A kopaszbarack vagy nektarin a nyolcvanas években kezdett feltűnni a hazai polcokon, és hamar az őszibarack nagy riválisa lett. Ennek egyik oka az volt, hogy a hetvenes évektől kezdve a hazai őszibarack ültetvények területe 12 ezer hektárról alig ötezerre csökkent a nyolcvanas évek végére. A szakemberek szerint fontossá vált az egyedülálló barackban rejlő érték termelési kapacitásának növelése, amit jól átgondolt, alaposan megtervezett fajtaválasztással kívántak realizálni. Ekkor került a figyelem középpontjába a kopaszbarack, ami bár Kínából származik, az Egyesült Államokban honosították meg, és az ottani baracktermelés nagy részét már ez a faj tette ki. A tengerentúlról aztán hamar Olaszországot is meghódította, végül Magyarországon is egyre többeket kezdett érdekelni.
A szakemberek szerint a nektarin alapvetően mindösszesen egy recesszív génben különbözik az őszibaracktól: ezért van az, hogy nem növeszt pihés szőrzetet. Ennek a kopaszságnak pedig egyik nagy előnye, hogy nem okoz allergiát.
Köztudott ugyanis, hogy sok ember nyálkahártyája érzékeny a pihés, szőrös gyümölcsökre. Másik nagy előnye, hogy kellemesen savas az összetétele, így friss fogyasztásra kiváltképp alkalmas.
Fotó: Unsplash / Collab Media
Vannak azonban további eltérések is a két gyümölcs között: a nektarin általában kisebb és szilárdabb, de sajnos a betegségekre is érzékenyebb.
A nektarin valamivel édesebb, mint az őszibarack, mert több cukrot tartalmaz – emellett több C-vitamint, káliumot és kétszer annyi A-vitamint is.
A kilencvenes évekre már ötven nektarin fajtával kísérleteztek idehaza: legnagyobb eredményeket a vírusmentes fajtákkal érték el. Mivel a nektarin szereti a meleget, a szegedi, a somogyi, a ceglédi, a pécsi és a Buda környéki területeken képzelték el termesztésének jövőjét, és annak idején úgy vélték, hogy szerepe olyan jelentős is lehet, hogy az ezredfordulóra világviszonylatban 75 százalékra emelkedik a nektarin aránya a hagyományos őszibarackkal szemben.
Fotó: Unsplash / Patrick Fore
Bár számos országban valóban folyamatosan szorítja ki a nektarin az őszibarackot, hazánkban nem érkezett el az átütő változás: még ma is jócskán elmarad a kopaszbarack termőterülete az őszibarack ültetvényekétől (előbbi 270-280 hektár körül mozog 1000 tonna körüli betakarított terméssel, miközben az őszibarack termőterületek 4000 hektár körül mozognak, évi 20 000 tonna termésmennyiséggel).
A nektarin legalább annyira kedvelhető és értékelhető gyümölcs, mint rokona, az őszibarack, és legalább annyi minden is készíthető belőle. Mutatjuk a legizgalmasabb lehetőségeket:
Ha befőtt, akkor a legtöbben a klasszikus őszibarackra gondolnak, pedig a kopaszbarackból készült finomság legalább annyira ínycsiklandozó. Elkészítése szinte megegyezik az őszibarackéval: a cukros léhez teszünk egy kevés vaníliát, és ügyelünk arra, hogy ne főzzük túl puhára a barackokat. Aki szereti a fűszeresebb ízeket, az bátran próbálkozhat fahéjjal, szegfűszeggel, gyömbérrel is, és a vegyes nektarin-alma-körte befőttet is kipróbálhatja, mert ez a trió garantáltan az ünnepi asztal főszereplője lehet. Ugyancsak említésre méltó a körtés kopaszbarack is.
Fotó: Pexels / Sylwester Ficek
A kopaszbarackból nagyon finom rétes is készülhet, ami a barackos túróval és az enyhe vanília aromával nyűgözi le a vendégsereget. A kétezres évek elején kedvelt ünnepi fogásnak számított, elkészítését eszerint ajánlották:
„Hozzávalók: 50 dkg tehéntúró, 20 dkg rétesliszt, 25 dkg vaj, 1 tasak vaníliás cukor, 50 dkg kopaszbarack, 1 citrom, 2 tojás, 5 dkg cukor, 1 dl tej. A tésztához 20 dkg túrót a liszttel, 20 dkg hideg vajjal, a vaníliás cukorral, egy csipet sóval gyorsan összedolgozunk, és cipót formázunk belőle. Lisztezett folpackba csomagoljuk, és 1 órára hűtőszekrénybe tesszük. A kopaszbarackot forró vízbe mártjuk, a héját lehúzzuk, kimagozzuk, és a húsát fölszeleteljük. A tojássárgáját a maradék vajjal, a cukorral meg 30 dkg túróval habosra keverjük, citromhéjjal és citromlével ízesítjük. A tojásfehérjét habbá verjük és a sárga masszába keverjük. A tésztát lisztezett deszkán téglalappá nyújtjuk, és egy közepes nagyságú, sütőpapírral bélelt tepsibe fektetjük. A szélén 2 centit üresen hagyva először a túrókrémet halmozzuk rá, majd szétosztjuk rajta a barackot. A tészta két hosszanti oldalát a töltelékre hajtjuk, a tetejét tejjel meglocsoljuk, és 180 fokra előmelegített sütőbe tolva kb. 50 perc alatt megsütjük.”
Fotó: Pexels / Elizabeth Rose
Nektarinra van szükség a katalán kacsapecsenyéhez is, aminek jellegzetessége az a különleges mártás, aminek kihagyhatatlan eleme a barackszörp és a cikkekre vágott kopaszbarack. A készre sütött, konyakkal leöntött és begyújtott kacsára a lángok elalvása után kerül rá ez az ínycsiklandozó barackos mártás, ami egy egészen új dimenzióját hozza el az édes és sós ízek keveredésének. Akit érdekel ennek a különlegességnek az elkészítése, az itt utánaolvashat.
Nyári vitaminsaláta is készülhet nektarinnal: ehhez érdemes dinnyével, szőlővel, körtével vagy akár ananásszal kevernünk. Külön figyelmet érdemel a nektarinos sárgadinnye, ami egy különleges gyümölcsös zseléélményt nyújthat, ráadásul télire is eltehető. De azoknak sem kell csüggedniük, akik inkább frissítőként szeretik élvezni a gyümölcsöket: a nektarinos jegestea kiváló választás lehet.
Fotó: Pexels / Rocco Stoppoloni
A nektarin tele van vitaminnal, kiemelkedően magas a C- és B-vitamin tartalma. Dupla annyi A- és C-vitamint tartalmaz, mint a sárgabarack, és van benne vas, foszfor, kálium és magnézium is. Magas niacin-, szelén-, és cinktartalma javíthatja a közérzetünket, és mivel gazdag bioflavonoidokban (különösen karotinoidokban), segíthet megvédeni szervezetünket a sejtek károsodásától. Rosttartalmának köszönhetően javítja az emésztést, és hozzájárul a szív egészségének megőrzéséhez, illetve a koleszterinszint fenntartásához is.
Igazi vitaminbomba, érdemes beépítenünk étrendünkbe!
Nyitókép: Nyitókép: Pexels / Rocco Stoppoloni
Ajánljuk még:
