Kert

Hagyomány és tudomány is bizonyítja: itt a virághét, ideje ültetni!

„Egyszerre kell élni a nappal, a holddal, a vizek áradásával, a hideggel és meleggel: soha nem ellene, mindig belesimulva a világ összhangjába, a teremtés és pusztulás teljes rendjébe” – olvashatjuk Márai Füveskönyvében, és lassan, de biztosan egyre többen jönnek rá: valójában csak így lehet, csak így érdemes. Bezárt világunkban a növények közt örömre és békességre lelünk, és nem mindegy, mikor ültetünk, milyen lélekkel.

A március 21. a tavaszi napéjegyenlőség napja, a tavasz kezdete. Szent Benedek napján egyforma hosszúak a nappalok és az éjszakák – idén egy picit sietett, Sándor elhozta az egyenlőséget. Bár a meleggel teli zsák elmaradt, ilyenkor azért mégis közeledik az enyhülés, a fák sóhajtanak egyet és rügyet bontanak, a föld pedig alig várja, hogy magokat ringathasson.

A régi kalendáriumok megfigyelésen alapuló hagyományokat rejtettek: megvolt mindennek a maga ideje. A jeles napok ajánlásai szerint vető- és aratónapokat írtak, rendje volt a nagytakarításnak, a gyümölcsök szedésének, a levélzöldségek szedésének, az öntözésnek. Jól látták, hogy a minden vizek égi mozgatója, a Hold befolyással van tevékenységeinkre, életünkre: „együtt kell élni a nappal, a holddal”. Ültetni, vetni növő Hold idején érdemes, mert ekkor lesz buja, viruló kert, ekkor fognak nőni együtt „égi dajkájukkal”, Fekete István tolla szerint.

A húsvét mozgó ünnep a naptárunkban, a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapra esik, idén április 4-ére. Ez a nap határozza meg az ünnepkör többi dátumát is, így virágvasárnapét, ami a húsvétot megelőző vasárnap. Virágvasárnap pedig a virághetet koronázza meg, ami hagyományosan a virágvetés ideje. Itt találkozik össze a szoláris, vagyis a mai naptárunk a holdnaptárral: mert a napéjegyenlőség után a növő Hold idején, vagyis

a húsvétot megelőző két hétben érdemes virágot vetni.

Akár helybe, egyenesen az ágyásba, a földbe vetjük, akár ládába vagy cserépbe, minden tekintetben ez a legjobb időszak.

A magvetésnél gondosan válasszuk ki a kertbe leginkább illő növényeket: ne csak a díszítő érték legyen szem előtt, a „nekem mi tetszik”, hanem vegyük figyelembe a talajt és a környezeti adottságokat is.

Vannak olyan virágok, amelyek kényesek, érzékenyek, ezeknek a vetésével még várjunk, vagy vessük őket ládába, és tegyük üvegházba vagy fóliával fedett melegágyba. A népi megfigyelés, a májusi fagyosszentek eljövetele szinte minden évben kopogtat – és bizony magam is lettem már igen bosszús türelmetlenségem miatt. Mert akárhogyan is simogat a nap, akármennyire is csábítóak a kertészetek kínálatában a muskátlik, begóniák, illatos bazsalikomok, és a többi melegkedvelő, intsük magunkat önmérsékletre. Ők majd májusban következnek!

 
A magvetés történhet bent is! Fotó: Halmos Monika

Most inkább használjuk ki a virághét napjait arra, hogy honos virágokkal népesítjük be a kertet, az árokpartot – szemnek tetszően, a madaraknak és a rovaroknak pedig hasznosan.

Az otthoni tanulásban most egy kis színes kitérőt tehetünk: merüljünk el a gyerekekkel is a magok, a csíra csodájában. Gondoljuk el, milyen nagy felfedezés volt az emberiség történetében, amikor észrevette, hogy a magban van az eljövendő élet!

Csíráztathatunk babot vagy borsót, és megfigyelhetjük nagyítóval, ahogyan óráról órára növekszik – az ügyesebbek akár állványra tett kamerával rögzíthetik is.

 
Csíráztatás akcióban // Fotó: Halmos Monika

Csíráztathatunk étkezésre is mustármagot, retket, lucernát, a megfigyelés eredményét elfogyaszthatjuk uzsonnára. Nem csupán jóízű, de üde vitaminokkal teli, a csírában ott az életerő. Az ilyen kis kitérő az élet egyhangúan hömpölygő mindennapjaiból szükséges ahhoz, hogy élvezni tudjuk a tavaszt. Akár az idei, bezárt tavaszunkat, örömmel és apró élményekkel megtöltve.

Mint egy kicsi magban a csíra.

Ajánljuk még:

Gomolygó, illatos, fűszeres misztikum: íme, a jó forralt bor titka!

Beköszöntött a hideg, és ezzel együtt a forralt bor szezonja. Ennek a melengető italnak számos formája létezik: ihatjuk otthon, bekuckózva a legújabb recept szerint főzve, szürcsölhetjük a téli utcán sétálgatva, kezünket melengetve a bögrével. Ott a helye a disznótoron, az erdei kiránduláson a termoszban, de ihatjuk a gyógyhatása miatt is. Milyen is a jó forralt bor, s mi mindennel lehet fűszerezni?