Balzsamos illatú, lila tenger a vizek városában: a Ráckevei Levendulásban jártunk

Kert

Balzsamos illatú, lila tenger a vizek városában: a Ráckevei Levendulásban jártunk

A véletlenek szülik a legjobb találkozásokat. Nem üres beszéd ez, magam is megtapasztaltam. A minap egy tikkasztó, sok gyaloglással és nézelődéssel járó nap után véletlenül vetődtem el a világ egyik titkos szegletébe: a Ráckevei Levendulásba. Meglepően kedves fogadtatásban részesültem: vidám beszélgetéssel, illatos limonádéval és különleges sütivel kínált Gyetkóné Klenovics Judit, a levendulás megálmodója és létrehozója. Oázis ez, ahová az idei levendulaszezonban nemcsak e különlegesen balzsamos aromájú virágért, de a hely egyedi hangulatáért és a jó szóért is érdemes volt ellátogatni. Az csak ráadás, hogy minden, ami itt terem, bio minősítéssel rendelkezik.

Ráckevét a vizek városaként is szoktuk emlegetni: a Csepel-sziget kistérség egyik legfelkapottabb idegenforgalmi célpontját ugyanis a várost kettészelő Kis-Duna látványa teszi különlegessé. Számos látnivaló várja itt a történelem és a táj szerelmeseit, de ha csak véletlenül járnánk erre, akkor akad meglepetés-élmény bőven. Éppen így találtam rá a Ráckevei Levendulásra.

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet

 

A Duna vonalát kísérő töltésről lekanyarodva még jövünk egy darabon, mire a fák takarásából előbújik a szélben hullámzó levendula-tenger. Autók az út szélén, kerítés sehol – egyetlen fedett menedék az a faházikó, ahonnan a köszönés hallatszik. Még fel sem ocsúdtunk az autó hűvöséből kilépve ránk ömlő forróságtól, amikor vendéglátóink máris levendulás limonádéval kínálnak, és a levendulagyűjtés lehetőségeiről tájékoztatnak. Számomra a látvány és az illat értékesebb, mint a virágok csokrai, ezért szívesen járok egyet a sorok között, majd visszatérek házigazdáinkhoz, beszélgetni. 

Gyetkóné Klenovics Judit azonban nem a levendulával írta be magát Ráckeve történetébe: lovasedzőként Ráckeve Ifjú Sportolója díjjal kitüntetett tanítványa is van. Férje szántóföldi gazdálkodással foglalkozik, és a családban nem egyedüliként ért a kertműveléshez. Ezzel a háttérrel érlelődött Juditban a gondolat, hogy saját maga által telepített levendulaültetvényt hozzon létre, akkorát és olyant, amekkorát és amilyent a saját maga örömére el is tud látni, képes gondozni. A most már bio minősítéssel is rendelkező Ráckevei Levendulás immár harmadik éve fogadja a látogatókat.

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet

Az illatával és látványával is lenyűgöző, több mint 2500 éve gyógynövényként is használatos levendula mediterrán növény, amely jól megterem hazánkban is. Judit elmondása szerint semmi különös feltételt nem igényel: ültetéskor és utána, a korai fejlődés szakaszában kell vigyázni, hogy ne száradjon ki, locsolni kell, de amikor már felnő, évenkénti visszavágással tudunk gondoskodni róla. Ettől lesz formás, lila gombócokra hasonlító alakja, a levendulás pedig hullámzó lila mező képét mutatja a virágok teljében. Ha valaki saját maga szeretné termeszteni, de nem szabad földön, az a megvásárolt töveket minél nagyobb kaspóba ültesse, hiszen a levendula gyökere mélyre hatol, kis helyen viszont bespirálosodik, és nem tud megfelelően fejlődni. Tápanyagként pétisóval locsolhatjuk.

A Ráckevei Levendulás egy hektárnyi területen érleli balzsamos virágait, 14 ezer tő levendula nyílik egyszerre. „A férjem szántóföldi gazdálkodással foglalkozik, és kértem, hogy hozzon létre egy olyan területet, ahol kipróbálhatom a levendulatermesztést. Bele is ment, de csak akkor jött rá, hogy mibe, amikor egyenként kellett ültetni a töveket és kézzel gyomláltuk. Az első két évben nagyon munkás volt, és szinte mi, ketten végeztük az összes munkát: időnként a lovasaim közül egy-egy anyuka vagy apuka besegített. Amikor megnyitottuk a levendulást, még csak egy asztalunk volt, egy sátorral, amit könnyen elfújt a szél” – meséli Judit az kezdeteket.

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet 

Ahhoz képest, hogy milyen fiatal ültetvény, a Ráckevei Levendulás már bio minősítéssel is rendelkezik, ami nem sok hasonló ültetvényről mondható el az országban. „Fiatal mezőgazdasági vállalkozóként a férjem egy fiatal gazda pályázaton indult, és el is nyertük a támogatást, amelynek kötelező eleme volt a folyamatos minőségellenőrzés biztosítása. Így kötöttünk szerződést egy olyan céggel, amelyik rendszeresen ellenőrzi az ültetvény talaját: földmintákat vesz, hogy elemezve kiderítse, valóban vegyszermentes-e a talaj. Természetesen a vegyszermentesség feltétele a szomszédos földterületekre is kiterjed, a mellette lévő kukoricatáblát sem lehet műtrágyázni, hiszen csak így tudjuk a levendulást is tisztán tartani. Öt év volt az átállási időszak, ami idén le is telt, és megkaphattuk a bio minősítést” – avat be Judit a bio minősítés feltételeibe.

Mi minden készül a levendulából? „Virágvíz, levendulaolaj, szappan, fürdőbomba, lekvárok, szörpök, idén pedig asztaldíszt is próbáltam készíteni, illetve töveket is nevelünk, amiket haza lehet vinni, elültetni. Emellett süteményekkel is próbálkozom, de ez még kísérleti fázisban van. Egyelőre egy egyszerű linzertésztába tettem bele a levendulát, azt hoztuk kóstolónak” – mondja Judit, és tanúsíthatom, hogy nagyon finom volt. Közös kedvencünk a levendulaszappan, amiből többféle változat is készül Judit otthoni műhelyében.

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet 

Honnan a levendula iránti szenvedély? „Otthon, az udvarban és a kertben is mindig úgy próbáltam elrendezni a növényeket, hogy mindenféle legyen, hogy ahogy nőnek a gyerekeim – az egyik kislányunk nyolc, a másik kétéves –, legyen gyümölcs és minden egyéb. Díszítéshez pedig többek között levendulát használtam, és elkezdett motoszkálni a fejemben, hogy mi lenne, ha saját ültetvényünk is lenne. A családban a férjem nagymamájának is volt levendulája a kertben, és ő kertészmérnök, tehát tőle is sok támogatást kaptunk” – mondja Judit.

A Ráckevei Levendulás Judit számára valójában csak az első lépés volt. További tervei között is nagyszabású vállalások vannak: „Nagy vágyam, hogy a középső sávba és a szélekre tavaszi virágokat ültessünk, többfélét, ami egyszerre virágzik, illetve egy gyümölcsöst telepíteni a levendula szomszédságába. Így a gyümölcsért és a virágért is érdemes lesz idelátogatni. Cseresznyében, eperben, bogyós gyümölcsökben gondolkodom, hiszen a környéken nincs sehol málna vagy ribizli ültetvény. A gyümölcstermesztésben pedig ugyancsak tartanánk a bio minősítéshez elengedhetetlen feltételeket” – osztja meg további terveit a Ráckevei Levendulás megálmodója. 

Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet  

A levendulaszüret a végéhez közeledik. A Ráckevei Levendulásban idén volt a legnagyobb forgalom az előző évekhez képest, és a tapasztaltak alapján bizonyára jövőre még többen fogják látogatni. A csodás biokert azonban csak az egyik ok, amiért érdemes ellátogatni ide. A jó beszélgetés és a levendula hasznosításával kapcsolatos ötletek önmagukban is kincset érnek e balzsamos mediterrán virág szerelmesei számára.

Apropó szerelem! A levendula a Biblia szerint Ádám és Éva Édenkertjéből származik, és intenzív aromája miatt már az ókorban is afrodiziákumként ismerték. A legenda szerint Kleopátra egyik kedvenc virágja volt. A római férfiak a közfürdőkben levendulával kenték testüket, így az intenzív illatú virág nyugtató és frissítő hatását egyaránt élvezhették. A kozmetikaipar egyik legkedveltebb virágja, nem véletlenül, hiszen illóolaja egyszerre szolgál gyógyászati és szépészeti alapanyagként, jellegzetes illata pedig képes semlegesíteni a különböző szagokat. Millió okunk van tehát, hogy minden évben friss levendulacsokrot kössünk, és kipróbáljuk a levendula nyugtató és frissítő hatását különböző formákban. Ötletekért keressétek bátran Juditot a Ráckevei Levendulásban!

Alábbi galériánkban mutatunk még néhányat a helyszínen készült fotóinkból: