

A legjobb mindig az volt, mikor a hatalmasnak tűnő bokrok sorai közé az árnyékos oldalról sikerült bebújni, így nemcsak finom, de hűvösnek is tűnő gyümölcsöket tömhettünk magunkba. Az önfeledt lelkesedés persze általában az első poloskás szemig tartott, utána már jóval körültekintőbben szedtük a málnát. Az igazán profik képesek voltak a csumáról (értsd: vacok) érintetlenül lecuppantani a pirosat (értsd: csonthéjas bogyókból álló terméscsoport), amit így mindenféle levelezés nélkül azonnal a szájunkba tömhettünk.

Nagyjából egy jó évtizeddel később a hirtelen ránk rontó kapitalizmus járulékos eredményként a málnaszörp egyeduralmát is megtörte. Bár a málnás ekkoriban még mindig élő része volt szókincsünknek – legalábbis tudni véltük, kit illik (illenék), s kit nem oda bevezetni –, gyermekkorunk vadregényes ültetvényei valahogy mégis pusztulni kezdtek. Az első furcsaság az volt, mikor a Dunakanyarban a csőszfigyelőnek kiállított legfiatalabb srác egész nap dologtalanul álldogált a kanyarban, mert a szebb napokat látott ültetvényekre már senki nem ügyelt. Később pedig már nemcsak a csősz, de az ültetvények is eltünedeztek…

A történet azonban szerencsére nem ért véget, és bár a virágkorhoz képest ma már valóban alig találunk málnaültetvényeket, a kertek mélyén, a kerítések oldalában megbújva mégis ott vannak a gyermekkorunkat idéző, régi fajták, a málnaszörp pedig korunk legcifrább gourmet éttermeiben is menő. A málnára vágyó kerttulajdonosok a kertészetekben ráadásul ma már számtalan fajta és változat közül válogathatnak: folyton érő, kétszertermő, piros-, bíbor- vagy éppen fekete gyümölcsű… Csak legyen, aki megműveli!

A Boldogasszony csipkéjének is nevezett gyümölcs termesztése szerencsére nem kíván különösebb szakértelmet, erdeinkben hazánkban is őshonos. Nagyon száraz területeken nem életképes. Az öntözést meghálálja, de a talajvizet nem tűri. Természetes élőhelyén erdők szegélyi részein találkozhatunk vele, ezért kertünkben is érdemes félárnyékos helyre telepíteni, a nagyon napos, kitett helyeken könnyen kisülhet!

A málna hajtásainak visszametszése elsőre bonyolult feladatnak tűnhet, de könnyen megtanulható! A málnavesszők jellemzően két évig életképesek, de amíg az egyszer termő fajták csak az előző nyáron fejlesztett vesszőkön hoznak gyümölcsöt, a kétszertermő fajták az előző évi és az idei vesszőkön egyaránt teremnek.

A málnát nemcsak élvezeti értéke miatt kedvelik, de számos gyógyhatása is van! Írott források is bizonyítják, hogy az erdei málna leveléből már az ókorban is készítettek kellemes ízű, az emésztőrendszer problémáit enyhítő, jóízű teát. A málnalevéltea fogyasztása nőgyógyászati problémák esetén is hasznos lehet, míg a gyümölcs vitamintartalma az immunrendszer működését segíti.

Borbás Marcsi is telepített málnát a kertjébe. Tudj meg többet a málna ültetéséről, tulajdonságairól, gondozásáról:

A málna mellett a hársfavirágot és a zöld diót is érdemes lesz begyűjteni júniusban! Cikkünkből megtudhatod, miért! 

 

Már követem az oldalt

X