Kert

Az őszi locsolás szabályai – öntözzünk-e ősszel, és ha igen: hogyan?

A válasz röviden és tömören: igen, öntözzünk. De ha megállunk e túlegyszerűsített válasznál, és ész nélkül locsolunk, nagyobb bajt okozunk, mint amit a szárazság eredményezne!

Évekig próbálkoztam az őszi öntözés elhagyásával, majd a lehető legkevesebb vízpótlás technikájával, de be kellett látnom, hogy a világszerte zajló környezeti változások felülírták a régről érvényes, ma már inkább csak vágyott szabályainkat. Egy olyan területen, ahol nincs évtizedek óta összeállt és kiegyensúlyozottan működő ökoszisztéma, ahol a közelmúltban sebet ejtettek a tájon, ahol fiatalabb fás állományok próbálkoznak az árnyékolással vagy friss ültetések várnak támogatásra, ott nemigen lehet boldogulni rásegítés nélkül. Hiába a bőséges júliusi csapadék, ha augusztusban a cseppeknek hűlt helyét látni. Hiába a tavasszal szépen növekedésnek indult állomány, ha növényeink a legmelegebb hetekben szenvednek a szárazságtól. Hiába a viszonylag szélsőségmentes nyári szezon, ha ősszel magukra hagyjuk a növényeket.

Az őszre úgy érdemes gondolnunk, mint egy megpróbáltatásokkal teli időszakot követő feltöltőállomásra.

Növényeink nagy nehezen túlélték a perzselő napsugarakat, átvészelték a szárazságot, és megküzdöttek megannyi kártevővel és betegséggel. Megtették, amit tenniük kellett, de megfáradtak – így érkeznek a szeptemberbe, amiben erőre kéne kapjanak a rizikós hetek, hónapok előtt. Mindezért ebben az időszakban (is) kiemelten fontos biztosítanunk, hogy elegendő vízhez jussanak – de úgy, hogy kertészként ne pazaroljuk az értékes folyadékot arra, amire nem szükséges!

Őszi locsolás: így csináld!

Az őszi locsolás egyik aranyszabálya, hogy a feltöltés és feltöltődés elve szerint dolgozzunk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy igyekezzünk ritkábban, de nagyobb mennyiségben öntözni növényeinket. Ha így járunk el, a kijuttatott vízmennyiség a föld mélyebb rétegeibe is lejuthat, vagyis ellátjuk a gyökérzetet, biztosítjuk a növények kiegyensúlyozott vízháztartását.

A legtöbb figyelmet örökzöldjeink, fáink és nagyobb habitusú cserjéink kapják! Örökzöldjeink között bőven akad olyan, ami még enyhe teleken is ugyanúgy kívánja a vízpótlást, fáink és többméteres cserjéink pedig már csak méretüknél fogva is igénylik a nagyobb vízmennyiséget. Fák esetében egészen nyugodtan számolhatunk egész vödörnyi vagy adott esetben két vödörnyi vízadagokkal, hiszen ezeknek a monstrumoknak nemcsak nagyobb testet kell kiszolgálniuk, de gyökerük is sokkal mélyebbre nyúlik.

Sajnos nem mindig egyszerű belőni a helyes mértéket. Az öntözés esetében is előfordul, hogy a mindennapos gondoskodás ellenére sárguló, halványuló leveleket fedezünk fel növényeinken. Ilyenkor gyanakodhatunk arra, hogy a túl sok vízzel kimostuk, csökkentettük a talaj tápanyagtartalmát. Ebben az esetben vegyünk kicsit vissza az öntözésből, és alkalmazzunk természetes tápanyagutánpótlást, például komposztot vagy valamilyen trágyát, biológiai készítményt.

Ha szerencsés ősz áll előttünk, akkor egyre nagyobb reménnyel várhatjuk az esőt. Érdemes figyelnünk az előrejelzéseket, és ha azt látjuk, hogy csapadékos napok elé nézünk, akkor egyrészt mérsékelhetjük az előtte napi öntözést, másrészt előkészíthetjük eszközeinket a nagyobb mennyiségű esővíz összegyűjtéséhez, aminek fontosságáról és hogyanjáról itt írtunk bővebben.

 

Mikortól álljunk át az őszi locsolásra?

Az idei évben (sem) érkezett meg az ősz, csak azért mert szeptemberre fordítottuk a naptár lapjait, vagyis az őszi öntözésre váltás még előttünk áll. Nem ritka a nyári hőség – a minap is 33 fokot mértünk –, ezért hamar kiszikkadhat a talaj, és kiszáradhat a kert. Tudom, hogy nem kevés energiaráfordítás, de mindenképpen érdemes megelőznünk ezt az állapotot, érdemes gondoskodnunk arról, hogy a talajunk megfelelően befogadó legyen, kertünk pedig sose szenvedjen a szárazságtól – vagyis a talajtakarásról, mulcsozásról még ne feledkezzünk meg!

Illetve, hiába a szeptember, a napsugarak még mindig tudnak kárt okozni növényeinkbe. Ugyanúgy ajánlatos kerülnünk a napközbeni öntözést (a párolgás mértékének megnövekedése miatt) és ugyanúgy érdemes kerülnünk a lombozat állandó nedvesen tartását is – ez utóbbit a gombabetegségek hálálnák csak meg igazán…

Érdemes figyelni a harmatcseppes reggeleket: nálunk már csillogóan indulnak a napok, és bizony ezek a vízcseppek sokat számítanak növényeink vízellátásában. Mikor úgy látom, alaposan bevizesedik a kert hajnaltájban, át szoktam térni a reggeli öntözésről a késő délutáni öntözésre, így kiegyenlítettebb lesz a napi vízellátás. Kiemelten fontos ez, mert bár a megfelelő, rendszeresen biztosított vízmennyiségre szükség van a kertben, arra is oda kell figyelnünk, hogy megtaláljuk a mértéket.

A túl sok vagy túl intenzív öntözés ugyanis se a talajnak, se a növénynek nem tesz jót,

hozzájárulhat a növényeinket gyengítő betegségek fellángolásához, és drasztikus esetben akár a növények rohadását, rothadását is okozhatja.

Most is érvényes az örök szabály: figyeljünk kertünk dinamizmusát, lakóinak igényeit és reakcióit, és mindennapi munkáinkat ezekhez igazítsuk! Nézzük meg, mire hogyan reagálnak, mire van szüksége az adott fajnak vagy mire nincs a másiknak. Csak így, rendszerben gondolkodva, és mindeközben egyéni igényekhez alkalmazkodva tudunk igazán szép kertet művelni – olyat, amiben hosszú távon is örömünket leljük.

Fotók: Miskolczi Bogi

Ajánljuk még:

Az első fűszernövények, melyeket márciusban vethetünk, ültethetünk

Lestyán, kakukkfű, zsázsa, turbolya és citromfű: a tavaszi ültetési rajt első fűszernövényei. Egyiküket ültetni érdemes, a másik inkább magvetéssel tud kiteljesedni, de közös bennük, hogy a tavaszkezdet első, életet adó és reményt hozó növényeiként hoznak fényt és boldogságot lelkünkbe. Nézzük, hogyan telepítsük őket kertünkbe, és mire figyeljünk!