Azt hiszed neked szól, valójában önző húzás a természettől: ezért illatosak a virágok

Kert

Azt hiszed neked szól, valójában önző húzás a természettől: ezért illatosak a virágok

Ha a tavaszra jellemző dolgokat kellene említeni, a madárcsicsergés mellett bizonyára a virágillat is hamar eszünkbe jutna. S bár sokunk számára a friss pompájukban tetszelgő, illatozó, színes virágok valóban egyet jelentenek a tavasszal – Portánkon már kóstolgatjuk is az első ibolyavirágokat – vajon tudjuk-e, miért is jó a növénynek, ha már-már bódító illatfelhőbe burkolja a köré tévedőket?

A bennünket körülvevő természet olyan gazdagságban ontja ránk kincseit, hogy azok megléte a hétköznapok rohanásában szinte teljesen megszokottá válik, sőt olykor már észre sem vesszük őket – ez a növényvakság. A fű zöld, az ég kék, a madarak csivitelnek, és így tovább… Hasonló a kisujjunkhoz, melynek fontosságára valójában csak akkor döbbenünk rá, mikor mozgatása valami baleset okán fájdalmassá válik, ezen hétköznapi közhellyé vált apró természeti csodák értékére is akkor ébrednénk rá igazán, ha – ne adja Isten – hirtelen elveszítenénk őket.

Sokan mondják, akiket elcsípett a koronavírus, hogy az egész macerában az ízek és illatok elveszítése volt a legborzasztóbb. A virágok illatának valódi eltűnése azonban, tán nem is túlzás nélkül, maga volna az Armageddon.

A természetben semmi nincsen ok nélkül, s bár korunk elbizakodott ember-egója azt is gondolhatná, hogy mindez kizárólag érte van, valójában mi emberek is legfeljebb szerencsés élvezői lehetünk a különféle jelenségeknek. Mivel a növények alapvetően helyhez kötött élőlények, a számukra szükséges erőforrások (tápanyagok, víz, stb.) általában korlátozottan állnak rendelkezésükre. Ennek okán nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan dolog létrehozásába fektessenek energiát, amire nekik valójában nem is volna szükségük.

Ha tehát egy virág illatos, akkor annak valamiért önmaga számára is „haszonnal is kell járnia”.

A virágok színe és illata valójában egyetlen lényegi célt szolgál: találják meg őket azok az élőlények, akik a szaporodásuk zálogát jelentő beporzásukat elvégzik. A különféle bogarak, lepkék, pókok, sőt olykor madarak színük és / vagy illatuk alapján találják meg a virágokat, melyek ezt követően az illat mellet vitaminokban és cukorban gazdag nektárral is kényeztetik őket.

 

A virágok aromája különféle illat-vegyületek keverékeiből áll össze, melyek változatossága egyúttal a beporzó partnerek megválogatására is szolgál. Míg a fűszeresebb illatú virágok inkább a különféle bogarak, az édesebb illatú virágok a méhek számára vonzók.

Érdekesség, hogy egyes virágok éjszaka nyitják ki szirmaikat. Ezek esetében a virág színe kevésbé – vagy éppen sokkal inkább!? – számít: az éjjel nyíló növények virágjai tipikusan világosabbak, azaz a sötétben is könnyebben megtalálhatók. A virágok illata azonban éjjel-nappal csábító vonzerő: segítségével az éjszakai lepkék mellett még a kisebb denevérek is megtalálhatják őket!

A vázába tett virágok hervadásának egyik első jele, mikor a korábban az egész szobát beillatozó csokor elveszíti illatát – nagyon hasonlóan történik ez a természetben is. A frissen kibújt virágoknak általában még alig van illata, az jellemzően csak a nektár termelésével egy időben kezd feldúsulni. Miután az illattal sikerült magához csalogatniuk a beporzást elvégző állatkát, a növénynek már nem lesz szüksége a csábító illatra, így alábbhagy termelésével, sőt sokszor még a kémiai összetételét is kevésbé vonzóra változtatja. Mindezzel nemcsak energiát spórolnak meg maguknak a növények, de a többi, még illatos virág beporzásának esélyét is növelik.

És ha már a növények ilyen kifinomultak és odafigyelnek egymásra, tanuljunk tőlük mi is. Illatosan, szépen, egymásra odafigyelve csak könnyebb lenne mindenki élete!

Ajánljuk még:

Gyertyát gyújtani élmény és ajándék is lehet

A pislákoló gyertyafény bensőséges hangulatot varázsol otthon és melegséget hoz a léleknek. A paraffinnal készült gyertyák helyett a szójagyertya okos választás lehet azok számára, akik környezetkímélő megoldást keresnek, ugyanis a természetes szójaviasz alapú gyertyák semmilyen káros kémiai anyagot nem bocsátanak ki, míg paraffinos társaik égésükkel emelik a levegő szén-dioxid-tartalmát.